Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-29 / 215. szám

Szeged, 1914. augusztus 27. OFTLMA GYARORSZÁG 6 r dk ih iroket szerez,mak, vcszede'/mies 'ttátnaaida.lo.m — és ©asadaiségrointó hatását sohasem láttuk cily.am miagy ménMkben, aniiut most. A hirszer.zésniefk ez a fiája imái- (foglal hozássá lett.. A cseléöszet'.zok, llnelysizerzők és egyéb szerzők .mellett rvialóságigial uj társadalmi .osztály alakult ki: a Ihiirazarzőké. És jó lesz inialgyün, vigyázni ezöknék ,a szerzőiknek ia működésiére. Tleginiap reggel fél tldlenckor például együtt sétál két ur a korzón. Azt mondja m együk a másiknak: — Istenem, milyen nagyszerű lenne, ha a szárazföldre áthozott ©iriigol tábornokot egész 'vezérkarával -együtt a,fognák iá németek. ' .Kilenc óraikor A máiaiik anár Egy harmadik úrral eétál a korzón. Beszélgetnek a ib.-.iboru -eseményeiről. Aszougya A imáaiik: — Hallotta a nag-y szenzációt? — .? — Frenoh, iangc.1 föpiaranoíinukot egész francia vezérkarával együtt elfogták a németiek. — Ugyan ne mondja. Nagyszerű. Honnan tudja? — Mir reggel jött Bécsből egy barátom, ö mesélte. Ott már nagy tüntetéseik is voltak e .miatt, örömmámovibani ,úszik iaz egész császárváros. — Hogy van, hogy a lapok erről mit sem hoznak? Ugyan kérem ia lapok. — iKövatikezik igy lekicsinylő geazt.us és A másik elkeseredetten válik ed A harmadiktól. ,A másik ;a korzó egyik, A harmadik ,a korzó másik oldalán sétál tovább. Mindenkit ímegáilitanak. a aik egy percre, csak egy szóra. iÉs délre teli $m a város: Ihogy a francia vezérkart angol .főparancsnokával együtt elfogták. Aia már veszedeikmesebb híreket szerzettek iá hírszerzők, ,akiknek vétkes munkájára újból és hiangisulyozöttan feliblvj.ük ,a józani-i züek figyelmét. ,;iA nagy jsseinén-yék még csak ezután ikövietikeznek, végkép Itt az ideje léhát, ihogy a szórakozásaikban és nemzeti érzéseikben perverz, vonxagdó fantáziájú emberek szavahihetősége kitéri thessék. Tisztességes ember ineun szerez ilü rakat és ©ki komoly és -áfbérzi iaz időik jelentőségét, ni-'.n vállalkozik azok terjesztésére. Különben következni kell ia hatóságok ii: ii küldésének. ^»ü*cftBaaaaBaaaaaaaBuauBaaaBaaeasak:i)aaBB*aB&:.iíiiiBaaa A kultuszminiszter és a középiskolák. — A zavartalan tanítás biztosítása. — (Saját tudósítónktól.) Szegedre, valamint az ország 'minden városába és községébe Jankovich Béla dr. kultuszminiszter rendeletet küldött, amelyben utasításokat ad, hogy a ,különféle iskolákban a tanítást lehetőleg zavarok nélküli biz to síi a,ni lehessen. A .miniszteri irás legfontosabb intézkedései igy hangzanak: Fontos áiilami és kultúrái!'.3 érdekék egy.aiánt .megkövetelik, hogy a tanítás zavartalan menetét a beállott hadiállapot időtarta mára is biztosítsak. Erre való ,tekintettel előállhat annak szüksége is, hogy az 1883. évi XXX. h-e. egyes részletező rendelkezés; i is Mfügigiasa. fessenek .alvégből, hogy insiga a főcél, iám ilyet a középiskolai törvény is kitűz, lehetőleg eléressék. Ezért az ailábbiiaktbap jelzem azokat az elvi ciaempontolkat, amelyeik a.z use üteges vALtozitiatásőknál iigyelamiba veendőik. A tantárgyak övzeátliitásánál idaigten*sen egyes tárgyak (pl. szépírás) mellőz hatóik, vagy -a ms.gálLaiprtotit óraszám átmenetileg, .akár egyes .tantárgyakra nézve, akár végső összegben, csökkenthető, — viszont ezzel .saemlben, mihelyt ia pótlások Idbetségesdk, a heti óraszám a .normálisnál iiiágaisaibbna losa emedbotő. Aananmyiben az illető tanszakra Hírszerzők. (Saját tudósi,tónktól,) Hint kétif élőképen tehet szerezni. Például': -vailiaihol történik valami és ennek ia bárét 'megszerzi lelkes, lelklismertetes és fáradságos utánijáráisaal ia. buzgó riporter; valahol nem itöntémiik semmi, vagy .legalább méta az, urnát imOhdainák és ezt a hirt •szerzi és bámuiktos csökönyösséggel' 'törj,észt,i a — közönség. Körülbelüli irilya-íéle diszuinkeió, de falán 'inéig itial'á.lóíbh, mint ami nőt Naigy Endrénél együk .közismert gesztus fkisiéreitébem ihailllhatt.ak nagyolni gyakran: zenéjét szerezte ... •Ez a baeanilait pedig .szorosan ide tartozik, nehogy 'valaki azzr.,1 vádalihatsa- első sorainkat, hogy .aizdkbam plágium vn. De ha lenne, aki ©oba élieébsn nem vc.lt iNágy Endrénél és nem érti ,a párhuzamot, rne kesaredjen el maigyon miattiai. A mai háborús időkben igazán •cfec.salLlb dcllget iis tehet .az ember, mint öngyilkossá llesz aizért, imiert három sert nem ért. Egyébként, régi vicc, hogy zenét kétféleképein lehet szerezni. iRégi Itötok, de ma már nyilt és szomorú vallóság, 'hogy ihirt ás. Bók'Sidöhein gyakran hallottuk a mi mesterségünk rosszmájú, viagy hozzáueméntéslljőli származó kiszólását. A Véres európai bonyodalmaik elégtételt szolgál tatnak nekünk. Talán most meglátja imiindaniki, milyen hatalmas és nagyszer'ti szervezet, vagyunk, ananynyire éltető eleme ós egyik legelső organizációja .a. itáraaldlallimi, állami és gazdaságii életnek. (Hivatásunk .nagyszerűségét és foglalkozásunk hatalmas perspektíváját át Ikell most látnia mindenkinek: annak is, taki a leigtoicsinyeselbb egyéni érdeken és .annak is, aki táraaduómölk tén .nemzetek ma miindenekiet á tfogó érdekein .keresztül nézi munkásságmukiait. .Bár liékés időkben is gyakran érezhette mindenki a súlyát annak, Ihogy egyes ambeA világháború prófétái. A német politikai irodalom az utóbbi években egész seregét produkálta azoknak a könyveknek és röpiratoknak, 'amelyek megjósolták, hogy legkésőbb 1916-ra feltétlenül ki fog törni a világháború. Ezek a röpiratok természetesen foglalkoztak a háború várható eredményével, és azokkal a változásokkal is, amelyeket a népek küzdelme Európa nemzeteinek elhelyezkedésében és egymásközötti viszonyában eredményezői fog. Nem érdektelen e müvek közül .néhányra most visszatérni. 'Konstatálhatjuk, hogy a jósok között található a német birodalmi kan cellár is, aki ugyan nem irt könyvet erről a kérdésről, de egyik parlamenti beszédében már 1912-ben utalt arra, ihogy (Németország és Oroszország, illetőleg hármas-szövetség és a triple-entente között a háborús összeütközés elkerülhetetlen. Bethmann-Uolhveg akkor a katonai javaslatok .indokolására tartott beszédében mondta: Németország harcra kész, hu a habar uba belekényszerítenek, fin ugyao kikerül,lietetlennek látom az összeütközést a germanizmus és a .pánszlávizmus között és utalhatok arra is, hogy Németország két ellenség közé van .beékelve, akik csak a kedvező alkalmat várják, hogy benniiket megtámadjanak, de azt is hangsúlyozhatom, hogy a tni béikeszeretetiinket csak a provokáció változtathatja harci készséggé. Háborút mi nem kezdünk, de támadunk, ha kényszerítenek erre bennünket. A Reiclistag ellenzéki pártjai akkor iiesztésnek tartották a kancellár komoly intelmeit. Hogy Oroszországra milyen következésekkel járhat -az európai háború, arról Bebel szórói-szóra ezeket irta 1912-ben: — iía az orosz pánszlávistáknak sikerül Oroszországot Németországgal és az osztrák-magyar 'monarchiával háborúba kergcaii, ez még akkor is Oroszország végpusztv.tásái jelenti, ha Anglia és Franciaország teljes haderejükkel sietnek a cár segítségére. Az orosz birodalom, testiét a belső forradalom és lázongás rázza és ha a cárnak eszébe jut, hogy ezredeit a német határra rendelje, akkor nem sokkal ezután Manuel ex-királylyal és Abdui Jiaimddal •együtt .megalakíthatja a trónjuktól megfosztottak hármas sakkpartiját. Riidiger von BechUirn német publicista néhány hónappal ezelőtt adta ki „Russlands Absiebten" cimii röpiratát, amelyben figyelmeztette Németországot a közeli háború eshetőségére. Még tovább ment Frobenius német alezredes, aki stratégiai fejtegetésekből és az európai népek fegyverkezéséből jutott arra konklúzióra, hogy a jövő évben okvetlenül sor keriil az összeütközésre Európa nemzetei között. Az alezredest könyvének megjelenése után a német trónörökös mint annak idején jelentettük — táviratilag üdvözölte és gratulált a könyvéhez. Ide ik;. tatjuk az alezredes fejtegetéseinek befejezését: Az összeütközés Oroszország, Franciaország és Németország között immár kikerülhetetlen. Az a súrlódás, amely a német expansiós törekvések, a középtenger és a Balkán-kérdés amiatt Oroszország és Németország között robbanásra 'váró feszültséget okozott, már most olyan mereteket öltön, hogy az erők fegyveres összemérése el nem •maradhat. Fs jobb előbb, mirít utóbb. A katonai helyzet Németországra ma sokkal kedxezőbb, mint néhány év múlva lenne, mikor Oroszország a franciák millióival kiépíti a porosz határ mentén stratégiai védő vonalát. A német hadsereg támadó taktikája most sokkal jobban érvényesülhetne, mint az orosz katonai készülődések két-három év múlva történ t bef ejezése után és Belgiumon kei észtül gyorsan eljuthatunk Paris alá, ha Franciaország beleavatkoznék az oroszokkal való leszámolásiba. Katonai helyzetünk tehát kedvezőbb most, mint később; gazdasági készültségünk is kitűnő. Segítségünkre jön m.ajd az orosz helforradalom és a franciák készületlensége és ha Anglia is nekünk támad, annál jobb: legalább egyszerfe végezhetünk mindazon ellenségeinkkel, akik a német munka, a német józanság és u német kultura sikereit irigykedve nézik. Az európai háború kikerülhetetlen: jobb teliát előbb mint utóbb és ne várjuk meg a jövő esztendő orosz hadüzenetét, hanem lepjük meg ellenségeinket azzal, hogy akkor támadjuk meg őket, amikor nem számítanak reá! „Neue Ziele mittekuropaischer Politik" cknii könyvében Ottó Rottermann szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy egykét éven belül Európa lángba borul és szinte szószerint irta meg, ami a juliusi és augusztusi napokban most történt. Oroszország perfidiája és hazug politáka, amellyel békét színlel, ugyanakkoi;,