Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-21 / 207. szám

Szeged, 1914. augusztus 21. DÉLMAGY AJLOES'ZAG 3 A szegedi katonanap. (Saját tudósítónktól.) A szegedi társadalom is méltóképen ki akarja venni a részét aibból a mozgalomból, amely országszerte megindult a behivottak családtagjainak a segélyezésére. Már a részleges mozgósítás után is nagy arányokat öltött ez az akció és a szegedi társadalom) áldozatkészen adakozott a nemes célra. Cicatricis Lajos dr. főispán, a segéiyző központi bizottság elnöke, ezen cél hathatósabb támogatása végett rendezte meg a bizottság Mikes közreműködésével a katonanapot, amelyet ma tartottak meg Szegeden. A mai katonanap impozáns és kitűnő sikerű volt. Reggel a templomokban istentiszteletet tartottak a katonákért. A belvárosi templomiban Lamberg Dezső lelkész misézett és utána hazafias beszédet intézett a nagyszámú hallgatósághoz. A rókusi templomban Várhelyi József esperes-plébános kanonok fényes papi asszisztenciával' végezte az egyházi szertartást; aztán ő is lelkesítő beszédet mondott, amelyet meghatottan hallgattak végig a hivők. Az alsóvárosi templomban' uz uj gvárdián, Zudruvczy János szolgáltatta a misét. A városi és katonai hatóság az összes templomokban képviseltette magát. Az istentisztelet után a korzóra vonultak a ikait-onan-a-p rendezői és a közönség. Itt vette kezdetét a gyűjtés. A Klauzál-téren és a Széchenyi-téren, több sátrat állítottak feli, amelyekben úriasszonyok árusítottak virágot, nemzett szinii kokárdákat és a király fényképével ellátott plakettet. A pénzt urnákba gyűjtötték össze. Az urileánycik pedig a korzót, a Kárász-utcát és a város forgalmasabb utcáit járták végig perselyekkel. Minden ember szívesen adakozott a nemes célra; sok szép leány 'két-három perselyt is telegyüjtött délig. Tizenegy órakor a Széciheiny-i-téren megszólalt a katonazene és a sétálóik tömegének lelkes éljenzése mellett hazafias indulókat játszott. Az úriasszonyok és leányok jókedvvel és a katonazene ütemeire szíves kötelességérzettel pumpolták az udvari ókat, akiík egyegy virágszálat kapták filléreikért. A tüzérkatonák ekkor vonultak végig a városom. A korzóra éppen, délben értek. A rnumieiós kocsikon hatalmas nemzetiszínű zászlók lengtek, a katonák tetőtől-talpig fel voltak virágozva, még a puskák csövében is krizautén.umi vett. A sétálók óriási étjenzéssel kisérték a derék katonákat; gyümölcsöt, szivart ós cigarettát dobáltak föl a kocsikra. • A délutáni órákban a forgalmas kávéházakban jelentkeztek, a gyűjtő urileányok; még a kártyaszobákba is bementek és a szolid alsózck félre téve minden babonát, jókedvűen potyogtetták a hatosokat a csörgő perselyekbe. Estefelé olyan mozgalmas élet tarkállott a szegedi korzón, amilyen talán imég sohasem volt. Ember-ember hátán nyüzsgött, zeneszó, lelkesedés, harsány éljenzés és pattogó hazafias nótaszó töltötte be az utcákat. A jótékonysági vásár pompásan sikerült, adakozó kedvében volt mindenki s adakozott js. — ameddig a zsebe győzte. Hat óra után kivonultak a daloskörök a városháza elé és szebbnél-szebb dalokat énekeltek. Gyújtották az emberek lelkesedését, amit a gyűjtő leányok ügyesen tudtak kihasználni. Aki megállt, nézett és látni akart, annak meg kellett űzetni a vámot. Hét óra tájban a cigányzenekarok fogtál hangversenybe a Széchenyi- és Klauzáltárén. Csakhamar csoportok verődtek össze, amelyek rögtönzött felvonulás keretében tüntettek a háború mellett, éltették a királyt, a hazát, Németországot és a német császári. \z egyik ilyen tüntető menetet Szántóné Ladányi Mariska verbuválta össze és kezében a nemzetiszínű zászlóval, vezette a tömeget a korzón végig. Hatalmas embertömeg állt a városháza előtt is, amely gyönyörűen ki volt világítva. A főkapu fölött apró lángocskákból ez a felírás tündökölt: — Éljen a király! Alatta a magyar korona. A városháza, a bérház ablakaiban gyertyák égtek az egész soron. Az utcai hangverseny után kezdődött a tűzijáték. Gyönyörű látvány vóft, amikor a rakéták durrogása és piros és kék csillago'K hullása közben egyszerre csak égő vörös fényben állt a városháza tornya, mintha igazán égne. A tömeg ujjongott, éljenzett az utcán, mindenkit magával sodort a tüntetés, még a perselygyiijtő kisasszonyokat is, akik nyolc óra felé mind gyérebben kezdtek mutatkozni, mig később egészen letűntek a láthatárról. A Korzó-mozi óriási nyári helyisége ma este zsúfolásig megtelt közönséggel. A katonanap méltó befejezése volt ez a díszelőadás, amelyen kitűnő művésznők, színészek, valamint műkedvelők is sikerrel debütáltaik. Minden egyes számi élvezetes volt, mégis kiemeljük a szereplők közül egyik tüzérszázados feleségét, aki cigányzenekar élén játszott, mint nagyszerű prímás és frenetikus tapsokra .ragadta az embereiket. Volt tűzijáték is. A legnagyobb elismerés illeti Buckókat, a Korzó-mozi áldozatkész tulajdonosait, valamint Vass igazgatót is. ^•.(••••••••••••••••••••••••••••^••••••••BBaBHiBaBai HIREK oooo | X. Pius. I A keresztény világ gyászol: ma éjjel csöndesen elszenderült X. Pius pápa, Krisztus földi helytartója. A monarchia katholikus, hithű uralkodóját és a katihöliikuls magyar: Máriának ajánlott országot szinte a legközelebbről érinti az első egyházi .fejedelem halála. A nagybeteg pápa, aki megkülönböztetett szeretettel volt mindig a magyarok iránt, a napokban adta tudtára az eglész viliágnak, ihogy a monarchia igaz ügyért harcol és áldását adta fegyvereinkre. A sors kifürkészhetetlen játéka, hogy Szent István dicső, első keresztény királyunk napjának hajnalán költözött el e földről X. Pius, akinek uralkodását ugy jellemezhetjük, hogy a keresztény türelmét és a béke áldásait hirdette mindenben. X. Pius pápa, családi nevén Saétó József, született 1835. június 2-án. Észak-Olaszországnak Velence tartományában, a kis Riese nevii olasz faluban. Egyszerű földmives ember veit az édesapja: Sartó Giiamatista. A gyermekáldásban 'bő része volt a Sartó házaspárnak. Sartó József volt a második gyerek. Utána még t,iz gyermeke született az öreg Sarlónak. Sartó József, a kis „Beppinó" gyermekéveit a faluban -töltötte Tizenkét éves korában került a kis Beppinó a castél franc ói gimnáziumba. fürge, eleven, tréfás, sőt pajkos is volt. de csak az iskola falán kivül. Egyébként komoly, tudnivágyó, a szorgalom mintaképe. Tizenöt esztendős korában a páduai szemináriumiba került a kis Beppinó. Az i-iju klerikus kitűnően tanult. 1858. szeptember 18ikán pappá szentelték, másnap szolgáltatta első szent miséjét. Még ezen év őszén a páduai Tomboló káplánja lett. Mint ilyen, kilenc évig működött a faluiban. 1867. tavaszán Sallzanó plébánosa, nemsokára Trevisőban kanonok, majd 1885. április 18-án püspök lett Maintovában. 1893. junius 15-ikén nevezte ki XIII. Leó pápa velencei bíboros pátriárkává, 1903. julius 20-án délután négy órakor XIII. Leó pápa (családi nevén Pecchl Joakim gróf) hosszas betegség után 93 éves korában meghalt. Utána megindult a -kombináció: Ki legyen az utód? A közvélemény Rampolla bíborosnak jósolta a tiarát. A beavatottak szerint ellenben Go'tti volt a jövendő pápa. Akik azonban tudták, hogy- a francia és a német diplomácia mily elkeseredetten harcolt e két inév körül, azok sejtették, hogy egy harmadik jelölt fog diadalmaskodni, a kinek személye mefm jelent meg az egyik, vagy másik állam iránt sem -különösebb jó, sem különösebb rosszindulatot. Ezek jelöltje lett Sartó József. Négy napon át tartott a ikonkiláívé, .a pápaválasztás. Képzelhetetleniüi nagy volt az izgalom az egész földkerekségén. Az első szavazás 1903. augusztus 1-én volt. 62 bíboros szavazott. Ekkor Sartónak csak 5, RampoiMánaik 24, Gottinak 17 szavazata vollt. A hetedik szavazáskor — augusztus 4-én — Sartó József szavazatainak száma ötiven, Raimpolláé 10, Gottié 2. Sartó Józsefet tehát nagy szótöbbséggel pápává választották. Augusztus 9-fiikén -megkoronázták az uj pápát. Azóta — teljes tizenegy esztendőt üt — uralkodott dicsőségesen X. Pius. — A menetrend."Augusztus 20-án lépett életbe az uj menetrend, amelyet itt közlünk: Szegedről Félegyházáig délu-tán 3 óra 37 p. Igazolvány nem kell. Szegedről Budapestre postavonat, reggel 8 óra 5 p. Igazolvány kell. Szegedről Temesvárra postavonat, reggel 7 óra 58 p. Igazolvány kell. Szegedről Kikindára délután 3 óra 28 p. Igazolvány nemi kell. Szegedről Aradra postavonat, reggel 8 óra 15 p. Igazolvány nem kéli. Szegedről Aradra reggel 1 óra 24 p. Igazolvány nem keli Karlova—Nagybecskerek felé délelőtt 11 óra 51 p. Igazolvány nem kell. Szegad-Rókusról— Nagyváradra postavonat este 10 óra 3 p. Igazolvány kell. Szeged-Rókiusról Orosházára délután 3 óra 43 p. Igazolvány -nem kell. Szeged-Rókusról Szabadkára postavonat, reggel 4 óra 31 p. Igazolvány kell. Szeged-Rókusró! Szabadkára reggel 6 óra 07 p. Igazolvány nem kell. Szeged-Rókiusról Szabadkára délután 4 óra 31 p. Igazolvány mem kelti. Az arad-csanádi vonatokhoz igazolvány nem kell. — Istentisztet a zsinagógában. A pénteki intentisztelet délután félhétkor kezdődik. — Egy szegedi hadnagy hősiessége. Napról-napra ujabb és ujabb hirek érkeznek derék katonáink hősiességéről. Most ujabb részilete-ket tudtunk meg egy szegedi utász hadnagy, Daedy Henrik bátor cselekedetéről, amiről annak idején már röviden hírt adtunk. A temesvári garnizón-spitalban volt Vörös Keresztes ápolónő, egy szegedi úriasszony, Vasváry Sándorné. Szegedre visszajövet, elbeszélte, hogy ő ápolta, akinek egy schrapnel! szilánkja fúródott a lábába, de ha a láza enged és rövidesein begyógyul a sebe, ismét visszatér a harctérre. A Vörös Keresztes úrhölgynek a következőkép beszélte öl sebesülését Daedy Henrik hadnagy: — Éjjel volt, sötétség borult az egész tájékra, amikor a szemen driai hid mellett portyáztam csapatommal, a folyó tulsó részéről tüzelést hallottam. Csónakokba ültünk s csendesen, hogy észre ne vegyenek bennünket, haladtunk át a tulsó part felé. Már majdnem ellenséges határra értünk, mikor észrevettem, hogy az ellenség óriási fölényben van. Egyszerre visszavezényeltem katonáim, akik nagy lelkesedéssel akartak partra szállni. — akkor már valóságos golyózápor lepett el bennünket. Marokra fogtuk erősen az evezőlapátokat s igyekeztünk minél előbb a tűzvonalból kikerülni. Közben a folyóról nem egy katona oly ügyesen célzott, hogy a parton levő szerbeknek érzékeny veszteséget okozott. — Egy golyó evezőm lapátja közepét találta s széjjel törte. Mikor kiértem a partra, egy sehra-pnefszilánk fúródott a lábamba — de'könnyen kiheverem. Mondhatom, abszolút ügyetlenül lövöldöznek a szerbek s legtöbb lövésük a fejünk fölött haladt el. — A szeszes folyadékok pótadója. A szegedi királyi pénzügyigazgatóság a szeszes folyadékok pótadójának felemeléséről ma hirdetményt tett közgjá. amely-ben tudatja a közönséggel, hogy a törvény értelmében