Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-15 / 232. szám

Szeged, 1914. szeptember 15. DÉLMAGYARORSZÁG 7. né fehérnemű. Kiss Mária 100 dlrb barack, 50 drb alimia. Varkuos Józsefné 2 párna, 2 huzat. Mianddl Zsigmond kocsigyáros 54 se­besült számára teljes ebéd. Dr. Kováts Jó­zsefné 1 süveg énkor. .Bezsó Jámosné 1 kosár barack. Henyedi Ferenené zsebkendők. — Számosan cigarettát és szivart adományoz­tak. A .kegyes adakozóknak ez uton mond köszönetet és továbbra ás kéri a jósizivü em­berbarátok támogatását. Nónay Dezsőmé. — A miniszter nem engedi a kamat­drágítást. A pécsi zálogházak a mult hónap­ban felterjesztést intéztek Harkányi János báró kereskedelmi miniszterhez, amelyben arra kérték őt, hogy a megváltozott viszo­nyokra és a súlyos pénzügyi helyzetre va­ló tekintettel, engedélyezze a kézizálog ka­matjának 3 százalékkal való emelését. A kérelmet Pécs város tanácsa és a pécsi ke­reskedelmi és iparkamara is támogatta. Har­kányi János báró azonban nem teljesítette a kérelmet, azzal a megokolással, hogy ép­pen a mai súlyos időkben emberbaráti kö­telesség a kézizálog kamatlábját érintetle­nül hagyni, amelynek felemelése éppen a legszegényebb néposztályt sújtaná. — Ujabb sebesültek Szegeden. A Ró­kus-álilomá&ról hétfőn 8 villamos-kocsin het­vennyolc sebesültet ia honvéd-csapatkórházba, hetvenkettőt a felsőkereskedelmi iskolába, háromszázkettőt az ipariskolába szóMátottak. Nagyszeautmiklésra 150 sebesültet a felsőipar­ból ós 125 sebesültet a felsőkereskedelmi bő 1 száiLMtottak el ma, — A Nobel-dijak és a háború. Stock­holmból jelentik: A világháború dacára az idén is kiadják a .Nobel-dijakat Az idén a fizika, chémia, •orvostudomány és irodalom dijait osztják ki ós Mörmar tanár, .a Nobel­dij orvosi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a díjkiosztás elhalasztására semmi ok minős. Épen ellenkezőleg azt akarják meg­mutatni ezzel1, hogy a háború alatt is van békés, kulturális munka. A dijaik kiosztása szeptemberben történik. Minden egyes dij százötvenezer márka. A békediijról tudva­levően a norvég sltarlhimg Krisztiniában dönt, bár a mostani viszonyok között erre a dijra nagyon nehéz lesz jelöltet találni. — Berlinből jelentik: Marmer tanár, a Nobel békebizottság tagja kijelentette, hogy a No­bel békedijat az idén nem adják ki. Az ez­idei békedij kiadása csak 1915-ben fog meg­történni. .A megjuibataazandót azonban eset­ileg már ebben az évben kijelölik. — Az „elfogott osztrák-magyar zene­kar". Szófiából jelentik: Szerb forrásból elter­jesztettek a minap azt a hazug hint, hogy el­fogtak egy egész osztrák-magyar ezredet zenekarával együtt s hagy a zenekar most a misd publikumot szórakoztatja a kávéházak­ban. lEbből a hírből a valóság ennyi: A szer­bek összefogdostak saját országukban har­minc szerb cigányt, felöltöztették őket osz­trák-magyar uniformisba és ez a banda ját­szik a nisi kávéházakban, mint osztrák-ma­nyar katonai zenekar. — Amikor a szinész harácsol. Sábáé­tól tudvalevőleg a városba bevonuló kato­náinkat orvul megtámadta házaiból a pol­gári lakosság. Erre — jog szerint — meg­engedték a katoniiáinfcnak, hogy mástfél órán ót. minden eszközzel megtoralhatj ák .a gaz­tógot. Szó, ami szó, íaz ilyen parancs keliTe­nies parancs .és iá mindig lelkes katonáink tóxst dupla ambícióval láttak hozzá a feladat végrehajtására. Mindenki igyekezett „szép e'ülékeket" szerznii a másfél órás büntető 1(1xpO(Hioióha.n, volt egy szerencsés század, a '"•inek épen az az uitca jutott, ahol a sabáci ékszerész boltok sorakoztak. Ezúttal szabad volt minden, ezúttal jó falaitok jutottak még a (legszerényebbeknek is. Az egyik színé­szünk, aki szintén jelen volt a sabáci csatá­ban, ia másfél óra letelte után gazdag zsák­mánnyal tért vissza a csapatához. Egy pati­kából elhozta az összes parf ümöket és jól (meglocsolva imagát, kilszagiositva, önelégül­ten, lecsillapuilt vérszomjjal sétált fel és alá a meghódított városban. — Ferenc Ferdinánd-tér Makón. Makó­ról jelentik: Nemes László makói lapszer­kesztő és mintegy száz városi képviselő nemrégiben inditványt nyújtottak be a vá­rosi tanácsnak, hogy a DMKE internátusa előtti úgynevezett Széna-piacot nevezzék el Ferenc Ferdinánd-térnek. A városi tanács tegnap foglalkozott az indítvánnyal és elfo­gadásra ajánlotta a közgyűlésnek. A trón­örökös mikor legutóbb hadgyakorlatot veze­tett Makó környékén, éppen az ezen a té­ren levő kórházépületben tartózkodott. — Iskolai értesítés. Felhívom a Margit­utcai állami poilg. leányiskolába beiratkozott összes tanulókat, hogy folyó hó 17-ikón, csü­törtökön délelőtt 8 órára az iskolában jelen­jenek meg. Teleky László, igazgató. — A csonigrádi-sugáruti .iskola igazgatósága érte­siti a szülőket, hogy ebben az iskolában a támitás szeptember 17-én, csütörtökön fog megkezdődni. Azokat a tanulókat, akik eddig nincsenek beírva, ugyanekkor beírathatják. — A jótékonyság tízparancsolata. A németek a háborús időben, való jótékonyság gyakorlására a következő tizparaincsőlátót állították össze: 1. Háborús időkben légy jótékony. De csak a magadéból és ue a más zsebéből. 2. Ne törd a fejedet azon, hogy micsoda „rémnagy összegek" gyűlnek igy össze. Tud­hatod magadról, hogy pénzre mindig szükség van. 3. ,A jótékonyság hadseregének is több katonára van szüksége, mint hadvezérre. Ezért nem hihet mindenkinek a nevét, a fel­hívások alá nyomtatni. 4. Ne félj tőle, hogy adományod esetleg méltatlanoknak jut. A háborús nyomor a „méltatlanokat" se kíméli. 5. Nyugodtan tagadd meg ;az adakozást, ha olyan célra kérnek tőled pénzt, amely nincs kedvedre. De amit így megtakarítottál, siess odaadni arra a célra, amely a szived­hez közel áll. 6. Ne gondold, hogy másoknak több pén­zük van, minit neked s ők inkább adba.tn.ak, mint te. Ha mindenki igy gondolkodnék, ak­kor csak Rothschild lehetne jótékony. 7. Amit a Vöröskeresztnek adsz, iazt ne vond le a személyzeted fizetéséből. De az árut se kívánd' ingyen, amiből a kerekedő .a ma­ga személyzetét fizeti. 8. Ne kináld fel a munkaerődet olyan helyen, ahol másoknak a kenyerét veszed el. 9. Ne tagadd meg az adományodat azért, mert bosszant a rendjel, amiit majd a védnök­nő kapni fog. A te bosszúságodból az éhező gyermekek nem fognak jóllakni 10. Sokan a jótékonyságot csak sportból űzik. Ez nem nagy baj, inert a jótékonyság olyan verseny, ahol mindenkinek joga van startolni. — Hogyan megy a harácsolás ? Általá­ban azt hiszik, hogy az ellenséges területen a harácsolás amolyan szabad fosztogatás, a melyben minden katona kénye-kedve szerint vehet részt. Pedig a haracsolást — legalább nálunk — szigorú katonai törvények szabá­lyozzák. Igy alapelv: hogy a harácsolást minden táborozó csapatban egységesen kell keresztül vinni a rangban legidősebb pa­rancsnok rendelkezései szerint. A harácsoló teriilet — hacsak a parancs azt külön meg nem jelöli — a legközelebb táborozó cso­portig húzódó terület feléig terjed. A hará­csolás foganatositásaval az élelmező tisztet, vagy egy más tisztet biznak meg, akinek rendelkezésére adják ,az üres etleségkocsi­kat, támogatására pedig — különösen, ha a lakosság ellenséges érzelmű — különít­ményt adnak fegyveresekből. Az élelmisze­reket a községi elöljáróságtól, vagy ha az feloszlott, a legtekintélyesebb lakóktól kö­vetelik. Ha a község a kivánt cikkeket vo­nakodik kiszolgáltatni, a legbefolyásosabb lakókat tuszokul letartóztatják s csak a ha­rácsolás befejezte után engedik szabadon. Ellenszegülés esetén — azonban csak elő­zetes fenyegetés után — persze erőszakot alkalmaznak. Ha a harácsolt készletek el­szállítására nincs elegendő kincstári kocsi, a községet kényszeritik a szükséges kocsik előállítására. Érdekes, hogy még a hará­csolt holmikat is elszámolják. Minden csa­pattest ugyanis egy úgynevezett harácsoló könyvvel van ellátva; a könyv ketté osz­tott lapjain vezeti be a harácsolást végző tiszt a harácsolt cikkeket s a megfelelő lap könnyen leválasztható részét aláirja, azt át­adja a községnek nyugta gyanánt, mig a másik lapon a község ismeri el, hogy az em­iitett cikkeket átadta. Külön kiemeli a ha­rácsolásról szóló instrukció — és ez legszeb­ben jellemzi hadvezetőségünk humanizmu­sát. — hogy harácsolás alkalmával a kár­tételtől, fosztogatástól, vagy visszaéléstől tartózkodni kell; a csapatok mindig tartsák szigorúan szemük előtt, hogy — mint az előirás bölcsen mondja — „legnagyobb el­lenségünk a kifosztott ország lesz". Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Szeged szab, kir. város adóhivatalétól. 20691-1914. adóhiv. sz. Hirdetmény. Az 1914. évi nyilvános számadásra kötelezett válla­latok és egyletek adóit és az utána járó általános jöve­delmi pótadókat kitüntető lajstrom az 1909. évi XI. törvénycikk 4. §-a értelmében f. évi szeptember hó 14-től bezárólag 21-lg a városi bérházban levő adó­hivatali helyiségben 8 napi közszemlére kitétetik. Felhivatnak tehát az érdekeltek, akik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adó kive­tésében meg nem nyugszanak, az emiitett t.-c. 13. §-a értelmében felebbezésüket az adóiv kézbesítését követő 15 napon belül beadhatják. Szeged, 1914. évi szeptember hó 12-én. A városi adóhivatal. x x k <x h b O CB X N tf) x X k >x b b o 03 X N tf) SZABOTT ÁRAK! VERSENYARUHAZ Ref jmálus palota — Gőzfürdővel szemben. Alkalmi vételek! Vászon blousok K 1.50 Hímzett női ingek „ 1.96 Cloth női kötények 1.96 Mosó pongyolák 3.50 Női fodros nadrágok 1.96 Női cloth alsók 1.96 ETTAMINOK.SZÁDAK, CREPEK, KARTONOK, VÁSZNAK. NŐI SZÖVETEK HÍMZÉSEK, KEZTYÜK, HARISNYÁK ÉS SOK EZER MÁS CZIKKEK bámulatos olcsó árban lesznek elárusitva. "SZABOTT ÁRAK ! tf) N > 09 o £ > tf) N > 09 o h h > £ » x

Next

/
Oldalképek
Tartalom