Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-30 / 216. szám

2 DÉLMi AGY ARORSZ A G Szeged, 1914. augusztus 30. Hány hadosztály! vertünk meg Szerbiában. A főseregre is érzékeny csapást mértünk. Liitfichef és Namurt a mi tüzéreink vették be. A Leipziger Illustrierte Zeitung legújabb száma írja, hogy a 42 centiméteres mozsárágyúk osztrák-magyar ágyuk s igy Liittich és Namur csodálatos hevételének a dicsősége részben az osztrák-magyar hadseregre is száll. Ezzel kapcsolatban lapunk munkatársának alkalma van közölni a következőket: Egy bécsi ur, aki tartalékos tüzértiszt, a háború kitörésekor Belgiumban: Ostendében nyaralt. Azonnal indult hazafelé és ahogy megérkezett állomáshelyére, egyik szegedi barátjának a kővetkezőket mondotta: Tudja-e, hogy Namur előtt találkoztam a mi tüzéreinkkel. Még csodálkoztam is egy kicsit, de hallottam, hogy az osztrákmagyar tüzérek itt voltak Liittich ostrománál is! Ezt a teljesen megbízható hirt a (eipzigi német lapon kiviil magyarázza még a Neue Freie Presse és a félhivatalos Pester Lloyd közlése is, amelyek a napokban tudatták a világgal, hogy a monarchia szintén bir a 42 centiméteres ágyukkal. A Presse és a Leipziger IUiistrierte Zeitung arról is írtak, hogy az uj mozsárágyukat Ausztriában próbálták ki 1910-ben, majd tökéletesítve 1912-ben. Igy állván a helyzet, igen logikus, hogy az osztrák-magyar ágyukat nem bizíák hirtelen német tüzérekre, hanem a magyar és osztrák tüzérek maradtak saját ágyaik mellett. Lüttichet és Namurt jórészben a mi tüzéreink vették be. A 42 centiméteres ágyuk egy-egy lövege ezerszáz kilogramm, hordóképességc tizennyolc kilométer. Namurt tizenegy kilométeres távolságból ostromolták. Két angol hajó pusztulása. A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből: A Maryland és Breberg nevii angol hadihajók aknába ütköztek és elmerültek. Hogy hol következett be a hajók és legénységük pusztulása, arról szombat délutánig még nem érkezett ujabb jelentés. A német császár köszönete és elismerése. Bécs, augusztus 29. A német császár rendkiviil meleg hangú táviratban megköszönte a királynak a Mária Terézia-renddel való kitüntetését és közölte őfelségével, bogy a kraszniki győzelemnél tanúsított osztrák-magyar hősiesség méltánylása és nagyrabecsülése jeléiii a Pour le mérite rendjelet adományozza a királynak; Konrád vezérkari főnöknek pedig a vaskereszt első és második osztályát. A király erre a táviratra szintén rendkiviil meleg hangú táviratban válaszolt. ;(A miniszterelnökség sajtóosztálya.) TISZA ISTVÁN A HÁBORÚRÓL. Budapest, augusztus 29. A munkapárt helyiségében tegnap este Tisza István gróf a párt tagjaival azt közölte, hogy a legfrissebb hirek a galíciai nagy csatáról egytölegyjg kedvezőek és mindenképen bizalomra és reménységre adnak okot. Hadállásaink alapjaival meg lehetünk elégedve. Persze a mi a végső, döntő eredményt illeti, türelemmel kell lennünk; hiszen olyan óriási területen lezajló csata, amilyen az északi harctéren folyik, esetleg még néhány napig is eltarthat. Türelemmel kell lennünk, de ennek a türelemnek előreláthatólag meg lesz a gyümölcse, A képviselők nagy megelégedéssel fogadták Tisza nyilatkozatát. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) (Saját tudósítónktól.) Csapataink Sabác—Ljeznica és Loznicán át támadólag előnyomultak, azzal a céllal, hogy az izolált ellenséges erőket még a szerb főcsapat megérkezése előtt döntően megverje. Seregeink előnyomulása Sábáénál augusztus 13-án történt meg és csapataink egy szerb gyaloghadosztályt vetettek vissza, másnap pedig előnyomultunk a szerb védők visszavonulási vonalára Ljesnicára és Loznicára. A 14-éről és 15-ére hajló éjjelen az itt gyülekezett szerb két 'divízió megpróbálta ellentámadással az elvesztett pozíciók visszavételét, de sikertelenül. Augusztus 15-én reggel Ljesnica és Loznicán át offenzivvé vált seregeink folytatták az előnyomulást és oly döntően verték meg a szerb sereget, hogy ezek Valjevó irányában vissza menekültek, léhát csapatainknak sikerült két nap « alatt három szerb hadosztályt leverniük. Az említett három szerb hadosztályt megvert seregeink nagy lendülettel nyomultak előre Valjevó felé. Noha nehéz küzdelmeik voltak az egyenlő erősségű eilenség.gcl. még sem veszítették el acélosságukat és Valjevó alatt augusztus 16-án fokozatosan szembekerültek az egész szerb hadsereggel és mégütköztek vele. Ez a találkozás augusztus 16. és 17. folyamán számos nagyobbszabásu ütközetté vált. Szerb részről legalább nyolc vagy^ tiz gyaloghadosztály vett részt, ami arra mutat, hogy a szerbek háromszoros vagy négyszeres túlerőben voltak. Seregeink ezért beszüntették a további előnyomulást és elhárították ideiglenesen készített megerősített állásaikból a szerbek számbeli túlsúlyával intézett támadásokat. A szerbek valahányszor friss csapataink megérkeztek, megismételték a támadásokat. A lövésben nagyszerűen kiképzett gyalogságunk, támogathatva tüzérségünk fényes tüzelésétől és gépfegyvereink rettenetes hatású tüzétől, ii.xaciiaasu£aBii«a8&aaaaBsavBi»By*aaaBssac«n«szt».i istiBa A MAGYAR BAKA SZIVE. Mi a különbség a magyarok és a szerbek között, arról ékes bizonyságot tesz az a végtelenül bájos és kedves epizód, melyet ma a sebesült katonáktól hallottunk: Az egyik somogyi baka, maga is súlyosan sebesült, a harctéren egy nyolc-kilenc hónapos csecsemőt talált. A jó magával is tehetetlen bakának megindult a szive és nem tudott abba beletörődni, hogy az apátlananyátlan csecsemő elpusztuljon. Megszánta és bár sajgott a szerb fegyverektől kapott seb, ölbe kapta a kis ártatlant és magával hozta. Bár egyik-másik bajtársa boszantotta érte: — Minek azt a rác kölyköt magunkkal cipelni, ő a világ minden kincséért nein vált meg .tőle és folyton azt hangoztatta: — Hagyjatok békén, ilyen csöpp korában olyan ez, 'mint mink vagyunk s majd nevelünk belőle jó magyar gyereket. És elhozta magával. Útközben, ahol a vonat néhány percig vesztegelt, előkerített az állomásokon várakozó asszonyok közül meghiúsította a tulerős szerb hadsereg rohamait. A szerbek belátták végre, hogy áldozataik hiábavalóak és beszüntették a további támadásokat. Seregeink támadó előnyomulása tehát a következő eredményekkel járt: 1. Az alsó Drina mentére. Loznica és Ljesnica, továbbá a Száva ellen Sábáénál előretolt három szerb gyaloghadosztályt augusztus 14. és 15-ikén döntően megverték seregeink. 2. A támogatásukra, Valjevó felöl ellenünk támadó szándékkal előretörő szerb fősereget augusztus 16., 17. és 18-án megállították seregeink és megállapítható, hogy a szerb íöhadsereg igen súlyos __veszíeségeket szenvedett tőlünk. Mig ezek az események Valjevó és a Drina közt lejátszódtak, az Uzics körül felállított mellékcsapat Visegrád és Rudó irány ába n (öt kilométernyire északnyugatra Sokollovictól) előre tört. Két hadosztályból állott, harminc zászlóaljjal, sok hegyi, tábori és nehéz tüzérséggel. Világos volt, hogy említett két helység közt Szerajevó felé akartak előrenyomulni, — a nehéz tüzérség elárulta ezt az intenciót. Ez a fontos irányban megtörtént előretörés is, — kétnapi heves küzdelem után — ellenségeink teljes vereségével végződött. A monarchia seregeinek hadműveletei, amelyek a szerb harctéren augusztus 13-átóI 21-ikéig folytak le, bebizonyították, hogy csapataink a harcban az egyenlő erősségű ellenséget bátorsággal, kiképzésük jóságával és anyagukkal messze felülmúlják. A három napos valjevói ütközetben pedig bebizonyult, hogy seregeink aránylag gyöngébb erővel egy háromszor és négyszer erősebb ellenséggel is bátran és eredményesen szembeszállnak. valakit, aki magyar anyatejjel táplálta a kicsikét. Igy aztán a somogyi baka jószívűsége folytán a szerb csecsemő eljutott ide Szegedre, ahol elhelyezték a gyermekmenhelyen. Lehet, hogy husz-huszonöt év múlva jóravaló magyar iparos lesz belőle a magyar Sabácon. ELESETT FRANCIA VÁRERÖD. Berlin, augusztus 29. A nagy vezérkar jelenti: Manoviller, Lunevillétől keletre a legerősebb francia vérerőd a németek birtokába jutott. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) A NÉMETEK OROSZ HÓDÍTÁSA. Krakkóba érkezett lapjelentések szerint a németek megszállották Petrikaut (Piotrkow) aczentstochowa—varsói vonalon. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Piotrkow orosz kormányzósági székhely Oalicia, Porosz-Szilézia, Kalis, Varsó, Radom és Kjelci közt. Főfolyói a Pilica és a Vorta. Környékének nagy részét erdők borítják. 1702-ben a svédek foglalták el és 1796-ban szintén súlyos vereségeket szenvedtek itt az oroszok.