Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-07 / 159. szám

Szeged, 1914. jtühu 7. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged választ. Előkészületek az Időközi választásra. — Rósa Izsó dr. jelöltetése. (Saját tud ősit ónktól.) Rövid dlőké­sziílet után vasárnap délelőtt megtartot­ták a nemzeti munkapárt jelölő ülését, melyen, mint az előjelekiből látható volt, egyhangú lelkesedéssel Rósa Izsó dr. je­löltetése váBt befejezett ténnyé. Szeged város közönsége általános Megelégedéssel fogadja az egyhangú hatá­rozatot s azt a legnagyobb örömmel ve­Sz> tudomásul. Kétségtelen, hogy a város érdekeinek szem előtt tartása mellett nem js lehetett a választási küzdelem zászló­iára más nevet irni, mint olyan férfiúnak a nevét, aki a maga személlyében a siker­nök tökéletes biztositékát nyújtja. Kivá­lóan szerencsésnek kell tartanunk a sze­gedi munkapárt jelölését még akkor is, ba a felekezeti szinti torzsalkodások Rósa Izsó dr. purlitán egyéniségét sem kimélik Meg és csupa féltékenységből más vall'lásu Jelölt felléptetésével kívánják a munkapárt egységét megbontani. A hétfői napon megtartott egyéb je­ö'ések, melyek inkább bizalmas megbe­szélések jellegét viselték magukon, külön­ben nélkülözik a komolyság látszatát. A Mggetlenségi partnak soha sem volt rerné­nye az első kerület mandátumára, mely nek biztosságát a felekezeti békebontások s&m fogják egy pillanatra sem megingat ni. A vasárnapi és hétfői politikai moz­galrnakrói egyébként következő tudósitá­Saink számolnak be: (Az elnöki megnyitó.) A nagygyűlést tizenegy órakor nyitotta Meg Back Bernát, a végrehajtó bizottság al­e'nöke, a következő beszéddel: • Tisztelt Polgártársaik! Üdvözlöm az fen tisztelt polgártársakat és nagyon kö­fenöm, hogy ilyen szép számban megje­M'ni szivesek voltak és ezzel is dokumentái­fe azt, hogy mily nagy'lelkesedéssel sora­0z,nak zászlónk alá. , Mielőtt azonban mai gyűlésünk tulaj­°nképpeni tárgysorozatára áttérünk, egy ifetoioru kötelességet kell teljesit'eni. Meg Jr" emlékeznünk azokról a sdyos veszte­itekről, amelyek pártunkat az utolsó idők­u és rövid időn belül oly súlyos mérték­fe érték. Elvesztettük Szeged város. 1. fefeztókeriitetének érdemdús képviselőjét, Jficzy Ferenc bárót, aki a kötelességtelje­' fényes mintaképe volt és városunk ér­ceit mindig szivén viselte, mindig szem e Mt tartotta és tőle telhetőleg előmozdította, tjfeegitette. Ezért őt örökké hálás emlékeze­fekbe zárjuk. Meg kell továbbá emlékeznem hogy a kérlelhetetlen végzet elragadta (feúnkből szeretve tisztelt elnökünket, mél­JaSos Jászai Géza urat, aki pártunk ve­fefeébeti mindig buzgalommal vett részt, tj,; is kegyeletes megemlékezést biztosítunk "fenkor szivünkben. ^Most az a teendő vár reánk, hogy a üresedett elnöki tisztséget újra betölt­^JW de kérem az urakat, hogy ezt egy ké­01 idöne elhalasztani méltóztassanak, még aiK azért, mert tudjuk, hogy a legközeieb­a,feMasztás már az uj választási törvény o|y an fog megértetni és ennék alapján t? " széles uj rétegeket fogunk üdvözölhet­1, a választópolgárok között, akik eddig vá­i0feasi jogosultsággal nem ibirtak; ennél­,/va méltányosnak tartomi, hogy ezek az Ui ly'egek is befolyhassanak ennek a fontos ^felásnak betöltéséhez. Indítványozom, ezt a. választást egyelőre ne meg. Ha ehhez hozzájárulni méltóztatnak, ugy ezt határozatképpen kimondom, (He­lyeslés.) Áttérek most az ülés főtárgyára és ké­rem az urakat, akik a tárgyhoz szólani kí­vánnak, szivesked jenek a titkár urnái jelent­kezni. Szeretett képviselőnk elhalálozása folytán írnost jelölnünk kell azt a férfiút, akit ezentúl bizalmunkkal megtisztelni akarunk. Fölkérem a t. polgártársakat, 'hogy a szegedi I. kerületi országgyűlési képviselőjelölést megejteni szíveskedjenek. (Éljenzés.) (Rósa Izsó leg yén a képviselő!) Ezutffin Ivánkovits ISándioa- dr. emelke­dett szólásra. A most áldott helyzetben mondotta, — és az országgyűlési ciklus vé­gén a leghelyesebben és a legokosaíbban cse­lekszünk, hogy Iha saját városunk fiaira for­dítjuk tekintetünket ós azok közül válasz­tunk oly férfiút, aki eddigi közéleti 'műkö­désével rászolgált a bizalmunkra, aki '(bebi­zonyította, hogy a közügyért inemcsak lelke­sedni, hanem munkálkodni, dolgozni is ké­pes, aki politikái hitvallását az idők válto­zásai közepette soha meg nem változtatta, aki törvénytudáls-ával, kipróbált elvlh őségével rászolgált ennek a kerületnek a bizalmára, aki a nemzeti munkapárt és azt megelőző­leg a volt 'Szabadelvű párt érdekeit a leg­nagyobb buzgalommal, a legnagyobb tudás­sal szolgálta. És Ina 'körültekintünk; azt lát­juk, hogy nincs közöttünk senki, akiben ezek a követelmények olyan mértékben meg volnának, nincs közöttünk senkii, a'ki a nem­zeti munkapártnak a hazát boldogító törek­véseit annyi átérzéssel, rákésizültséggel, tu­dással és ocHaad'ással szolgáíllhatija, mint a helybeli nemzeti munkapárt kiváló elnöke, Rósa Izsó idir. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Épen ezért indíttatva érzem maga­mat ebben az ünnepélyes pillanatban a leg­melegebben azt ajánlani, hogy Szeged város első választókerületének mandátumát RóSa Izsó dr. umak kínálják föl és őt annak elfo­gadására fölkérnir méltóztassanak. (Viharos taps és éljenzés.) („Nem szükséges a felekezeti karc.") Pisztor Egon dr. szólalt -föl ezután. Be­széde során az alábbi érdekes kijelentéseket tett-e: — Fölszólalásour egyetlen, célja: hitval­lást tennem amellett, hogy alaptalan az az aggodalom, lamelyiet: fölvetettek. Mert ami­kor igen t. jelöltünk imimdem aggodalmát, már annyira amennyire, eloszlattuk, fölve­tette ínég azt az ellenérvet, hogy ő — alkii egész életén át azon munkálkodott, lliogy a társadalmi, a felekezeti békét megteremtse s minden viszályt elhárítson — nem akarja, hogy célpontja legyen a felekezeti viszály keletkezésének. — Én magamban megdöbbentem, mert tartom magamat olyan jó 'featholikuisnak, aki •nemcsak hallgatagon, csöndben -mülködik, hanem a'ki 'kész egyházáért, felekezetéért harcba is menni. Azt hiszem, én megérzem, mikor, mely pillanatban katholikus érdek föllépni valaminek megakadályozására. Ne­kem távolról sem volt ólyan aggodalmam, hogy ilyen szükségesség fönnáll. — Ezért nyugodtan mondhatom, hogy mi, akiktől tartanak, uern gondolunk arra, sőt -éllen-e vagyunk annak, hogy egy kiváló férfiúval szemben bárminő ellántétet, annál kevésbé vallási ellentétet véssünk fel. (He­lyeslés.) Rendületlen hivei vagyunk a nemzeti munkapártnak, amelynek vezére nem katho­likus; hanem saját egyházának Ifőijámaisza, akinél azonbansoha nem tapasztattuk, hOgy megakadályozott voílna bennünket töiyekvé­seinkbe(n, sőt akit a kathalicizmus sokkal na­gyobb védelmezőjének tartunk, mint nagyon sok frázissal dolgozó katholikust, (Hosszas, lelkes éljenzés és taps.) Török Béla dr. azt 'fejtegette, hogy Rósa Izsónál alkalmasabb embert igazán nem lehet találni, öt méltán lehet a politikai önfegye­lem -mintaképének -tekinteni és nagy lelki ereje, -már', sok társadalmi iharcot akadályo­zott meg Szegeden. Most azonban itt az ide­je, ihogy -egyhangú1 'lelkesedéssel kiáltsák: Éljen Rózsa Izsó dr. (Lelkes taps és éljen­zés.) (Megjelenik a jelölt.) Back Bernát elnök: Amint a közhangu­latból látóim, az igen t. polgártársak Rósa Izsó dr.-t óhajtják jelöltjükül kikiáltani. Azt az indítványt teszem, hogy imost xnár szeretett jelöltünkért egy öttagú bizottságot küldjünk ki és áltáluk őt körünkben való megjelenésre fölkérjük. Ebbe a bizottságba Ivánkovits Sándor dr. elnöklete alatt Pisztor Egon dr., Gál 'Kálmán, Fejős (Ferenc -é? Székely László dr. urakat, kérem föl és a je­lölt ur megérkezéséig az ülést felfüggesz­tem. Néhány perc mulrva -megérkezett Rósa Izsó dr. a küldöttság tagjainak kíséretében. A képviselőjelöltet az egybegyűlt nagyszá­mú közönség hatalmas ovációival fogadta. Majd Back Bernát elnök fölkérte szólásra Kováts János postafelügyelőt, aki a követ­kező .beszéd kíséretében ajánlotta Iföl Rósa Izsó dr.-nák a jelöltséget: (Kováts János beszéde.) Igen tisztelt uram! .Szeged város I. ke­rületének egybegyűlt polgárai néhány perc­cel ezelőtt mélyen t. uram -nevét egyhangú­lag lelkesedéssel, rnJint e kerületnek képvi­selőjelöltjét hangoztatta, (Lelkes éljenzés.) Itt ebben az Illusztris gyülekezetben sokkal többen., számosabban Vannak, lakik nálam­nál bölcsebben és- ékesebben üdvözölhetnék ez alkalommal és- ez okból mélyen t, uram önt, de legyen meggyőződve, hogy senki iga­zabb örömmel és melegebb szívvel nem te­hetné ezt nálamnál. '(Éljenzés.) —• Amidőn az I. kerület választópolgá­rai a kibontott zászlóra az -ön inevét Írták föl, akkor e névben az évtizedek hosszú so­rán át kifejtett, Szeged jólétéért, Szeged fej­lődéséért, polgárainak együttes érzésű, együt­tes munkálkodásáért mindig önzetlenül, min­dig becsületesen kifejtett munkásságát vél­ték és óhajtották honorálni, mert az ön neve ura-in egy fogalom lett, amely fogalomnak ez a munkásság a neve. (Éljenzés.) Mi, iaz I. kerület polgársága, amidőn ezt a nevet erre a zászlóra irtuk föl, elhatároz­tuk teljes erőnkkel, hogy ezt a -nevet, amely megérdemelt ós kiérdemelt tiszteletteljes be­csiiléssel bírja mindén iszegedi polgárnak lelkes elismerését, minden biesinyességtől meg fogjuk óvni. És ez nemcsak e választó­kerület -polgárainak, de Szeged ösiszes pol­gárainak kötelessége. (Ugy van.) — Annidőn tehát mi elhatároztuk egy szívvel ós egy lélekkel, Ihogy © zászlóra irt nevet teljes odaadással, íelkesedéssel és ki­tartással fogjuk a kitűzött cél elérésére ve­zetni, -azon meggyőződésben, azon íbiszeimben, azon reményben tesszük ezt, hogy ez nekün'k sikerülni fog. — Hiszen uram, ön jól tudja azt, hogy Szeged városának a .inai politikai kuszál t­sálg között is van egy állandó programja és ez az: Szeged jólétét, gyarapodását, ési nagy­ságát előmozdítani. Ez iB jólét, gyarapodás, ez a nagyság tulajdönkópen a nemzet jólé­te, gyarapodása és nagysága. (Éljenzés (és taps.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom