Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-16 / 233. szám

£íbps mmásemmmtmmÉtm DÉLMAGYARORSZÁG A franciák élet-halál harca. Berlin, szeptember 15. A nagy vezér­kar közli: Nyugaton a hadsereg jobbszár­nyán nehéz, eddig eldöntetlen harcok foly­nak. A franciák által megkísérelt áttörést győzelmesen visszavertük. Döntés egyéb­ként egy helyen sem történt. Kopenhágából jelentik: Páris védelmére még hatvan, söt hetven éves embereket is behivtak. A főváros összes kapui zárva van­nak. Olyanok az állapotok Párisban, hogy ostrom esetén nem tarthatja magát sokáig. Páris forradalom előtt. A szindikallsták Gallieni tábornoknál. Berlin, szeptember 15. Párisból je­lentik Milánón keresetül: A munkás szin­dikátusok vezetői érintkezésbe léptek a ka­tonai hatóságokkal, (hogy Páris vezénylő tábornoka, Gallieni fogadja a küldöttségü­ket. Ez a fogadás az elmúlt csütörtökön meg is történt. A küldöttség vezetője fi­gyelmeztette a tábornokot, hogy a német hadsereg előnyomulása rettenetes szeren­csétlenségbe fogja dönteni Pári's kétmil­liónyi lakosságát, hogyha nem nyilvánít­ják Párist nyilt városnak és továbbra is amellett marad a kormány, hogy Párist meg kell védelmezni az ellenség ellen. A küldöttség végül nyomatékosan arra 'kérte Galüent, hogy adja föl Paris védelmét. A parancsnokló tábornok azt felelte, hogy a kérelem megítélése nem rá, hanem a kor­mányra tartozik, mert ő csak a kormány parancsainak végrehajtására hivatott. A deputáció küldöttségének sikertelensége rettenetes fölzudulást keltett a párisi mun­kásság körében s már eddig is olyan viha­ros tüntetések voltak a kormány és a há­ború ellen, amelyek a forradalommal ha­tárosak. A vészes, mindent elsöprő mun­kásforradalom kitörése a néimetek közele­désének hirére mindennap várható. Berlin, szeptember 15. Kopenhágából je­lentik: A Berlingske Tidende haditudósító­ja leirja, hogy a német repülőgépek minden­naposak Páris fölött. Az elmúlt vasárnap délután egyszerre három is megjelent a francia főváros felett és hiába lövöldözték őket ágyukkal és gépfegyverekkel. A repü­lőgépek több tucat bombát dobtak le, ame­lyek egy kaszárnyát teljesen szétromboltak. Négy bomba az Eiffel-torony mellett ért föl­det és hat embert megölt, többeket megse­besített. Rómából jelentik: A Corriere d'Italia cirnü lapban kifejti egy olasz 'tábornok, hogy a német csapatok jobbszárnyának Franciaországban való stratégiai mozdu­lata nem jelent visszavonulást és az erre vonatkozó francia kommüniké csak a la­kosság félrevezetésére szolgál. Meg van róla győződve, hogy Németország legyőzi Franciaországot és dicséri a német vezér­kar bölcsességét, amely rövid kommüniké­ben megnyilvánul a francra hadi bulleti­nek hosszadalmasságával szemben. A tehetetlen Oroszország. Bécs, szeptember 15. A Neue Freie Presse megállapítja, hogy az orosz túlerő­nek Galíciára fekvése annyit jelent, hogy Oroszország megcsalta szövetségesét, Fran­ciaországot, amidőn azzal áltatta, hogy a ml haderőnket akár a túlerejével is komolyan veszélyezteti és igy Németországot sakkban tarthatja. Ez az orosz áltatás nyilvánvalóan ürügy volt a francia pénzszerzésre. A Reichspost szerint az orosz túlerőnek had­erőnk által történt Galíciai megkötése, az orosz-francia titkos szerződéseket széttépte és ezzel a német, osztrák és magyar szö­vetség feladatainak első részét megoldotta. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, szeptember 15. A Norddeut­sche Allgemeine Zeitung jelenti: A „Morgen" haditudósítójának a lem­bergi harcokról közölt beható ismertetése megerősíti az osztrák-magyar vezérkar hi­vatalos jelentésének kellemes benyomásait. Tisztán stratégiai tekintetek késztették a csapatokat arra, hogy olyan állásokba vo­nuljanak vissza, amelyekben előkészületek történhetnek ujabb operációkra. Ezt az in­tézkedést nem előzte meg kudarc, sőt el­lenkezően, nagyon jelentékeny részleges sikert értek el. Az ellenség nagy számbéli .túlsúlya és a hetek óta harcban álló osz­trák-magyar csapatok tulerölködése lehe­tetlenné tette, hogy a nagy kiterjedésű harcvonalon az egyes hadseregeket kite­gyék a súlyos következményekkel járható oláaltámadások veszélyének és gondos­kodni kellett az egységes operáció biztosí­tásáról. Az oroszok megszokott minta után indulva, ismeretes igazságszeretetükkel, bizonyára nagy győzelemmel kürtölték te­le a világot. Ez azonban nem változtat azon a megdönthetetlen tényen, hogy a monarchia hadserege a rendkívüli súlyos' harcokból veretlenül került ki s ujabb ak­cióra készen áll. A háború kezdete óta ta­pasztalt törhetetlen hősi harci szellem, a mely oly sokszor és oly fényesen bizo­nyult be, változatlanul fönnáll. Az eddigi fényes eredményekből az a remény merít­hető, hogy az osztrák-magyar hadseregek újból fölveszik a harcot és kiváló hadvezé­reikkel kivívják a végleges győzelmet. Kopenhága, szeptember 15. Szuchom­linov orosz hadügyminiszter visszalépésé­vel kapcsolatban a következőket jelentik: Szuohomlinov kritizálta az oroszok tan­nenburgi vereségét és a főparancsnok, Ni­kolajevics Miklós nagyherceg hadvezeté­sét. A többi között a .pétervári tiszti ka­szinóban nyíltan kijelentette, hogy a nagy­herceg kerüli a németekkel való döntő ösz­zseütközést. Berlin, szeptember 15. A Newyork He­rald párisi kiadásának közlése szerint a gumbinneni csatában, melyben az orosz gárdaezred nagy veszteségeket szenvedett, János és Konstantinovics Elek nagyherce­gek is elestek. Berlin, szeptember 15. Hindenburg tá­bornok a német császárhoz a következőket táviratozta: A vilnai hadsereg a II., III., IV., XX. hadtestek, a 3. és 4. tartalékhadosztály, Szeged, 1914. szeptember IS. öt lovashadosztály a mazuri tavak mellett lefolyt ütközetekben és az azokat követő üldözésekben teljesen szétverve. A grodnai tartalékhadtest, a XXII. hadtest, a VI. had­test, III. szibériai hadtestnek részei a Lyok­nél lefolyt külön ütközetekben súlyosan szenvedtek. Az ellenséget nagy veszteségek érték halottakban és sebesültekben. A fog­lyok száma emelkedik, a hadizsákmány rendkivül nagy. A hadseregeknek százkilo­métert meghaladó arcvonala mellett egyes részeknek rendkivüli menetteljesítménye 4 nap alatt 150 kilométer volt. Ily nagy arc­vonalon és mélységben lefolyt harcokról egész terjedelemben még nem tehetek je­lentést. Egyes kötelékeink kemény küzde­lembe jutottak, veszteségeink mégis cseké­lyek. A hadsereg az egész vonalon győzel­met aratott; a makacsul ellenálló, de végül mégis menekülő ellenséggel szemben a had­sereg büszke arra, hogy soraiban küzdött és vérzett egy császári herceg. Hindenburg. (Közli: a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, szeptember 15. A nagy vezér­kar jelenti: Hindenburg tábornok hadse­rege nagy erőkkel, már a határon tul áll. A Suvatki kormányzóságot német közigaz­gatás alá helyezték. LEZUHANT FRANCIA REPÜLŐGÉP. Bécs, szeptember 15. A Neues Wiener Journal kopenhágai távirata szerint Páris­ból jelentik, hogy egy Páris fölött járó fran­cia aviatikust erős forgószél elkapott és a vincenesi erdő felé vitt, ahol lezuhant és halva terült el a földön. A lezuhanó gép szá­mos embert megsebesített. A FRANCIA SAJTÓ ISMERI A NÉ­METEKET. Kopenhága, szeptember 15. Az itteni Politiken cimii lap a párisi Libertének egy cikkét reprodukálja, amelyben a francia lap keservesen panaszkodik a francia hivatalos hírszolgálat elégtelensége miatt. A Liberté a következőket irja: — Azok a hivatalos hirek amelyeklet kapunk, olyan homályosak, hogy azokból semmiféle következtetést nem tudunk vonni a most kezdődött óriási ütközetre vonatko­zólag. Ez a harc, valószínűleg több napon át fog folyni és különböző fázisai lesznek. A hivatalos kommünikék semmit sem közöl­nek az egymással szemközt álló haderő szá­máról, valamint seregeink állásáról. Óva­kodnunk kell tehát attól, hogy esetleges részleges győzelmeket végső diadalnak te­kintsünk. Olyan félelmetes ellenféllel szem­ben, amilyen a német hadsereg, nem lehet győzelemről beszélni addig, mig a csata el nem dőlt. SZEGED IS KAP OROSZ AGYUKAT. Budapestről jelentik: Ma hajnalban a ferencvárosi pályaudvarra 25 orosz ágyú érkezett, amelyeket a 'galíciai harcokban vettek el a mi katonáink az oroszoktól. Az ágyukat még a délelőtt folyamán elviszi a katonai hatóság. Azután a Timót-utcai tü­zérségi szertárba szállítják az ágyukat, ahol megvizsgálják őket, závárzatukat leszerelik és csak azután történik intézkedés, hogy hova fogják szállítani. Valószínű, hogy az ágyuk közül többet kiállítanak a főváros egyik nagyobb terén, a többit pedig na­gyobb vidéki városokba szállítják, hol köz­szemlére teszik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom