Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-28 / 214. szám

2 DÉLMA G Y ARORSZÁG Szeged, 1914. augusztus 26. Mindenesetre jellemző, hogy fcem a német, sem az osztrák-magyar flottát ellenségeink nem merik még csak megközelíteni sem, hanem ha egy-egy elszakadt hajóra találnak, arra vetik rá (magukat. Igy volt ez a mi Zentánkkal és. igy lett ez a Magdeburggal. Hat hadtestet vertünk meg. A Pester Lloyd-nak Bécsből jelentik, hogy utólag kitűnt, hogy az orosz haderő, melyet Krasznikndl megvertünk, hat hadtestből állott, nem pedig négyből. A zsákmányolt hadi szerek, valamiint a hadifoglyok száma is nagyobb annál, amint tegnap jelentették. Háromezer fogoly, harminc ágyú, hét gépfegyver és három zászló már a csata második napján zsákmányoltatott és. miután; a csata még kedden is egész nap tartott és a legnagyobb csapásokat ezen a napon mérték az oroszokra, feltehető, hogy a hadifoglyok száma s a hadizsákmány sokkal jelentősebb. Bécsből jelentik: A lapok haditudósítói följegyezték a kraszniiki győzelem taktikai értékét, amely főképen abban áll, hogy az orosz hadtestéket az osztrák-magyar osapatok fölényes vezetése és erős offenzívája olyan frontból verte ki, mely nem igen engedi meg az erők újból való összegyűjtését. Hangsúlyozzuk főleg azt, hogy az osztrák-magyar csapatok főkép számos ponton igyekeznek az ellenséget, megtámadni ós az oroszok megmaradnak az elavult: lépcsőzetes elrendezésnél. A haditudósítók egybehangzóan kijelentik, hogy csapataink felette áll minden dicséretnek és az eredmény annál nagyobb, mert a három napi döntő harc előtt igen nehéz terepen kellett menetelniök. Lembergböl jelentik: Csapataink négyszáz orosz katonát bekergettek a mocsárba, valamennyien megfuladtak. Budapestről jelentik: A munkapártban az este Hazai Samu báró honvédelmi miniszter felolvasta a főparancsnokságnak hozzá intézett sürgönyét arra az elterjedt hirre vonatkozólag, hogy honvédeink északon komolyabb vereséget szenvedtek volna. Ezzel szemben a parancsnokság sürgönye részletesen előadja, hogy honvédségünk rendkivüli bátorságával és vitézségével kitüntette magát és az ellenséget teljesen megverte és visszavetette. A parancsnokságnak ezen honvédségünkre vonatkozó dicsőítőén elismerő értesítése nagy lelkesedést keltett a pártkörben és a hirnek felolvasását percekig tartó lelkes éljenzéssel fogadták. Berlinből jelentik: A keleti orosz harc téren általános előnyomulasra készülnek a németek is. Bekebelezni helgiumot. Berlinből jelentik: A Lohalanzeiger követeli, hogy Belgium teljes egészében Németországba bekebeleztessék. Királyunk Vilmos császárhoz. A Wolff-ügynökség jelenti: E hó 24-én a nagy főhadiszállásra Ferenc József császárnak és királynak Vilmos császárhoz intézett következő távirat érkezett: Győzelemre győzelem! Isteni veletek van, — velünk is lesz. Legbensőbb szerencsekivánataimat Neked, drága. Barátom s az ifjú hősöknek, a trónörökösünknek, valamint Rupprecht bajor trónörökösnek és a páratlanul vitéz némíet hadseregnek. Nincsen szó, amely kifejezze, amit érzek és amit érez haderőm e* történelmi napokban. Szívből szorítja erős kezedet: Ferenc József. Vilmos a Mária Terézia-rend lovagja. Bécs, augusztus 27. A Korr. Burear jelenti: őfelsége gyönyörű sürgönyt intézett a német császárhoz, amelyben tudomására hozza, hogy néki a, Mária Terézia-rend nagykeresztjét adományozza. Moltke német vezérkari főnök a Mária Terézia-rend tiszti keresztjét kapta. Tudnunk kell, hogy legutoljára Fejérváry Qéza báró volt a Mária Terézia-rend lovagja és ez a kitüntetés a legnagyobb, amit a magyar király és osztrák császár adhat. Hogy Vilmos császár és első katonája: Moltke lett most Mária Terézia-rendi lovag, az a nagy német diadalok után csak természetes. A Földközi-tengeren ki az úr? Ez év februárjában igen érdekes cikk jelent meg a Times-ben arról a kérdésről, melyik hatalomé a Földközi-tengeren való fenhatóság. Ez a cikk különösen most érdekes, amikor nincsen messze az az idő, hogy a francia és angol flotta meg fog támadni bennünket. A cikk abból az alkalomból íródott, hogy egy olasz képviselő interpellációt intézett San Qiuliuno IküMgyimiiniszterjhezf és ebben azt kérdezte, hogy meddig fogja még tűrni Olaszország Anglia diktatúráját a Földközi-tengeren? Az interpelláció hangja és tárgya igen nagy feltűnést és megdöbbenést keltett, legelsösorban magában Angliában. E megdöbbenés hatása alatt irta meg Repington ezredes cikkét a Timesbe és azt a szenzációs igazságot tárta az 'angol közvélemény elé, hogy az olasz elbizakodottság' egyáltalán nem megokolatlan és Olaszországnak semmi oka sincs, hogy európai háború esetén Angliától féljen. Az ezredes cikke szerint Anglia az cntente alapján a Földközi-tenger védelmét a francia flottára bizta és ennek következtében 1916-ban már csak négy hajóegység fogja képviselni Angliát a Földközi-tengeren. A francia flotta pedig egyrészt alig van számbavehető fölényben az egyesült osztrák-magyar és olasz hajóhaddal szemben és ez a fölény az osztrák-magyar flottafejlesztés folytán évről-évre csökken, másrészt a francia flottára európai háború esetén az a föladat várna, hogy az afrikai csapatszállításokat fedezze. Tehát azon az egy vonalon volna nagyobb részben lekötve. A Földközi-tengeren négy hajóegység védelmezi Anglia érdekeit a hánmasszövetség ellen. Ez — fejezi be a cikk — semmiesetre sem olyan erő, amellyel diktálni lehetne. Német huszár-bravour. Berlinből jelentik: Itteni német lapok a német huszár vakmerő bravúrjáról tesznek jelentést. Német huszárok belovagoltak Charleroi városba és. Bonn Jour! kiáltással üdvözölték a lákosságot. A lakosság eleinte angoloknak tartotta őket és bántatlanul ihagyta átlovagolni a városon. Csak a város végén ismerték föl a német egyenruhát, de akkorra már 'későn volit. _____ Hötzendorf i Konrád és Olaszország Azok, alkik ellenségei a monarchiának, tehát az entente sajtója, azt ,a hirt kürtölte világgá, hogy Hötzendorft Konrád vezérkari főnökünk meg fogja támadni Olaszországot. Ez a hir csak a külpolitikai kérdésekben analfabéta franciák, no meg az orosz hordák előtt talált 'hitelre, esetleg a szerbiai táborban. Mivel a hir napok óta tartotta magát, Konrád vezérkari főnök most megcáfolja a híreket, mintha a monarchia Olaszországot meg akarná támadni semlegessége miatt. TISZA: BÁNHELYETTES IS. Budapestről jelentik: Pejacsevich horvát bán a francia Viely-fürdőn tartózkodott a háború kiítörése előtt, ahol feltartóztatták és nem engedik haza. A hivatalos lap legközelebbi számában meg fog jelenni, hogy a király Pejacsevich horvát bán-helyettesnök akadályoztatása idejére Tisza István gróf .miniszterelnököt nevezte ki. HATVAN MILLIÓ HADISARC. Berlinből jelentik: Lüttich városára hátvan millió hadisarcot róttak ki. A CÁR A FŐHADISZÁLLÁSON. Budapest, augusztus 27. A londoni Daily Express-nek jelentik Szentpétervárról: Miklós cár elhatározta, ihogy a háború alatt csapatai között lesz s ezért a harctérre megy. Itt említjük meg, hogy a cár közeli rokonai közül tizenegyen „harcolnak" állítólag. Angol lap a németek vitézségéről. Berlin, augusztus 26. Az angol sajtó lassankint behódol az igazságnak. Az angol kormány tegnap még azt a hazug hirt telegrafálta Amerikába, hogy a német hadsereg futva menekül a Rajnán át, ezzel szemben az igen elterjedt Central News londoni távirati ügynökség harctéri tudósítója azt jelenti lapjának, hogy a német hadsereg magatartása bámulatraméltó. Kénytelen annak a meggyőződésének kifejezést adni, hogy nincs az a földi hatalmasság, amely a német hadseregnek, tekintettel arra a szellemre, mely áthatja, ellen tudjon állni. Mire Oroszország megjelenik a színen, Francia-ország már régen agyonsújtva a földön fog heverni. Az összes harcterek legjobb és legát~ tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron jjj Várnay L. könyvkeresekdésében (Kárász-utca 9.)