Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-19 / 170. szám

10. ítÉTJM AGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 19. magán leveleket közöl. Az a /levél, amely végsőkig csigázta Caiilauxné fölháborodását, a férj levele a barátnőjéhez. Nem Caillauxnéhoz. Azt még tán inkább megtudta volna bocsátani a feleség, ha az ő hozzá írott levélkék kerüljenek nyilvánosságra, de bogy .idegen asszonyról .nyilvánosan kellett tudomást szereznie — ó, melyik a&szony tudná ezt elviselni? A pörnek egyik szenzációja, a párisi -nép legnagyobb sajnálatára elmaradt, Labori dr. lemondott a védőségről, jóllehet, vállalta. Jó barátja volt Calmettenek s utóbb összeférhetetlennek (tartotta ezzel a védőséget. A terembe való bejutásért persze öldöklő harcok folytak már hónapokkal ezelőtt. Most, akinek sikerült megkaparintania egy ilyen jegyet, -nagyszerű börzei üzleteket csinálhat vele. Az egyetlen értékpapír, amit nem érintenek a nemzetközi bonyolult helyzetek. — Felségsértő vendéglős. Szabadkáról jelentik: Nagy föltűnést keltett Szabadkán Andrasits Lozán Alajos ideváló szerb vendéglős letartóztatása. A vendéglős-nek, aki nagyon gazdag ember hírében áll s aki egyik vezető tagja a szabadkai szerb társadalomnak, felségsértés a bűne. Kedden- délután Andrasits többedmagával Budapestre utazott. A vonat tele volt utasokkal, -ugy, hogy Andrasits kiszorult a kocsi folyosójára. Egyik társa Kovács István kalauz előtt hangosan méltatlankodott és követelte, hogy a pénzeért adjanak neki ülőhelyet. — A koalíció óta tür-hetetlenek az állapotok — szól-t közbe egy másik utas, mire Andrasits igy szólt: — Szerencse, hogy -annyi ideig már nem tartanak, mint ameddig tartottak. Nemsokára Péter király lesz az ur egész Halasig. A főik-alauz, amint v-isszaltérit Szabadkára, nyomban följelentést tett Andrasits ellen. A rendőrség még aznap megidézte a korcsmárost, kihallgatása után azonban szabadon bocsátotta. Az ügy az ügyészségre került, a mely a -rendőrség fel-fogásával szemben a korcsmáros letartóztatására tett indítványt. Ezt -a vizsgálóbíró el is rendelte. A letartóztatás ellen föl-folyamod ott a vádtanácshoz, de sikertelenül. Szoim-baton délelőtt mégis szabadlábra helyezték a hazaáruló vendéglőst — 2000 korona kaució ellenében. — A bárány mint alaptőke. Makóról irják: A malkói járásbíróság meglepő érdekességül pert tárgy-alt szombaton. A -pörnek, amely a sok ezer mulatságos és nagyérdekességü magyar pereskedés mellett is unikumnak tekinthető, itt következnek az előzményei. Álgya Péter magyarcsanádi juhászemíber évtizedeken át bórlője volt Szántó István községi jegyzőnek. Évekkel ezelőtt, húsvétkor egy kis bárányt vitt ajándékba a bérlő a földesúrnak. Szántó sajnálta leöletni a kedves jószágot és vLs.szaa.dta Álgyánn-ak, hogy tartsa maigánál és nevelje .tovább is. Pár esztendővel /későbben érdeklődni kezdett a jegyző a juhásznál a bárány-kája után. Álgya bevallotta, hogy iá bárány megn-övekedett, sőt -meg is szaporodott, amennyiben éppen kilenc ivadéka van. A földesúr örvendezett a dol-ognak és megbízta a juhászt, hogy csak őrizze továbbra is a -báránykákat. Nemrégiben megszakadt, a bérleti viszony a jegyző és a juhász között és Szántó István, a mikor leszámolásra került a dolog, száz birkát, vagy 940 koronát követelt a megrémülit Ál gy át ól. A szegény juhász tiltakozott, bogy egy bárány nem szaparod-hatik ia százszorosára és ő -nem igérte, hogy -kamatoztatni fogja az ajándékot. Az ügy a -makói járásbíróság elé került, ahol egy gazdasági szakértő véleményét ás meghallgatták. A szakértő szerint .a jegyző nem száz, hanem százharminc birkára, avagy .pénzértékben 2278 koronára tarthat igényt. A -csodálatos pör vége az lett, hogy Álgya kénytelen volt kiegyezni 700 koronába. Ennyit kellett -a szegény juhásznak .lefizetnie a saját bárányáért, amelyet ajándékba adott. — Eugénia császárné Mária Antóniagyűjteménye. Brüsszelből jelentik: A nyolcyaunyo'lc éves Eugénia excsászárné, aki jeLACHER JÓZSEF bőröndös és finom bőrdlszmíivek készítője Mz-una 12. SZEGED, Ishola-ulia 14. Prófétával szemben. — Brauswetter órással szemben. Szegeden és a délvidéken hiánytpótló, teljesen modern berendezésű bőröndüzlet és műhely. Raktáron saját készítésű, valamint külföldi utazócikkek és bőrdlszmfiárú-különlegességek. Javítások és rendelések elfogadtatnak. Telefon: 12—59. •<>• Telefon: 12—59. Ma vasárnap ! Szenzációk s enzr ciéja ! hbbüam^iaü^üigisüíiiasi szájp adlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesenpótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Barta Ágoston fogtechnikus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. M TELEFON 1364. figyelje qmeg TARTÓSSÁGÁT kattog Pártéban tartózkodik, -a imin-ap 'meglátogatta unokaöccsének, Primoli grófnak a társaságában a párisi Carnavalet-muzeumot és Georges Cain igazgató vezetésével kerek, egy óra hosszat alaposan szemügyre vett mindent, különösen azoka-t a tárgyakat, okmányokat és relikviákat, amelyek a francia trónon elődjére, Mária Antónia (királynéra vonatkoznak. III. Napo-leon- özvegyének a Carnavalet-m.uzeulmba-n való ezt a hosszú látogatását brüsszeli mapoleoni körökben Öszszefüggésbe hozzák a császárné ama sokszor hangoztatott szándékával, hogy sa-ját gazdag és érdekes -Mária Antónia-gyűjteményét, a melyet angliai kastélyában, Farnborough-ban fölhal-m-ozott, az említett párisi- -múzeumra fogja testálni. Eugénia császárné attól a pillanattól kezdve, hogy III. Napoleon oldalán elfoglalta a francia császári trónt, különös érdeklődéssel viseltetett Mária Terézia szerencsétlen véget ért leánya, Mária Antónia iránt, akinek relikviáiból a-kkora gyűjteményre tett az idők folyamán szert, amely jelentőség tekintetében- imajdineim vetekedik a Carnavalet-imuzeum. enemii kincseivel. Gyűjtését akkor is 'folytatta, mikor a francia császárság megbukott és Eugénia lekerült a trónról. Biztosra veszik, hogy Mária Antónia-gyűjteményét, valamiiint azokat a (relikviákat!, a melyek fiára, a zuluföldön- elesett egyetlen fiára vonatkoznak, a francia államnak fogja ajándékozni. — Rp. Ez a két betű tudvalevően a recepi rövidítése. Ugyanezt ia oimet adta Tábori Kornél a Vidám könyvtár /legújabb füzetének, amelybe ötven, orvosi apróságot gyűjtött egybe. Mutatóba itt közlünk egyet: Török Lajos dr. mesélte ezt. a történetet aiz orvosi fakultás e-gyik — néhai — jeles professzoráról: A tanárt -a. klinikáján mindig rengeteg -ember k-ereste föl. 150—'200 -beteg szorongott mind-en .na/p a tudós orvostanár előszobájában, aki -ezért persze kénytelen volt nagyon gyorsan végezni egy-egy beteggel. /Egyszer egy öreg pesti polgár kereste föl. A tanár gyorsan -megvizsgálta, egy-két kérdést intézett hozzá, -aztán sietve .lefirkantott neki -egy receptet. — Kevés időt töltsön a szobában, — mondotta neki, mielőtt távozott, — sokat- sétáljon, bort, sört -ne igyék és egy szivart szívjon! Többet nem! Amikor a beteg már az ajtóban volt, utána, kiáltotta: — Két hét múlva jelentkezzék ismét! Sok séta, semmi szeszes ital, egy szivar! Három -nap mu-lva. beállít ismét az öreg. Rettenetes rossz álla,pótban: beesett szemmel, sápadtan,, a keze, lába remegett. — Oda vagyok, tanár ur, oda vagyok! — nyögte. — Mi az, mi történt magával? — kérdezte a tanár, aki kissé megijedt és már arra gondéit, hogy n-a/gy sietségében valami téves receptet irt az öregnek. — Kérem szépen, — siránkozott az öreg — a szer nagyon jó volt, a, sétálás is -igen jót t-esz nekem, de a szivart, tanár ur, azt az egy szivart nem birom . . . Fáj a fejem tőle, émelyeg a gyom,rom, reszket -a kezem . . . Hetven éves vagyok,, soh'se szivaroztam . . . Most már nem birok hozzászokni . . . — Nyugat. A Nyugat Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1914. évi julius hó 16-iki 14-d/k száma a következő igen érdekes tartalommal jelent meg: Ignotus: F. F. A politik-a mögül; Babits Mihály: Versek; Móricz Zsigmond: Jó szerencsét! (Regény, VII. folyt.); Kádár Endre: Pardon! (Novella); Halász Imre: A közigazgatási -eszmék fejlődése Magyarországon); Győri Ernő: Á kápolna (Vers.); -Szomory Dezső: A pékuó (Novella); Kéri Pál: Végzet; Ady Endre: Versek. A Figyelőben: Pásztor Árpád: Újságíró jegyzetek; Havas Géza: Les noernds enchantés; Ady Endre: Kisbán Miklós köny-