Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-28 / 214. szám

2 DÉLMA G Y ARORSZÁG Szeged, 1914. augusztus 26. Mindenesetre jellemző, hogy fcem a német, sem az osztrák-magyar flottát el­lenségeink nem merik még csak megköze­líteni sem, hanem ha egy-egy elszakadt hajóra találnak, arra vetik rá (magukat. Igy volt ez a mi Zentánkkal és. igy lett ez a Magdeburggal. Hat hadtestet vertünk meg. A Pester Lloyd-nak Bécsből jelen­tik, hogy utólag kitűnt, hogy az orosz had­erő, melyet Krasznikndl megvertünk, hat hadtestből állott, nem pedig négyből. A zsákmányolt hadi szerek, valamiint a hadi­foglyok száma is nagyobb annál, amint tegnap jelentették. Háromezer fogoly, har­minc ágyú, hét gépfegyver és három zász­ló már a csata második napján zsákmá­nyoltatott és. miután; a csata még kedden is egész nap tartott és a legnagyobb csa­pásokat ezen a napon mérték az oroszok­ra, feltehető, hogy a hadifoglyok száma s a hadizsákmány sokkal jelentősebb. Bécsből jelentik: A lapok haditudó­sítói följegyezték a kraszniiki győzelem taktikai értékét, amely főképen abban áll, hogy az orosz hadtestéket az osztrák-ma­gyar osapatok fölényes vezetése és erős offenzívája olyan frontból verte ki, mely nem igen engedi meg az erők újból való összegyűjtését. Hangsúlyozzuk főleg azt, hogy az osztrák-magyar csapatok főkép számos ponton igyekeznek az ellenséget, megtámadni ós az oroszok megmaradnak az elavult: lépcsőzetes elrendezésnél. A haditudósítók egybehangzóan kijelentik, hogy csapataink felette áll minden dicsé­retnek és az eredmény annál nagyobb, mert a három napi döntő harc előtt igen nehéz terepen kellett menetelniök. Lembergböl jelentik: Csapataink négyszáz orosz katonát bekergettek a mo­csárba, valamennyien megfuladtak. Budapestről jelentik: A munkapárt­ban az este Hazai Samu báró honvédel­mi miniszter felolvasta a főparancsnok­ságnak hozzá intézett sürgönyét arra az elterjedt hirre vonatkozólag, hogy honvé­deink északon komolyabb vereséget szen­vedtek volna. Ezzel szemben a parancs­nokság sürgönye részletesen előadja, hogy honvédségünk rendkivüli bátorságával és vitézségével kitüntette magát és az ellen­séget teljesen megverte és visszavetette. A parancsnokságnak ezen honvédségünkre vonatkozó dicsőítőén elismerő értesítése nagy lelkesedést keltett a pártkörben és a hirnek felolvasását percekig tartó lelkes él­jenzéssel fogadták. Berlinből jelentik: A keleti orosz harc téren általános előnyomulasra készülnek a németek is. Bekebelezni helgiumot. Berlinből jelentik: A Lohalanzeiger követeli, hogy Belgium teljes egészében Németországba bekebeleztessék. Királyunk Vilmos császárhoz. A Wolff-ügynökség jelenti: E hó 24-én a nagy főhadiszállásra Ferenc József császár­nak és királynak Vilmos császárhoz intézett következő távirat érkezett: Győzelemre győzelem! Isteni veletek van, — velünk is lesz. Legbensőbb sze­rencsekivánataimat Neked, drága. Bará­tom s az ifjú hősöknek, a trónörökösünk­nek, valamint Rupprecht bajor trónörö­kösnek és a páratlanul vitéz némíet had­seregnek. Nincsen szó, amely kifejezze, amit érzek és amit érez haderőm e* tör­ténelmi napokban. Szívből szorítja erős kezedet: Ferenc József. Vilmos a Mária Terézia-rend lovagja. Bécs, augusztus 27. A Korr. Burear je­lenti: őfelsége gyönyörű sürgönyt intézett a német császárhoz, amelyben tudomására hozza, hogy néki a, Mária Terézia-rend nagy­keresztjét adományozza. Moltke német vezér­kari főnök a Mária Terézia-rend tiszti ke­resztjét kapta. Tudnunk kell, hogy legutoljára Fejérváry Qéza báró volt a Mária Terézia-rend lovag­ja és ez a kitüntetés a legnagyobb, amit a magyar király és osztrák császár adhat. Hogy Vilmos császár és első katonája: Molt­ke lett most Mária Terézia-rendi lovag, az a nagy német diadalok után csak természe­tes. A Földközi-tengeren ki az úr? Ez év februárjában igen érdekes cikk je­lent meg a Times-ben arról a kérdésről, me­lyik hatalomé a Földközi-tengeren való fen­hatóság. Ez a cikk különösen most érdekes, amikor nincsen messze az az idő, hogy a francia és angol flotta meg fog támadni ben­nünket. A cikk abból az alkalomból íródott, hogy egy olasz képviselő interpellációt in­tézett San Qiuliuno IküMgyimiiniszterjhezf és ebben azt kérdezte, hogy meddig fogja még tűrni Olaszország Anglia diktatúráját a Föld­közi-tengeren? Az interpelláció hangja és tárgya igen nagy feltűnést és megdöbbenést keltett, legelsösorban magában Angliában. E megdöbbenés hatása alatt irta meg Reping­ton ezredes cikkét a Timesbe és azt a szen­zációs igazságot tárta az 'angol közvéle­mény elé, hogy az olasz elbizakodottság' egyáltalán nem megokolatlan és Olaszor­szágnak semmi oka sincs, hogy európai há­ború esetén Angliától féljen. Az ezredes cikke szerint Anglia az cn­tente alapján a Földközi-tenger védelmét a francia flottára bizta és ennek következté­ben 1916-ban már csak négy hajóegység fog­ja képviselni Angliát a Földközi-tengeren. A francia flotta pedig egyrészt alig van szám­bavehető fölényben az egyesült osztrák-ma­gyar és olasz hajóhaddal szemben és ez a fölény az osztrák-magyar flottafejlesztés folytán évről-évre csökken, másrészt a fran­cia flottára európai háború esetén az a föl­adat várna, hogy az afrikai csapatszállításo­kat fedezze. Tehát azon az egy vonalon vol­na nagyobb részben lekötve. A Földközi-tengeren négy hajóegység védelmezi Anglia érdekeit a hánmasszövet­ség ellen. Ez — fejezi be a cikk — semmi­esetre sem olyan erő, amellyel diktálni le­hetne. Német huszár-bravour. Berlinből jelentik: Itteni német lapok a német huszár vakmerő bravúrjáról tesz­nek jelentést. Német huszárok belovagol­tak Charleroi városba és. Bonn Jour! kiál­tással üdvözölték a lákosságot. A lakosság eleinte angoloknak tartotta őket és bántat­lanul ihagyta átlovagolni a városon. Csak a város végén ismerték föl a német egyen­ruhát, de akkorra már 'későn volit. _____ Hötzendorf i Konrád és Olaszország Azok, alkik ellenségei a monarchiá­nak, tehát az entente sajtója, azt ,a hirt kürtölte világgá, hogy Hötzendorft Konrád vezérkari főnökünk meg fogja támadni Olaszországot. Ez a hir csak a külpolitikai kérdésekben analfabéta franciák, no meg az orosz hordák előtt talált 'hitelre, esetleg a szerbiai táborban. Mivel a hir napok óta tartotta magát, Konrád vezérkari főnök most megcáfolja a híreket, mintha a mo­narchia Olaszországot meg akarná támad­ni semlegessége miatt. TISZA: BÁNHELYETTES IS. Budapestről jelentik: Pejacsevich hor­vát bán a francia Viely-fürdőn tartózko­dott a háború kiítörése előtt, ahol feltar­tóztatták és nem engedik haza. A hivata­los lap legközelebbi számában meg fog je­lenni, hogy a király Pejacsevich horvát bán-helyettesnök akadályoztatása idejére Tisza István gróf .miniszterelnököt nevez­te ki. HATVAN MILLIÓ HADISARC. Berlinből jelentik: Lüttich városára hátvan millió hadisarcot róttak ki. A CÁR A FŐHADISZÁLLÁSON. Budapest, augusztus 27. A londoni Daily Express-nek jelentik Szentpétervár­ról: Miklós cár elhatározta, ihogy a há­ború alatt csapatai között lesz s ezért a harctérre megy. Itt említjük meg, hogy a cár közeli rokonai közül tizenegyen „har­colnak" állítólag. Angol lap a németek vitézségéről. Berlin, augusztus 26. Az angol sajtó lassankint behódol az igazságnak. Az an­gol kormány tegnap még azt a hazug hirt telegrafálta Amerikába, hogy a német had­sereg futva menekül a Rajnán át, ezzel szemben az igen elterjedt Central News londoni távirati ügynökség harctéri tudó­sítója azt jelenti lapjának, hogy a német hadsereg magatartása bámulatraméltó. Kénytelen annak a meggyőződésének kife­jezést adni, hogy nincs az a földi hatal­masság, amely a német hadseregnek, te­kintettel arra a szellemre, mely áthatja, el­len tudjon állni. Mire Oroszország megje­lenik a színen, Francia-ország már régen agyonsújtva a földön fog heverni. Az összes harcterek legjobb és legát­~ tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron jjj Várnay L. könyvkeresekdésében (Kárász-utca 9.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom