Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-15 / 201. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. augusztus 15. nyomot tságiban, tart. Utal itt a zsidók nagy .szerepére az 1905—1906. évi forradalmi moz­galmaikban, akik bizonyára fegyverhez nyúl­nának most is, ha az orosz cári uralom ellen küzdhetnének. A zsidó kérdéssel kapcsolatban utal a nemzetközi' sajtó és a nemzetközi tőke fontosságára,, amely szintén latba vetné erejét a zsidó üldöző cári uralom ellen. Oroszország katonai erejének 25%-át rendszerint igénybe veszi a rendőri, pénzügyi és fogházi szolgá­lat. S mindazokat a politikai, társadalmi és vallási ellentéteket, amelyek Oroszországot gyöngítik, figyelembe véve, arra az ered­ményre jiut, hogy az orosz tartományok kö­zül éppen a leggazdagabbak, mintegy 40 mil­lió lakossal, könnyen elszakadhatnak a cári birodalomtól és megtelelő módon beilleszthe­tők Ausztria-Magyarország és Németország érdekkörének békés fejlődésébe. Érdekes adatokat sorol föl az oros'z had­sereg fogyatékosságára. Köztudomású a kor­rupció az orosz hadseregben, amely különö­sen a szállítások terén sok tekintetben oko­zója volt a japán háború siralmas eredmé­nyének. A leveretés után föllendült az orosz katonai irodalom és erősen bírálta a had­sereget. 1910-ben elrendelték az orosz inten­dantura föl átvizsgál atát és ennek folyamán kiderült, hogy a hadseregnek nincs lábbelije, mert ami lábbelit a katonák kapnak, az nem tart tovább három hétnél," ugy hogy rendes szokás szerint a katonák másfél rubelért el­adják azokat a csizmákat, amiket a hadse­reg hét rubelért vesz és ők azután vagy vesz­nek jó csizmát vagy .pedig mezítláb járnak, sokszor pedig rongyokba burkolják lábukat. A ruházat is Olyan hitvány, hogy néhány napi használat után már nem véd a hidegtől. A varsói katonai kerület fölülvizsgálója, Neu­hairdt szenátor, a cárhoz intézett jelentésében azt mondja, hogy az orosz intendatúrának ez a rendszere károsabb befolyájst gyakorol a katonákra, mint a, forradalmi párttok prekla­mációi. Mindezek ellenére a bíróságok eny­hén bántak az intendánsokkal és a hadügy­miniszter megszüntette a fölülvizsgálatot, pe­dig, amint a duma bizottsága, előtt is 'kide­rült, főképen az orosz tüzérség állapota na­gyon szomorú, bár óriási katonai hiteleket vettek igénybe erre a célra. Az orosz imperializmus és pánszlávizmus jellemzésére idézi Milfensikov nyilatkozatát, aki az annexiós válság idején háború ellenes volt, 1912-ben azonban a „Novoje Vremjá"­ba.n már az .Ausztria-Magyarországgal való háború szükségességét bizonyltja, amely há­KORZÓ MOZI inyári helyiségei •I 0 LVASSA EZEN * LCSÓ ÁRAKAT és akkor bizton nálam vásárol: 15.­26.­6.­80.­30 K-tól felj. 14 kar. arany nyakláncok 14 kar. arany férfiláncok 14 kar. aranygvüríi . . 14 kar. arany férfiórák . 14 kar. arany nőiórák „ „ 14 kar. arany jegygyűrűk minden súlyban Arany grammja 2 K, munkadíj 3.— K-tol felj. Finom tulaórák .... 6.80 „ „ Ezüst karórák 10.— „ „ 14 kar. arany karórák . . 40.— „ „ Pontosan szabályozott éb­resztő órák 3.63 „ „ Ingaórák RiinúennemU tokban állandóan raktáron. ha :-: törölt is Bármily |oO A órajauiíás S\ 1 OU Egyéb ékszerjavitások és áfaíakitások, gyűrűs kövek beféfele IÜEN OLCSÓN. FISCHER K. I ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ 1 SZEGED, HÁRÁSZ ÍJ. 14. (Ungár-Mayer-palota.) Korzó-kávéház mellett, Igazgató ISI VAS SÁNDOR \%\ Telefon 11-85 f Nyári helyiség Y 13-96. V Szombaton r Természetes. Vígjáték 2 felvonásban. Dráma 3 felvonásban. • Hr*|9MKK«VX>OK£i Az előadások aSalí vetítésre kerülnek az este fél 11 óráig beérkező összes bívaíaSos legújabb táviratok a harctérről. tj£Biii9«iiti asasa 2snBBia«BflBHat>iiBaai2 Búéval 2 Előadások: pénteken este 9 e. a nukrl helyiségben szorobafon d. u. 5 o. a teli h este g o. a nqftl aBaaaaaBBBBaaaBBaBaaaaaa(ieBrB>"'IBO**BBaji«ap Rcodcs helyárak • BBaBBBBBBBBBBBBBBBBBaaVBrSaKBilBarinnBXB « l Rossz idő esetén az elő­adás a Korzó moziban 'ó tartatik meg. :: ború — szerinte — dönteni fog Oroszország sorsáról: vagy visszatolja a másfél évszázad előtti határai közé, vagy pedig megszerzi neki az Ausztria-Magyarország és a Balkán szláv­jai fölötti uralmat 'Fejtegetései befejezéséül az Oroszország elleni háborút sürgeti Studnitki és rámutat e háborúban a lengyel segítség fontosságára. KsmtBaaaaaBBaBaBaaaaasBBBaaaaaaa.aaa.aaiBaaaaaiaaaa Az első segítség * Amikor segítséget nyújtunk, csakis azt szabad tenni, csakis olyan, imár isimert eljá­rásokat szabad alkalmazni, amelyek biztosan jóik .és 'hasznosak. De viszont óvakodna kell a rossz, a: babonás szokásoktól, melyeik gyakran nemcsak nagyobb bajt okoznak, minit a mi­lyen magja a baleset vagy sebesülés, hanem egyenesen halált eredményeznek. Aki az or­vos megérkezéséiig első segítséget akar nyúj­tani a sebesültnek, az legelőször azon igye­kezzék, hogy a sebet megtisztifea. Vagyis: ha a sebbe por, piszok jutott, tiszta vízzel kimos­suk és aztán vatlanni tiszta kötőszerrel beföd­jük, illetve bekötözzük, nehogy szenny jus­son bele. A seb ideiglenes: bekötésére tiszta vásznat vagy gyolcsot használhatunk, ezért jó, ha mindig van nálunk egy darab tiszta, jól kimosott váfczon. Minden katonát, kivétel nélkül ellátnak kötőszerrel. Mielőtt azonban hozzáfognánk ehhez a segítő munkánkhoz, magunk is •jól mamik meg a kezünket, a, sebbel ne babráljunk és csak ha piszkos, akkor mossuk ki, de ilyenkor aztán tisztítsuk meg a környékét is. A sebre, — amint ez sok helyen szokás — meszet, cukrot, hamut, bagót, tojáshéjat, fa­levelet, iganajt, pókhálót vagy más effélét, de még áruikat vagy flast romot is tenni szigo­rúan tilos, mert 'veszedelmes. Egész kicsi sebre tiszta angoltapaszt te­hetünk, dle azt ne nyálunkkal! ragaSsziuk fel, hanem mártsuk tiszta vizbe, csak azután rak­juk rá a sebre. Minden sebeit fokozott tisztasággal kell kezelni. Azután pedig, hogy bekötöttük, gon­doskodni ke'll arról, hogy a sebzett testrész nyugodtan maradjon, mert különben, a seb nem gyógyul vagy csak nehezen. Akinek a lába sebes, ,az ne járjon. lAkinek pedig a kar­ja vagy a keze sérült meg, annalk a már bekö­tött karját kendővel, vagy szalaggal a nya­kába keíi, kötni, biogy a sérült, kéz ne lógjon lefelé és ne himtbá'lódjck. Az orv,os természetesen nagyobb gonddal és szakértelemmel vigyáz iá seb tisztaságára, amitől a seb begyógyul, iSebvizzel, (szubli/má­tos viz, ibórsavlas vagy sós viz) is mosogatja a sebet. Azonban, ha nincs mindjárt orvos, mindenkor megelég,edlhetüník azzla.1, hogy első segítségül! a sebeit tiszta ivóvízzel tisztítjuk meg. Ha vizünk tisztaságában nem hizünk, ugy, hacsak lehet, if,orraljuk fél a vizet és le­hűtve használjuk. A vízben olyan apró szer­vezetek (Ibaktériiumíck), ©mélyeik a sebre jutva fertőzésit, .lázat és egyét) bajaikat okozhatná­nak, forralás köziben elpusztulnak ós igy ,ár­tallmialtlainokiká vállnak. A fő laz, hogy in© veszítsük el a szeren­csétlenségnél nyugallmunlkalt iGyalkran éppen a kapkodás, iá szeleskedós súlyosbítja a vesze­delmet, amelynek hidegvérről cfe nyugodt 'kéz­zel biztosain elejét, vehetjük. Nagyon, fontos Itiudini azt ils, hogy mit non szabad tennünk segítségnyújtás közben. Általánosságban nem sziakiad nyugtalan­kodni, min szabad jajveszékelni és főleg so­hasem szalbad elfelejteni ia,zt, hogy a megér­kezett orvos rendelkezéseinek alá vessük ma­gunkat. ,N©m szabad a vérző sebesültnek nyugtalankodni, mert vérzése csak akkor esi!lapuit, ha nyugodt, marad. Nqin szobáid ficamodott valgy tört test­i-észt húzogatni, nyomogatni vagy beigazítani akarinl, mert élihez csalk az orvos ért. Nem szabad a vizbol kimentett ©rabért a fejére lállilli'taini, inert Ihelőle úgysem folyik ki a viz, ahogy azt <R bailíouia tartja. Az orvos szava pedig miinndloulkor olyan parancs legyen, amelyet miniden lelkiismere­tes ember foLtétlenül követni tartozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom