Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-19 / 170. szám

10. ítÉTJM AGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 19. magán leveleket közöl. Az a /levél, amely vég­sőkig csigázta Caiilauxné fölháborodását, a férj levele a barátnőjéhez. Nem Caillauxné­hoz. Azt még tán inkább megtudta volna bo­csátani a feleség, ha az ő hozzá írott levél­kék kerüljenek nyilvánosságra, de bogy .ide­gen asszonyról .nyilvánosan kellett tudomást szereznie — ó, melyik a&szony tudná ezt elvi­selni? A pörnek egyik szenzációja, a párisi -nép legnagyobb sajnálatára elmaradt, Labori dr. lemondott a védőségről, jóllehet, vállalta. Jó barátja volt Calmettenek s utóbb össze­férhetetlennek (tartotta ezzel a védőséget. A terembe való bejutásért persze öldöklő harcok folytak már hónapokkal ezelőtt. Most, akinek sikerült megkaparintania egy ilyen jegyet, -nagyszerű börzei üzleteket csinálhat vele. Az egyetlen értékpapír, amit nem érintenek a nemzetközi bonyolult helyzetek. — Felségsértő vendéglős. Szabadkáról jelentik: Nagy föltűnést keltett Szabadkán Andrasits Lozán Alajos ideváló szerb ven­déglős letartóztatása. A vendéglős-nek, aki nagyon gazdag ember hírében áll s aki egyik vezető tagja a szabadkai szerb társadalom­nak, felségsértés a bűne. Kedden- délután Andrasits többedmagával Budapestre utazott. A vonat tele volt utasokkal, -ugy, hogy An­drasits kiszorult a kocsi folyosójára. Egyik társa Kovács István kalauz előtt hangosan méltatlankodott és követelte, hogy a pénzeért adjanak neki ülőhelyet. — A koalíció óta tür-hetetlenek az álla­potok — szól-t közbe egy másik utas, mire Andrasits igy szólt: — Szerencse, hogy -annyi ideig már nem tartanak, mint ameddig tartottak. Nemsoká­ra Péter király lesz az ur egész Halasig. A főik-alauz, amint v-isszaltérit Szabadkára, nyomban följelentést tett Andrasits ellen. A rendőrség még aznap megidézte a korcsmá­rost, kihallgatása után azonban szabadon bocsátotta. Az ügy az ügyészségre került, a mely a -rendőrség fel-fogásával szemben a korcsmáros letartóztatására tett indítványt. Ezt -a vizsgálóbíró el is rendelte. A letartóz­tatás ellen föl-folyamod ott a vádtanácshoz, de sikertelenül. Szoim-baton délelőtt mégis sza­badlábra helyezték a hazaáruló vendéglőst — 2000 korona kaució ellenében. — A bárány mint alaptőke. Makóról irják: A malkói járásbíróság meglepő érde­kességül pert tárgy-alt szombaton. A -pörnek, amely a sok ezer mulatságos és nagyérdekes­ségü magyar pereskedés mellett is unikum­nak tekinthető, itt következnek az előzmé­nyei. Álgya Péter magyarcsanádi juhászem­íber évtizedeken át bórlője volt Szántó Ist­ván községi jegyzőnek. Évekkel ezelőtt, hús­vétkor egy kis bárányt vitt ajándékba a bér­lő a földesúrnak. Szántó sajnálta leöletni a kedves jószágot és vLs.szaa.dta Álgyánn-ak, hogy tartsa maigánál és nevelje .tovább is. Pár esztendővel /későbben érdeklődni kezdett a jegyző a juhásznál a bárány-kája után. Ál­gya bevallotta, hogy iá bárány megn-öveke­dett, sőt -meg is szaporodott, amennyiben éppen kilenc ivadéka van. A földesúr ör­vendezett a dol-ognak és megbízta a juhászt, hogy csak őrizze továbbra is a -báránykákat. Nemrégiben megszakadt, a bérleti viszony a jegyző és a juhász között és Szántó István, a mikor leszámolásra került a dolog, száz bir­kát, vagy 940 koronát követelt a megrémülit Ál gy át ól. A szegény juhász tiltakozott, bogy egy bárány nem szaparod-hatik ia százszoro­sára és ő -nem igérte, hogy -kamatoztatni fog­ja az ajándékot. Az ügy a -makói járásbíró­ság elé került, ahol egy gazdasági szakértő véleményét ás meghallgatták. A szakértő sze­rint .a jegyző nem száz, hanem százharminc birkára, avagy .pénzértékben 2278 koronára tarthat igényt. A -csodálatos pör vége az lett, hogy Álgya kénytelen volt kiegyezni 700 koronába. Ennyit kellett -a szegény juhász­nak .lefizetnie a saját bárányáért, amelyet ajándékba adott. — Eugénia császárné Mária Antónia­gyűjteménye. Brüsszelből jelentik: A nyolc­yaunyo'lc éves Eugénia excsászárné, aki je­LACHER JÓZSEF bőröndös és finom bőrdlszmíivek készítője Mz-una 12. SZEGED, Ishola-ulia 14. Prófétával szemben. — Brauswetter órással szemben. Szegeden és a délvidéken hiányt­pótló, teljesen modern berende­zésű bőröndüzlet és műhely. Raktáron saját készítésű, valamint külföldi utazócikkek és bőrdlsz­mfiárú-különlegességek. Javítások és rendelések elfogadtatnak. Telefon: 12—59. •<>• Telefon: 12—59. Ma vasárnap ! Szenzációk s enzr ciéja ! hbbüam^iaü^üigisüíiiasi szájp adlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogak­tól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat tel­jesenpótolják. Készítek továbbá arany koroná­kat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve r Barta Ágoston fogtechnikus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. M TELEFON 1364. figyelje qmeg TARTÓSSÁGÁT kattog Pártéban tartózkodik, -a imin-ap 'meglá­togatta unokaöccsének, Primoli grófnak a társaságában a párisi Carnavalet-muzeumot és Georges Cain igazgató vezetésével kerek, egy óra hosszat alaposan szemügyre vett mindent, különösen azoka-t a tárgyakat, ok­mányokat és relikviákat, amelyek a francia trónon elődjére, Mária Antónia (királynéra vonatkoznak. III. Napo-leon- özvegyének a Carnavalet-m.uzeulmba-n való ezt a hosszú lá­togatását brüsszeli mapoleoni körökben Ösz­szefüggésbe hozzák a császárné ama sokszor hangoztatott szándékával, hogy sa-ját gazdag és érdekes -Mária Antónia-gyűjteményét, a melyet angliai kastélyában, Farnborough-ban fölhal-m-ozott, az említett párisi- -múzeumra fogja testálni. Eugénia császárné attól a pil­lanattól kezdve, hogy III. Napoleon oldalán elfoglalta a francia császári trónt, különös érdeklődéssel viseltetett Mária Terézia sze­rencsétlen véget ért leánya, Mária Antónia iránt, akinek relikviáiból a-kkora gyűjtemény­re tett az idők folyamán szert, amely jelen­tőség tekintetében- imajdineim vetekedik a Car­navalet-imuzeum. enemii kincseivel. Gyűjtését akkor is 'folytatta, mikor a francia császárság megbukott és Eugénia lekerült a trónról. Biz­tosra veszik, hogy Mária Antónia-gyűjte­ményét, valamiiint azokat a (relikviákat!, a melyek fiára, a zuluföldön- elesett egyetlen fiára vonatkoznak, a francia államnak fogja ajándékozni. — Rp. Ez a két betű tudvalevően a recepi rövidítése. Ugyanezt ia oimet adta Tábori Kornél a Vidám könyvtár /legújabb füzeté­nek, amelybe ötven, orvosi apróságot gyűjtött egybe. Mutatóba itt közlünk egyet: Török Lajos dr. mesélte ezt. a történetet aiz orvosi fakultás e-gyik — néhai — jeles professzoráról: A tanárt -a. klinikáján mindig rengeteg -ember k-ereste föl. 150—'200 -beteg szorongott mind-en .na/p a tudós orvostanár előszobájá­ban, aki -ezért persze kénytelen volt nagyon gyorsan végezni egy-egy beteggel. /Egyszer egy öreg pesti polgár kereste föl. A tanár gyorsan -megvizsgálta, egy-két kér­dést intézett hozzá, -aztán sietve .lefirkantott neki -egy receptet. — Kevés időt töltsön a szobában, — mon­dotta neki, mielőtt távozott, — sokat- sétáljon, bort, sört -ne igyék és egy szivart szívjon! Többet nem! Amikor a beteg már az ajtóban volt, utá­na, kiáltotta: — Két hét múlva jelentkezzék ismét! Sok séta, semmi szeszes ital, egy szivar! Három -nap mu-lva. beállít ismét az öreg. Rettenetes rossz álla,pótban: beesett szemmel, sápadtan,, a keze, lába remegett. — Oda vagyok, tanár ur, oda vagyok! — nyögte. — Mi az, mi történt magával? — kér­dezte a tanár, aki kissé megijedt és már arra gondéit, hogy n-a/gy sietségében valami téves receptet irt az öregnek. — Kérem szépen, — siránkozott az öreg — a szer nagyon jó volt, a, sétálás is -igen jót t-esz nekem, de a szivart, tanár ur, azt az egy szivart nem birom . . . Fáj a fejem tőle, émelyeg a gyom,rom, reszket -a kezem . . . Hetven éves vagyok,, soh'se szivaroztam . . . Most már nem birok hozzászokni . . . — Nyugat. A Nyugat Ignotus, Ady En­dre és Fenyő Miksa szerkesztésében megje­lenő szépirodalmi folyóirat 1914. évi julius hó 16-iki 14-d/k száma a következő igen ér­dekes tartalommal jelent meg: Ignotus: F. F. A politik-a mögül; Babits Mihály: Versek; Móricz Zsigmond: Jó szerencsét! (Regény, VII. folyt.); Kádár Endre: Pardon! (Novel­la); Halász Imre: A közigazgatási -eszmék fejlődése Magyarországon); Győri Ernő: Á kápolna (Vers.); -Szomory Dezső: A pékuó (Novella); Kéri Pál: Végzet; Ady Endre: Versek. A Figyelőben: Pásztor Árpád: Új­ságíró jegyzetek; Havas Géza: Les noernds enchantés; Ady Endre: Kisbán Miklós köny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom