Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-16 / 233. szám

16. ífeegcd, 19(14. szeptember 16. jjéLMAGY A KOKSZ AG 9 kóaz boáz •t m ik rő oÜldözni, főleg (nagyobb csapattesteket, "ínég iiieni igen üldöztek a;z oroszok. Katonáink vitéz ellenállása rendesen annyira .megtörte őket magukat is, hogy üldözésre nem volt kellő erejűk. - A közigazgatási bizottság ülése. Kedden délután .a közigazgatási bizottság Cicatricis Lajos dr. főispán ölnöklésóvel ülést tartott. 'A .főispán megnyitó beszéde után — mintán már (két hónapja .n>em tartottak ülést, az egyes bizottsági tagok megtették jelentésűket Taschler IBndre (főjegyző előterjesztette, hogy .a belügyminiszterhez ifeliratot, intézitek, melyben a közigazgatási tisztv iselők fizetés(rendezését és nyuigdijszabályzafáit sürgette meg. Faragó ödön dlr. városi tiszti főorvos két n közegészségügyi jelentést terjesztett a 'közigazigatási .bizottság elé. Jelentéséből kitűnik, hogy Szegeden az utóbbi két hónapban sokkal több a ragályos .betegség, mint az előző hónapokban. Egyáltalán — beleértvs a háború seliesültjeit — a megbetegedés nagyobb arányokat öltött a szokottnál. •A pénzügyi 'igazgatósáig .jelentése szerint rendesen, .normálisan .folytak be az adók és más egyéb szokásos jövedelmek. iA bizottság ülésén Deklava Dénes kir. ügyész .a törvényszéki rendről, tisztaságról jelentest téve, a szüneti hónapokban a tisztviselők szabadságolása révén (különös eset nem 'fordult elő. Alexander Lajos idr. főálilatorvos szerint az utóbbi két hónap állategészségügye sokkal rosszalbb, mint az előző időkben. Ragályos betegségek nagyon gyakoriak, takonykór, orbánc, száj- és körömfájás nagyon elterjedt az állatok között. Jánossy Gyula tanfelügyelőnek a szüneté hónapok miatt nagyon kevés jelenteni valója lévén, a bizottság előtt (főleg a megnyílt napközi otthonok működéséről tetit elismerő jelentést. A leányiskolákban miniszteri rendelet folytán állandóan hósapkát és kar melegítőt fognak (készíteni. INFANTERISZT SZOLOSSY. — A szegedi 46-osok tűzkeresztségben. — (Saját tudósítónktól,) Matrac kóráigyán sápadtan fekszik a kórházzá átalakított állami gimnázium másodemeletd rajztermében ©gy 46-os 'katona. Len-vászon ángujja felhasitva, sebesült felső-karja .fehér gázzal át meg ált .kötözve. Az ágy fölött a fekete táblán .friss a fejcédula: Szöllőssy Sándor, káplár. Körötte szalmazsákokon .könnyebben sebesült bajtársai bevernek .s a folytonosain újólag érkezőknek — kiik kivétel nélkül mindenféle jóval megrakottan jönnek — harci élményeikből morzsákat juttatnak. Sebesült karjára támoszkodlik. Szöllőssy Sándor, fehér bóbitás, melléje beosztott ápolónője kimossa sebét, s uj -kötést tesz reálja a régit felváltva. A nagyteremben vannak vagy 15-en, mind a mi viitéiz katonáink — büszkén irom e sóinkat — szegedi -bakák, .a 46-.os bakák zöld parolóját viselik csukaszürke zubbonyukon. 'S mind, ahányan csak vannak, valami csodálatos' szuggesztió .hatása alatt, valami megmagyarázhatatlan pszihopatikus erő folytán vágyak,óznak vissza a harcmezőre-, s türelmetlenül várják sebük gyógyulását, miközben hányitorgiatva vetik oda a szót egymásnak : — Mire visszamész pajtás,, nem marad muszka a számodra. S mesélik ,a csata folyás,át, szemük kigyúl, a láz pirja egyesül .a lelkes hangulattal!, hogy haladtak., rohantak szuro-nyrehammal mérföldeken, órákon, 'keresztüli. Káplár uir iSzöllőssyt, mikor már .megsebesült s mentéjét átitatta tüzes ,mia,gyiar vér,?, századosa küldte vissza, s ,a sebesült szállítókra ráparancsolt, hogy vigyék, mielőtt kidől még a sorból. De a káplár SZÍVÓS magyar természete felül -akart kerekedni kapitánya parancsának s csak halaid, roham tovább — vitte legyőzi) étlen vágya — miközben egyre hangzott az ezredparancsnok vezénylő szava: — Szuronyt föl, roham'1 épéeben előre! A káplár már alig ibirltia a szur'onyrohamot, vérvesztesége egész lagyöngitette, a kapitány maga elé rendelte s a mevét kérdezte. A káplár -szuronyát már alig-alig tartotta, jobbjával patrontáskáját sem képes ujabb -töltényekért felnyitná s még mindig harcolni akart-. Feszesen áll meg századosa előtt s jelentést tetlt: — Melde gehorsamst, infanterist Szöllőssy . . . — Miért nem állsz ki .a sorból, hisz véres ,a karod? — Kapitány ur! először .a súlyosakat szállítsák, majd én rám is kerrül ,a sor ... — ,a .következő percben ajcra (bukott s már vitték is a szanúitészek. iSzölösisy .alimeséli ,a 46-osok tűzkeresztségét, kiknek sokáig, -majd türelem szakadtáig kellett várniak, mig az oroszok tüzelését ők viszonozhatták. De végre csak felhangzott a jelszó: — Század állj! (A .tisztek szakaszaikhoz! — Fedezés! Telj.es (fedezés! rajta, szuronyt szegezz, előre! S a 46-cscik megindulnak, az „előre" ajkat repesztőan, torok-szakadtából hangzik, az erős orosz .golyó-záport- .már viszonozzák a szegediek, s valahányszor egy-egy rohanó szuronyrahammat -rést törnek az ellen tűzvonalam, hatalmas „hurrá" csendlül (fel, mit vad, eszeveszett orosz ordítás iparkodik elnéttnitamd. — Itt-ott, mindenütt shrapnclilek esnek közénk — mondja (Szöllőssy — bajtársaink közül sok ia (fűbe harap, .az erős légnyomás méter magasságra dobálj.a fel őket, s rémes roncsolást és kárt tesz bennük. Egyszerre csak „álljt" vezényelnek, .az oroszok nagy része visszavonul, a .közeli erdőbe húzódnak, gyorsam a fákhoz erősitik ágyúikat s ismételt munkáiba vesznek bennünket. Katonáink nagy része egy másfél méteres árokba húzóOroszország közgazdasága. „A mai Oroszország őszszetartására csak az abszolutizmus alkalmas. Minden szabadelvű koncesszió, minden a modern állam irányában megadott engedmény szétrobbanthatja ezt az államalakulatot." Stolypin. Stolypin, a forradalmárok által megölt 0,osz miniszterelnök, akit a mai OroszorS7-ag legnagyobb államférfiának tartanak a Polgári irók, vallotta ezt a nézetet. Az ő teiive a nagy orosz agrárreform, amely az orosz-japán háború nyomán kitört rettenetes parasztforradalom lecsöndesitésére volt tevatva. Az agrárreform előtt az orosz parasztság helyzete vidékenként különböző .v'o0 aszerint, hogy az 1861-ben elrendelt jobbágyfölszabaditás alkalmával hogyan bántak el velük földesuraik. Sok helyen olyan kevés föld jutott egy-egy családra, b°gy kénytelenek vándormunkával pótolni a föld csekélyke hozadékát. Az ilyen vándor parasztmunkások ősszel ezerszám votednak a vasutak mentén, mivel annyi pénzük sincs, hogy az utat vasúton tegyék teeg. Munkabérük nagyon csekély. A hivatalos orosz statisztika szerint élelmükön kivü! napi 60 fillérre tehető a keresetük. Némely vidéken teljesen földnélküli vagy elenyésző földbirtokkal biró lakosság is nagyszámban található. Középoroszországban a lakosság tiz százaléka, Lengyelországban 25—30 százaléka, délen 50 százaléka, a Keleti-tenger melléki tartományokban: Kurland, Estland és Livlandban 80, 85 és 91 százaléka. „Ez a parasztproletáriátus volt az — irja egy konzervatív orosz iró, — amely, miután a földesurak vonakodtak földet eladni, 1906. és 1907-ben egész hadseregeket szervezett a nagybirtokok megtámadására, gyilkolásra és gyujtogatásra." Valóban, ha az orosz forradalom menetét figyelemmel kisérjük, azt látjuk, hogy néhány ipari centrumot kivéve, erőssége a földnélküli lakosság számaránya szerint alakult... Stolypin elég eszes volt ahoz, hogy belássa, miszerint a forradalom erőszakos leverése által csak ideig-óráig képes a cári abszolutizmust és a nemesi feudalizmust föntartani. Odatörekedett tehát, hogy először is elválassza a paraszt lakosságot a városi proletariátustól; másodszor pedig magából a paraszt lakosságból kiemeljen egy birtokos, vagyonos parasztosztályt, a mely a cári és nemesi uralom védelméül szolgáljon. Az első célt a „Mir" szervezet, j az qrosz parasztság régi földközösségének föloszlatása által érte el. A „Mir" fölbontását, más szóval a földközösség fölbontását kapcsolatba hozták a tagositással. Ugyanis az egy-egy földmives birtokát képező föld — ugy mint nálunk is gyakran előfordul — 20—30 sávban szétszórva volt az egész határban, ami a sikeres földmivelést nagyon gátolta. A szétszórt földdarabokat most összerakták oly módon, hogy minden paraszt földje 1—3 darabban legyen egyesítve. Ezt a különben hasznos célt összekapcsolták a közlegelők és erdők fölosztásával és az egésznél céltudatosan ugy jártak el, hogy: „akinek volt valamije, ahhoz hozzáadtak, akinek kevés volt, ezt a keveset is elvették". Ilyenformán megbomlott az orosz falut jellemző egyenletes vagyon, illetve földmegoszlás. Mig régebben a lakosság szaporodásával a falu egész lakossága egyenletesen jutott nyomorba, az agrárreform kiemelt a paraszt tömegéből egy birtokos, vagyonos parasztosztályt, mig á többit teljesen proletársorsra kárhoztatta. Ugyanily módon járt el az orosz kormány a földbirtok eladásánál is. A forradalom idején a megrettent nagybirtokosok versengve kínálták vételre birtokaikat az újonnan alakult „parasztbank"-nak, amelyet az állam azért alapitott, hogy közvetítőül szolgáljon a földbirtokosok és parasztok között végbemenő birtokcserénél. Körülbelül 20 millió hold jutott ilyen módon a parasxtbank birtokába, majdnem Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszer kereskedésben _ MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN Csemegefizletben jjj |J 0 ÓVAKODJÉK 0 « az UTÁNZATOKTÓL!! ma