Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)
1914-08-27 / 213. szám
2 DÉLMA G Y ARORSZÁG Szeged, 1914. augusztus 26. Mii érez a katona a tűzvonalban. — Elmondják a Szegedre hozott sebesültek. — A krassniki győzelem hire a fővárosban. Budapestről jelentik: A polgármester ma a következő (hirdetményt ragasztatta ki a főváros területén: A polgármester örömmel adja hiriil a székesfőváros közönségének a hiteles jeleritést, hogy vitéz hadaink Orosz-Lengyelországban Krasnik mellett,hatalmas ütközetben több orosz hadtestet vertek meg. A csata három napig, mintegy hátvan kilométer széles vonalon folyt és tegnap végződött. Csapataink teljes és fényes győzelmével az oroszokat minden állásukban megverték. 3000 foglyot ejtettek, három zászlót, húsz ágyút és hét darab fogatos gépfegyvert zsákmányoltak. A megvert ellenség fejvesztetten menekült Lublin felé. örülünk a büszke kezdetnek, mely méltán sorakozik hatalmas szövetségeseinknek a nyugati harctéren kivívott diadalaihoz. Bízzunk a további sikerben és minden érzésünk és reményünk legyen az ellenséget üldöző csapatainkkal. Belgium német főkormányzója. Berlin augusztus 26. A Wolff-ügynökség jelenti: A belgiumi okkupált területek főikormányzójává a császár Goltz báró táborszernagyot .nevezte ki, aki tevékenységének megkezdésére már Belgiumba utazott. Angol tábornok lett a franciák főparancsnoka. Bécs, augusztus 26. A Neue Freie Presse jelenti: Párisból Berlinbe érkezett jelentések szerint French tábornok, az angol hadsereg parancsnoka az északi francia haderőnek, tehát uemcsak az ottani angoll csapatoknak, hanem az északi francia csapatoknak is főparancsnokává neveztetett ki. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A meiningeni herceg hősi halála. Berlin, augusztus 26. A Wolfí-ügynökség jelenti: Meiningen Frigyes herceget egy gránátlövás N<amur előtt megölte. A herceg nagy részt vett Namur ostromának vezetésében és föladatának teljesítése közben hősi halált halt. A német—magyar—osztrák szövetsége hűségjelvényei. A történelemben is példátlan az az őszinte és önfeláldozó szövetségi hűség, a mely Néroe!ország és az osztrák-magyar monarchia kqzött fönn áll. Ennek a nemes szövetségnek Thü illusztrálására, most egy gyönyörű plakettet bocsátottak ki, mely a főváros közönsége körében rendkívül elterjedt. Az elárusitás'böl befolyó jövedelem' nemes és humanitárius célt szolgál azzal, ihogy a megsebesült harcosaink szenvedésein segít. A jelvények viselése pedig a lelkesedés kifejezése annak a történelmi jelentőségű szövetkezésnek, amely most a némiet, osztrák és magyar hadierők tűzkeresztségéiben e'lvitjázhat atJarni 1 összeforr a csatamezőn. A jelvény megrendeléséért érdeklődők forduljanak a „Szövetségi hűség irodához" Budapest, Papnövelde-utca 6. Fehérneműt a katonáknak. Szegeden erős mozgalom indult meg, hogy a sebesült katonákat ellássák a szükséges fehérnemüakkel. Nagy a .szükség ebben és bizony nem egy katona félig .mezítelenül szenved a betegágyon. Nemcsak uj és jó, .hanem használt és kiigazításra szoruló fehérnemüeket is szívesen fogadnak s a javítás munkáját szegedi úriasszonyok, elsősorban a feministák egyesületének tagjai vállalták el. Akik bármilyen fehérnemű dolgokat .nélkülözhetnek, azok küldjék a Délvidéki Földmivelők Kálvária-utca 1. számú konviktusába. (Saját tudósítónktól.) A háborús világ egészen uj perspektívát nyitott meg előttünk. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy mintegy villamos feszültséggel telt a levegő, amely vibrál az izgalomtól, hanem legbensőbb világunkban is uj hangulatok, uíj érzelmek, uj gondolatok ébredtek és élnek. Gondolatvilágunk uj eszmékkel, sőt uj eszményekkel termékenyült meg. Az öröm. .győzelmeink fölött, a fájdalom sebesültjeink láttára, a .hirszomj, a részvét, az áldozatkészség expanzív megnyilatkozása mincf olyan uj világ nekünk, akik a hosszas bókében már szinte eltespedtünk. A szegedi életbe a legújabb szint a sebesültek érkezése hozta. Kötetre valót lehetne összeirni azokból a hírekből,amiket sebesültjeink hoztak a harctérről. Az egvik sebesült előadása nyomán tegnapi híreinket kiegészítjük a következőkkel: — Sabác csinos város, mintegy tizenkétezer lakossal. Maga a város síkon fekszik és fölötte dombon emelkedik a régi vár, .melynek katonai jelentősége egyáltalán nincs. Ezt a várost körülbelül ötezren foglaltuk eh Mikor beléptünk a város területére, egy szál katona sem volt látható. Legelső dolgunk a la.kosság összeterelése volt. A férfiakat a templomokba zártuk, az asszonyokat és gyerekeket kávéházakba és vendéglőkbe internáltuk. Majd a piactéren lövészárkokat adtunk és azokban nyolc gépfegyvert helyeztünk ét, melyek a piacra nyíló utcákba tátották torkukat. Miután, .megtörténtek a legszükségesebb intézkedések .és más csapataink is érkezteik utánunk a városba, minket tovább küldöttek, hogy a város környékét tisztítsuk meg az ellenségtől. Érdekesen .mesélte el ugyanez a sebesült a komitácsik operálását: Minden elképzelhető módon iparkodnak ezek csapatainkban kárt tenni. Voltak, akik beletemetkeztek mocsarakba s amint ezeken tulhaladfunk, kikeltek a sárból és bombákat dobattak ránk hátulról. Találtunk magyar bakát, akinek kiszedték a beleit és sütőtököt raktak a hasüregébe. Mást meg felkoncoltak és paprikát hintettek kilószámra a beleibe. De ezen rémségek láttára jaj volt azoknak a komitácsiknak is, akik a mi kezeinkbe kerültek. Tanúja voltam, egy jelenetnek, mikor egy 10—12 éves leány könyörögve a földre vetette magát egy kapitányunk előtt, hogy kíméljék meg az életét. A kapitánynak megesett a szíve és kiadta a parancsot, hogy senki egy ujjal se merjen hozzányúlni a leányhoz. A leány .hálás is volt. Amint a kapitány hátat fordított neki, hátulról lelőtte. Arra a kérdésünkre, fájt-e nagyon a sebe, igy válaszolt: — Sebesülésemet jó ideig észre sem vettem. Egyszer csak éreztem, hogy odatapad a kezem a puskatusához, akkor láttam, hogy golyó találta a kezemet. Csaknem ugyanigy nyilatkozott egy másik sebesült, akin nemesebb testrészek megsértése nélkül átfutott egy puskagolyó: — Csak annyit éreztem, nvintha hátulról valaki megrántott volna. Golyó volt, a mely elül hatolt belém és hátul a borjuszijbau megakadt. Egy harmadik sebesült elmondta, mit érzett az első golyók sivitása alkalmával: — Az első pillanatban borzongott a hátam. De csakhamar elfogott a harciláz és -mitsem törődtem a golyók fütyülésével. Végül annyira meghiggadtam, hogy fekvőhelyemből kíváncsiskodva felemelkedtem, hogy lássam, honnan is jönnek ezek a golyók. Erre hátulról lerántott az egyik hajtársam, aki aggodalmaskodva figyelmeztetett: — Józsi vigyázz, .mert baj lesz! És nem télit bele egy fél óra, megvolt a baj. Két ujjam között belefúródott egy golyó és a tenyeremen jött ki. Azt az érzést illetőleg, ami a harcosokat az ellenséges tüzelés első hallatára elfogja, a sebesültek egyértelműen azt állítják, Ihogy az első percben csaknem minden .katona a nyaka közé kapja a fejét. Az e'lső ijedelem öntudatllan jeflex mozgása ez. Azután .szinte átmenet nélkül nekibátorodnak és csakhamar föl sem veszik a puskaropogást és ágyudörgést. Valami ellenállhatatlan .belső kényszer hajtja őket előre, .szembe az dlenséggeü. Á tiszteknek legtöbbször minden erélyükikel kell őket visszatartani, hogy vakon ne rohanjanak neki az ellenségnek vagy a — halálnak. Aki két-háromszor részt vett ilyen véres játékban, annak az egész, mondhatni, sportszámba tűnik föl. A köznek tartozunk véle, hogy szerencsétlen sebesültjeinkkel kapcsolatban egy-két szót az ápolónőkről is szóljunk. A legtöbben köziilök az önfeláldozás csodáit müvelik. Éjjelt nappallá tesznek, sem sajnálnak sem időt, sem fáradságot és egész lényükkel a szent ügy szolgálatában állanak. Ezekkel szemben sajnos, vannak közöttük olyanok is, akiket tisztán a kíváncsiság tart a sebesültek mellett. Az egyik iskola torna teremben például, jobb oldalt, mindjárt az első helyen egy súlyosan sebesült katona fekszik. Három golyó érte. Arcán lázrózsák égnek. Szegény közelebb áll a háláihoz, mint az élethez. Senki sincs mellette. Ellenben ugyanebben a teremben egész kör képződött egy könnyen sebesült jóképű pesti fiu körül a — betegápolónökből. Szinte heverésznek körülötte és ugy hallgatják a vitézi tetteket. Azt hisszük, mindenki egyetért abban velünk, hogy az önként vállalt ápolónői kötelességet is, sőt fokozott buzgalommal kellene teljesíteni. Nem mese keli most, 'hanem tett, szegény sebesültjeinknek pedig mindenekielőtt és mindenekfölött — segitség. Még nincs késő, azért tesszük a dolgot most szóvá. A kórházak előtt — különösen a délelőtti órákban — állandóan nagy tömeg ember álldogált. A közönség rendkívül áldozatkész és figyelmes a megsebesült katonákkal szemben. Megható és kedves jelenetek játszódnak le az utcán. Különösen gyümölcsöket, süteményt, cigarettát adogatnak fe! a bet egek nek az ablakokon keresztül. Megtörtént, hogy egy kisebb leányka, nyale-tiz éves lehetett, egy katonának az. ablakbál leeresztett kenyérzsákját telerakta gyümölcscsel és ezzel a mottóval indította azt útnak: — Nesze, drága apám, egyél. A közönség egyébként állandóan hordja a megsebesült katonáknak az ajándékokat, akik csak arra kérik, hogy a kiolvasott magyar és német lapokat — ahelyett, hogy eldobnák — juttassák el hozzájuk.