Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-05 / 189. szám

2 Bulgária és Románia teljesen kibé­kültek és szerződést kötöttek. A béke mü­ve Berchtold gróf érdeme. Bukarestből jelentik: Az oroszok a románokat is fenyegetik. Románia hatá­rán orosz katonai csapatokat vonnak ösz­sze. A londoni Times jelenti, hogy az oro­szok /jobboldali- seregének Ivanov, balol­dalinak Nikiim tábornokok lesznek a ve­zérei. Berlinből jeleritik: A német kormány rendkívüli kiadásokra öt milliárdot kért a birodalmi gyűléstől, amely az összeget lelkesedéssel megszavazta. Münchenből jelentik: Az itteni fran­cia követség személyzete útleveleit meg­kapta. Konstantinápolyból jelentik: A kor­mány a részleges mozgósítást elrendelte. Stockholmból jelentik: A kormány el­rendelte a részleges mozgósítást, a folyó évben besorozott újoncokat behívta. Londonból jelentik: A kormánykörök határozott nyilatkozata alapján Anglia semleges marad. Fiuméből jelentik: Antivári-i konzu­lunkat fogva tartják lakásán. Cettinfei követségünkkel minden összeköttetésünk megszakadt. Budapestről jelentik: A Ferencvárosi pályaudvaron a katonák elszállásolását és a kórházakat Zita főhercegnő megtekintet­te. A budapesti orosz főkonznl még nem utazott el. Bukarestből jelentik: Albán bandák betörtek szerb területre. A szerb király táviratban megkérte Putpikot, hogy sies­sen Nisbe. Montenegrói hadosztály Lovcen hegyre vonult, harmincnyolc tüzelő ágyú­val. Montenegróban bandákat szerveztek, hogy a monarchia területére betörjenek. Ferenc József király a magyar Vö­rös Keresztnek, valamint a bevonultak családjai segélyezésére egyenként 250,000 koronát és e célokra Ausztriában ás ugyan­annyit adományozott. Boszniai bevonul­tak családjai részére a király százezer koronát adott. Tisza gróf és neje a bevonultak csa­ládjainak segélyezésére 5000 koronát adott. Károlyi Mihály gróf és társait a franciák a tengeren feltartóztatták. , Olaszország is készülődik. Rómából jelentik: Olaszország ösz­szes szabadságolt tengerészeit sürgönyileg behívta. A Stefani-ügyn&kség jelentése sze­rint az olasz király visszaérkezett Rómá­ba és Salandra miniszterelnökkel tanácsko­zást folytatott. Lapjelentések szerint a miniszterta­nács elhatározta, hogy élelmiszer- és mar­hakiviteli tilalmat bocsát ki. A háború hatása Albániára. Bécsből jelentik: Az albán nemzetközi bizottság az európai konflagráció követ­keztében föloszlott. Az angol hadihajók már elhagyták Durazzót. DÉLMA OYARORSZÁG Általános segélyakció. Kedden délelőtt -a szegedi társadalom több vezető tagja Cicatricis Lajos dr. főis­pán elnck'lésével ülést tartott, hogy a hábo­rús állapotok okozta nyomor enyhítésére társadalmi uton általános segélyakciót szer­vezzen. Az ülés megnyitása, után a főispán kifejtette annak a feladatnak a szükségessé­gét. amely a háború alatt a szegénysorsuak­kal szemben a társadalom,ra vár. Mint mon­dotta: a város egész társadalma siessen se­gítségére a hadba vonult katonák itthonma­radt családjainak s evégből ,az összes jóté­konysági egyesületek együttműködésével nagyszabású egységes, általános segélyak­ciót kell szervezni. A főispán négy főirány­ba csoportosította a segélyakció szervezését. Az első teendő volna központi gyiijtőbizott­ság alakítása, amely a gyűjtést átvenné a főkapitánytól és másoktól és maga folytatná. Autonóm jogkörrel birna, hivatalos helyisé­get rendezne be, hivatalos órákat tartana és a befolyt összegek miként való felosztásáról gondoskodnék. Másodszor: patronázsbizott­ság alakulna abból a célból, hogy a segély­re szoruló családokat kipuhatolná, tájékozód­na viszonyaik felől, munkaalkalmakat keres­ne és odahatna, hogy az ilyen szegénysorsu családok egyes, gazdagabb családoknál el­helyezést nyerjenek. A harmadik teendő a gyermekek napközi otthonának felállítása volna. A főispán intenciója szerint ezt ugy kellene berendezni, hogy a munkába me­nők gyermekei itt necsak elhelyezést és fel­ügyeletet nyerjenek, hanem teljes ellátást is kapjanak. Végül a negyedik feladat egy or­vosi bizottság alakítása volna, amely a sze­génysorsu betegek kezeltetéséről gondoskod­nék. A bizottság megalakitása végett Faragó Ödön di. tiszti főorvos értekezletre fogja összehívni a szegedi orvosi kar tagjait. Az előkészítő bizottság elhatározta, hogy az akció végleges és általános szer­vezése céljából szerdán délután öt órakor, a Korzó-mozi 'télihelyiségébe nagygyűlést hív egybe, amelyen Cicatricis Lajos dr. főispán fog elnökölni. Az előkészítő bizottság ez uton is fölkéri a közönséget, hogy a nagygyűlé­sen minél számosabban vegyenek részt, te­kintet nélkül arra, hogy meghívót kaptak-e, vagy sem. Bokor Pál helyettes-polgármester indít­ványára az előkészítő ülésen egy sziikebb­körü bizottságot is alakítottak, amelynek az lesz a 'föladata, hogy a segélyakció beszer­vezésének munkáját elvégezze. Az általános segélyakciónak ez a tulajdonkénem szervező bizottsága, amely kedden este hét órakor tartotta első ülését a Tisza-szálló kertjében. A szabadkőművesek. A szegedi „Árpád" szabadkőműves pá­holy a következő levelet intézte Somogyi Szilveszter dr. főkapitányhoz: A szabadkőművesség, mint az emberi szeretet megvalósifására alakult intézmény, nem maradhat tétlen akkor, amikor a tár­sadalom nyitott sebei nem szimbolumok töb­bé, hanem orvoslást parancsoló vérző való­ságok. Minél mieginditóbbak a háború bor­zalmai, kell. hogy annál készségesebb le­gyen a segitö kéz, bőkezűbb a szeretet és áldásosabb a jószándék. Páholyunk zajtalan, szemérmes munká­ját fokozottabb mértékben s — hisszük — fokozottabb eredménnyel fogja folytatni e válságos időkben, amikor emberbaráti köte­lességeink száma meghatványozódott. De az a meggyőződésünk, hogy az egyesek segí­tésén. kiviil vitathatatlan jelentősége van a vonzó és bátorító erejű példaadásnak is. Ép­pen ezért nemesen őrzött tradíciónktól eltér­ve. — pusztán a példaadás okából — nyil­vánosságot követel magának elhatározásaink egy része. A páholyunk összes helyiségeit ezennel fölajánljuk a háborúban megsebesültek kór­háza céljára és a behívott katonák itthon­maradt s szükséget szenvedő családiának nyomora enyhítésére fölajánlunk 1500 (Egy­ezerötszáz) koronát olyképpen, hogy a fo­Szeged, 1914. augusztus 5. lyó év minden hónapjában havi 20—20 ko­rona segélyben fogjuk részesíteni azt a ti­zenöt családot, amelyik a főkapitány ur böi­cseáége és emberszeretete szerint arra leg­inkább rászorult. Ez az ajánlatunk természetesen: nem meríti, ki a segitö szándékunk teljességét s ha ujabb vagy a tovább tartó szükség to­vábbi áldozatokat fog kívánni, tudni fogjuk kötelességünket. A háborúra behivott magántiszt­viselők fizetése. Az ,,Az Újság" vasárnapi számában azt olvasom, hogy egyrészt egy budapes­ti vas árucég: Franki A. Hermáim és Fiai azon eljárása, mely szerint a háborúba vonult hivatalnokainak a bevonulás egész idejére fizetésüket kiadja, 'követésre méltó példának állíttatik oda, .mig másrészt ugyancsak e lapban a „Magántisztviselők Országos Szövetsége", kétségtelenül szá­mos hozzáérkezett panasz alapján, kény­telen a hivatalnokok pártját fogni oly fő­nökökkel szemben, akik a bevonulást szer­ződésbontásnak kívánják tekinteni és bevo­nult hivatalnokaiknak majdnem, órára ki­számítva csak annyit akarnak fizetni, a mennyit azok dolgoztak. Tőlünk nyolc hivatalnok vonult be a mult héten, de egy szó sem esett köztük és az igazgatóság között arról, 'hogy váj­jon ezen bevonulás mily következmények­kel fog rájuk nézve járni. Mert még a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a hivatalnokok fizetése természetesen azon egész időre, amelyben ők a hazát szolgál­ják, kifizetendő lesz nemcsak, de állásuk is részükre feltétlenül fentartatik. Nem tartottam volna lehetségesnek, hogy e tekintetben más fölfogás tért fog­lalhasson akármely nyilvános száimadásra kötelezett vállalat vagy magáncég részé­ről. F sorok célja tehát csak az, hogy ezen véleményemnek minden okadatolás és frázis nélkül a nyilvánosság előtt kifeje­zést adjak abban a meggyőződésben, hogy minél egyszerűbben állítom oda a szóban forgó körülményt és az arra vonatkozó té­nyeket, annál biztosabban érem el azt, hogy hazánk magán-hivatalnokainak összes főnökei nézetüket revidiálni és ha már ed­dig is nem ezen állásponton voltak, ezt most már általánosan magukévá tenni fog­ják. - >•» •*« • «.<.<a Wimmer Fülöp. A szegényekért. A harctérre és az ország déli megyéi­be eltávozott szegénysorsu katonák csa­ládtagjai az állam és a társadalom min­den szeretetteljes gondolkodása mellett is, reménytelen napoknak néznek elébe. A nyomoron és a nélkülözéseken minden bi­zonnyal enyhíteni fognak azok a segély­akciók, amelyek máris megindultak s a melyékből méltó részét veszi 'ki a Délma­gyarország is. Fzen a helyen azzal a felhívással for­dulunk a családfentartó nélkül maradt szegénysorsu hitvesekhez, anyákhoz, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a „Délma­gyarország" kiadóhivatalában, ahol rend­őrileg igazoltatjuk és állandó lapelárusitó­ként alkalmazzuk őket. A mostani viszo­nyok között — merjük mondani — állan­dó és szép keresetforrást nyújt ez, amivel az illetők megszabadulnak a közeljövő anyagi kilátástalanságától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom