Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-05 / 189. szám

2 Bulgária és Románia teljesen kibékültek és szerződést kötöttek. A béke müve Berchtold gróf érdeme. Bukarestből jelentik: Az oroszok a románokat is fenyegetik. Románia határán orosz katonai csapatokat vonnak öszsze. A londoni Times jelenti, hogy az oroszok /jobboldali- seregének Ivanov, baloldalinak Nikiim tábornokok lesznek a vezérei. Berlinből jeleritik: A német kormány rendkívüli kiadásokra öt milliárdot kért a birodalmi gyűléstől, amely az összeget lelkesedéssel megszavazta. Münchenből jelentik: Az itteni francia követség személyzete útleveleit megkapta. Konstantinápolyból jelentik: A kormány a részleges mozgósítást elrendelte. Stockholmból jelentik: A kormány elrendelte a részleges mozgósítást, a folyó évben besorozott újoncokat behívta. Londonból jelentik: A kormánykörök határozott nyilatkozata alapján Anglia semleges marad. Fiuméből jelentik: Antivári-i konzulunkat fogva tartják lakásán. Cettinfei követségünkkel minden összeköttetésünk megszakadt. Budapestről jelentik: A Ferencvárosi pályaudvaron a katonák elszállásolását és a kórházakat Zita főhercegnő megtekintette. A budapesti orosz főkonznl még nem utazott el. Bukarestből jelentik: Albán bandák betörtek szerb területre. A szerb király táviratban megkérte Putpikot, hogy siessen Nisbe. Montenegrói hadosztály Lovcen hegyre vonult, harmincnyolc tüzelő ágyúval. Montenegróban bandákat szerveztek, hogy a monarchia területére betörjenek. Ferenc József király a magyar Vörös Keresztnek, valamint a bevonultak családjai segélyezésére egyenként 250,000 koronát és e célokra Ausztriában ás ugyanannyit adományozott. Boszniai bevonultak családjai részére a király százezer koronát adott. Tisza gróf és neje a bevonultak családjainak segélyezésére 5000 koronát adott. Károlyi Mihály gróf és társait a franciák a tengeren feltartóztatták. , Olaszország is készülődik. Rómából jelentik: Olaszország öszszes szabadságolt tengerészeit sürgönyileg behívta. A Stefani-ügyn&kség jelentése szerint az olasz király visszaérkezett Rómába és Salandra miniszterelnökkel tanácskozást folytatott. Lapjelentések szerint a minisztertanács elhatározta, hogy élelmiszer- és marhakiviteli tilalmat bocsát ki. A háború hatása Albániára. Bécsből jelentik: Az albán nemzetközi bizottság az európai konflagráció következtében föloszlott. Az angol hadihajók már elhagyták Durazzót. DÉLMA OYARORSZÁG Általános segélyakció. Kedden délelőtt -a szegedi társadalom több vezető tagja Cicatricis Lajos dr. főispán elnck'lésével ülést tartott, hogy a háborús állapotok okozta nyomor enyhítésére társadalmi uton általános segélyakciót szervezzen. Az ülés megnyitása, után a főispán kifejtette annak a feladatnak a szükségességét. amely a háború alatt a szegénysorsuakkal szemben a társadalom,ra vár. Mint mondotta: a város egész társadalma siessen segítségére a hadba vonult katonák itthonmaradt családjainak s evégből ,az összes jótékonysági egyesületek együttműködésével nagyszabású egységes, általános segélyakciót kell szervezni. A főispán négy főirányba csoportosította a segélyakció szervezését. Az első teendő volna központi gyiijtőbizottság alakítása, amely a gyűjtést átvenné a főkapitánytól és másoktól és maga folytatná. Autonóm jogkörrel birna, hivatalos helyiséget rendezne be, hivatalos órákat tartana és a befolyt összegek miként való felosztásáról gondoskodnék. Másodszor: patronázsbizottság alakulna abból a célból, hogy a segélyre szoruló családokat kipuhatolná, tájékozódna viszonyaik felől, munkaalkalmakat keresne és odahatna, hogy az ilyen szegénysorsu családok egyes, gazdagabb családoknál elhelyezést nyerjenek. A harmadik teendő a gyermekek napközi otthonának felállítása volna. A főispán intenciója szerint ezt ugy kellene berendezni, hogy a munkába menők gyermekei itt necsak elhelyezést és felügyeletet nyerjenek, hanem teljes ellátást is kapjanak. Végül a negyedik feladat egy orvosi bizottság alakítása volna, amely a szegénysorsu betegek kezeltetéséről gondoskodnék. A bizottság megalakitása végett Faragó Ödön di. tiszti főorvos értekezletre fogja összehívni a szegedi orvosi kar tagjait. Az előkészítő bizottság elhatározta, hogy az akció végleges és általános szervezése céljából szerdán délután öt órakor, a Korzó-mozi 'télihelyiségébe nagygyűlést hív egybe, amelyen Cicatricis Lajos dr. főispán fog elnökölni. Az előkészítő bizottság ez uton is fölkéri a közönséget, hogy a nagygyűlésen minél számosabban vegyenek részt, tekintet nélkül arra, hogy meghívót kaptak-e, vagy sem. Bokor Pál helyettes-polgármester indítványára az előkészítő ülésen egy sziikebbkörü bizottságot is alakítottak, amelynek az lesz a 'föladata, hogy a segélyakció beszervezésének munkáját elvégezze. Az általános segélyakciónak ez a tulajdonkénem szervező bizottsága, amely kedden este hét órakor tartotta első ülését a Tisza-szálló kertjében. A szabadkőművesek. A szegedi „Árpád" szabadkőműves páholy a következő levelet intézte Somogyi Szilveszter dr. főkapitányhoz: A szabadkőművesség, mint az emberi szeretet megvalósifására alakult intézmény, nem maradhat tétlen akkor, amikor a társadalom nyitott sebei nem szimbolumok többé, hanem orvoslást parancsoló vérző valóságok. Minél mieginditóbbak a háború borzalmai, kell. hogy annál készségesebb legyen a segitö kéz, bőkezűbb a szeretet és áldásosabb a jószándék. Páholyunk zajtalan, szemérmes munkáját fokozottabb mértékben s — hisszük — fokozottabb eredménnyel fogja folytatni e válságos időkben, amikor emberbaráti kötelességeink száma meghatványozódott. De az a meggyőződésünk, hogy az egyesek segítésén. kiviil vitathatatlan jelentősége van a vonzó és bátorító erejű példaadásnak is. Éppen ezért nemesen őrzött tradíciónktól eltérve. — pusztán a példaadás okából — nyilvánosságot követel magának elhatározásaink egy része. A páholyunk összes helyiségeit ezennel fölajánljuk a háborúban megsebesültek kórháza céljára és a behívott katonák itthonmaradt s szükséget szenvedő családiának nyomora enyhítésére fölajánlunk 1500 (Egyezerötszáz) koronát olyképpen, hogy a foSzeged, 1914. augusztus 5. lyó év minden hónapjában havi 20—20 korona segélyben fogjuk részesíteni azt a tizenöt családot, amelyik a főkapitány ur böicseáége és emberszeretete szerint arra leginkább rászorult. Ez az ajánlatunk természetesen: nem meríti, ki a segitö szándékunk teljességét s ha ujabb vagy a tovább tartó szükség további áldozatokat fog kívánni, tudni fogjuk kötelességünket. A háborúra behivott magántisztviselők fizetése. Az ,,Az Újság" vasárnapi számában azt olvasom, hogy egyrészt egy budapesti vas árucég: Franki A. Hermáim és Fiai azon eljárása, mely szerint a háborúba vonult hivatalnokainak a bevonulás egész idejére fizetésüket kiadja, 'követésre méltó példának állíttatik oda, .mig másrészt ugyancsak e lapban a „Magántisztviselők Országos Szövetsége", kétségtelenül számos hozzáérkezett panasz alapján, kénytelen a hivatalnokok pártját fogni oly főnökökkel szemben, akik a bevonulást szerződésbontásnak kívánják tekinteni és bevonult hivatalnokaiknak majdnem, órára kiszámítva csak annyit akarnak fizetni, a mennyit azok dolgoztak. Tőlünk nyolc hivatalnok vonult be a mult héten, de egy szó sem esett köztük és az igazgatóság között arról, 'hogy vájjon ezen bevonulás mily következményekkel fog rájuk nézve járni. Mert még a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a hivatalnokok fizetése természetesen azon egész időre, amelyben ők a hazát szolgálják, kifizetendő lesz nemcsak, de állásuk is részükre feltétlenül fentartatik. Nem tartottam volna lehetségesnek, hogy e tekintetben más fölfogás tért foglalhasson akármely nyilvános száimadásra kötelezett vállalat vagy magáncég részéről. F sorok célja tehát csak az, hogy ezen véleményemnek minden okadatolás és frázis nélkül a nyilvánosság előtt kifejezést adjak abban a meggyőződésben, hogy minél egyszerűbben állítom oda a szóban forgó körülményt és az arra vonatkozó tényeket, annál biztosabban érem el azt, hogy hazánk magán-hivatalnokainak összes főnökei nézetüket revidiálni és ha már eddig is nem ezen állásponton voltak, ezt most már általánosan magukévá tenni fogják. - >•» •*« • «.<.<a Wimmer Fülöp. A szegényekért. A harctérre és az ország déli megyéibe eltávozott szegénysorsu katonák családtagjai az állam és a társadalom minden szeretetteljes gondolkodása mellett is, reménytelen napoknak néznek elébe. A nyomoron és a nélkülözéseken minden bizonnyal enyhíteni fognak azok a segélyakciók, amelyek máris megindultak s a melyékből méltó részét veszi 'ki a Délmagyarország is. Fzen a helyen azzal a felhívással fordulunk a családfentartó nélkül maradt szegénysorsu hitvesekhez, anyákhoz, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a „Délmagyarország" kiadóhivatalában, ahol rendőrileg igazoltatjuk és állandó lapelárusitóként alkalmazzuk őket. A mostani viszonyok között — merjük mondani — állandó és szép keresetforrást nyújt ez, amivel az illetők megszabadulnak a közeljövő anyagi kilátástalanságától.