Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-12 / 198. szám

Vissza 3 ^ 1 4i 3 3» 2 3Í2| 319 orfi 275 I'osu­voiiat 4011 k. 703 k. 624 cl. k. 538 k. 453 A d. 4-1 388 k. 303 k. 2 38 d. TM k. 1 38 k. JOJ 12M 1188 10W 947 1. ' 900 952 9ÜJ| 822 82! 71 71 61! 61° 53S1 506 450 418 33» 2 4 DfrMAfiYARORSZÁG 1 4»»rkcszt6cée Kárász-utca 9. T305. E»« *am ára lá fiflfcr. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész érre . K24*— félévre . . K12­negyedévre K 6 — egy hónapra K 2*— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K 7 — egyhónapraK 240 Kiadóhivatal KárAsz-atca £ Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Bllér. Szeged, 1914. III. évfolyam 198. szám. Szerda, augusztus 12. Oroszország jcgyzéHe Bulgáriához. Végre kiderült, hogy mit akar Orosz­ország az európai déli hadtesteivel: Ro­mánián, illetve Bulgárián áthatolni csönd­ben és így eljutni Szerbiába s fölszabadíta­ni gyilkos és orgyilkos testvéreit. Orosz­ország remébe, hogy Románia nemcsak semleges, de— a hazugcár konstancai csókja és eladni kivánt leánya után —- tá mogutója is lesz. Besszarábiát ígérte vé gül, de minden becstelen terve megtörött Románia korrekt és okos magatartásán. Romániát azóta hadtestervei ijesztgeti, per­sze eredmény nélkül. A mai napon pedig Bulgáriát akarta megfélemlíteni. Az orosz követ Szófiában olyan jegyzéket nyújtott át a boígár kormánynak, amely egysze­rűen ultimátumszerű. Záros határidőn be lül követelt választ Oroszország, vájjon liajlandó-e Bulgária az orosz csapatokat területén átengedni, hogy azok Szerbiába jussanak? És a bolgár külügyi kormány olyan választ adott, amely után csakis hadüzenet következhetik, — ha logikus fo lyamatot várunk. Bulgária megtagadta az orosz jegyzék teljesítését, egyben nem adott semlegességi nyilatkozatot sem. Bul­gária e döntő ténykedésével bebizonyitót­tá, hogy monarchiánk igaz hive, ha keli szövetségese és fegyverrel is kész hűségét mellettünk bebizonyítani. Bulgárián kivül Románia magatartá­sa a legfontosabb még ezekben a pillana­tokban. Mivel a Dobrudzsát visszaadta Románia Bulgáriának, e ténykedésével szoros fegyverbarátságra lépett a két or­szág, annyira, hogy ha Bulgáriát orosz részről támadás érné, Románia is harcolna Bulgária s egyben a monarchia oldalán. Mivel Bulgária: szárazföldön csakis Ro­mánián keresztül támadhatja meg az orosz, igy világos, hogy előbb Románia semlegességét kellene megtörnie. Ha pe­dig csak egy orosz katona is rálép romá­niai térületre, az esetben Románia had­üzenete következik. Az angol flotta mozdulata közül ránk nézve a legjelentősebb az, hogy már be­merészkedik az Atlanti-óceánba s a mai napon egy csapat angol hadihajó üldöző­be vette egyik cirkálónkat s Dallmáciánk egyik kikötőjébe szorította. Hadüzenet nélkül, ismételten le akart csapni tehát egyik-másik hajónkra és ez jellemzi e ka­lóz nemzet haramia-tempóját. Ez ép olyan, mint hogy tegnap Németország egyik ki­csi, védtelen gyarmatát „megszállotta". Szövetségesünk, Olaszország szintén nem maradhat már sokáig tétlen. Az an­golok, de különösen a franciák provokáló­an viselkednek az olaszok ellen és Olasz­ország is meggyőződött már, hogy a mo­narchia, illetve Németország eljárása min­denben korrekt volt, másként nem tehetett, mint ahogyan. Olaszország tehát föltétle­nül tudni fogja kötelességét és betartja mindazt, amire szerződése alapján kötelez­ve van. Amint diplomáciailag, épen ugy har-. cászatilag is örvendetesen érik a helyzet. A németek Miihlhausennél nagyjelentősé­gű csapást mértek a betört franciákra. E mellett eltörpül az a hadi tény, hogy Mons mellett egyesültek a belgák és franciák. Mons egészen a franciaországi oldalon, van és az ide való koncentrálás jelentőségéről csak annyit írhatunk, hogy e törekvésben benne van, miszerint Belgium bevallja gyöngeségét és meghátrálását. A német csapatok útjában két vár van csupán, Huy és Namur, de e két erőd az előrenyomu lásban alig nevezető akadálynak. Bel gium sorsa megpecsételtetett! A franciák abban bizakodnak, hogy az angolok százötvenezer, esetleg nagyobb zsoldos hadat tesznek partra. Meg kell je­gyezni, hogy a franciák mögött hetek mul­tán esetleg elhelyezett angol csapatok a döntő harcok esélyét abszolúte nem befo­lyásolják. Hogy « monarchia és Franciaország a mai naptél kezdve hadiálla'potban van egymással, azt a következő hivatalos je­lentés adja tudtul: Széchen gróf párisi osztrák-magyar nagykövetnek kézbesítették útlevelét. Du­nuiine bécsi francia nagykövet szintén megkapta útlevelét. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ca­sa Antal cs. és kir sorhajókapitány a kö­vetkező prökiamációt tette közzé: Én alul­írott cs. és kir. sorhajókapitány, mint a tengeri erő parancsnoka, tekintettel az osz­trák-magyar monarchia és Montenegró között fennálló hadiállapotra, a monteneg­rói partra a blokádot elrendelem és a kö­vetkezőket jelentem ki: 1. Augusztus 10-én délelőtt 10 órakor megkezdődik a monte­negrói part mentén a tényleges blokád. 2. Ez a bolkád a 42-fk fok 6.4 perc és a 41-ik fok 52 perc északi szélességtől tart és ki­erjed a partokra, kikötőkre, öblökre, ha­.ótelepekre, folyó torkolatokra és szigeték­re. 3. A velünk barátságban levő és sem­leges hatalmak hajói 24 óra -határidőn be­lül a blokirozott partot elhagyni tartoz­nak. Mindazon hajók ellen, amelyeik blo­kádszegést követnek el, a nemzetközi jog szerint fogok eljárni." A külügyminiszter ezt a prökiamációt az akkreditált követségeknél a nemzetközi jognak megfelelően notifikálta. Budapest, augusztus 11. Hivatalos jelentés érkezett 8 óra 13 perckor. A déli harctéren semmi jelentékenyebb esemény ma nem történt, csupán jelentéktelenebb csatározások voltak a határon. Északon orosz lovassági járőrök megkísérelték a Visztokától keletre a San folyó felé előnyo­mulni, azonban csapataink által mindenütt visszaverettek. Brody felől az oroszok meg kísérelték három lovas századdal és gép­fegyverekkel előnyomulni, azonban a ha­tárontulra visszavetették őket. A Wolf-ügynökség hivatalosan jelen­ti, hogy a tizenötödik francia hadtest egy előretolt vegyes dandárút a német biztosi­tó csapatok Lagardénál, Lotharingiában megtámadták. Az ellenséget, amely súlyos veszteségeket szenvedett, a Parriosi-erdő­be, Luenevilletöl északkeletre visszavetet­ték. A franciák egy zászlót, kéft üteget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom