Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-01 / 153. szám

asiilet azok 3 ott a» nök te1' kolátíif­gl-nök e-' .szavaf; y] hat* találk0' !en If de fll'O! jetej po'r it Vki fi ' fi W vf 0l< ír <*t itt1 $ 1914. julius 1 DÉLM AGY A RORSZÁé t - Egy rendkívüli kiadás körül. Nem Wlkodásból Írjuk az-itt kötvetkező sorokat, hiszen ilyeneknek, h-a .nem fedik teljesen a dóságot, legkevésbé letbet hitelűik. A közöii­'rí a dolgok természeténél fogva állandó ü­Memmel kíséri a lapokat és azt a rin meg­alapításunk nélkül Ls nagyon jól tudja, k°íty h irszolgáltatáérank gyorsasaga és ala­krásága mindig az események közelébe fér­fik. Nem beszélitek tehát arról, hogy a hánöroköspár meggyilkol tatásának mcg­'fefihentö hirét a mi rendkívüli kiadásaink vitték szét hétfőn és kedden reggel az iin­11 Pnapok fokozottan kíváncsi közönségének adtuk a legterjedelmesebb lapot ós a leg­okosabb tudósításokat ínyekről. Osak mint érdekességet, mk leszögezni, hogy gyors hirszolgálta'á­S,lnk és alapos értesítéseink annyira közi.s­r'ek a vidéki sajtó körében is, Ihogy több ttot mi értem-tettünk az utóbbi napok ese­/'ényeiről és tőlünk előbb és gyorsabban J/bhattuk tudósítást, mint nagyon gyakran 'Napestről. Érdékos tanúsága ennék egyik 0r°8bteai lap rendkívüli kiadása, amelyet ma nekünk és amely szórói-szóra a a világraszóló ese­kiván­küldöttek efk.ező: kdv Rendkívüli kiadás. Orosháza, 1914. junius 28. ^ ®^aygarország telefonértesilése. theci'f1jPel 10 órakor a szerajevói ka­hü.a'n ünnepi mise volt a trónörö­Dár Q!' 'fizteletére. Midőn a trónörökös­r0hőn^.Rfrí (i• templomba, egy bomba. is, hogy mi történnék az alapítvánnyal, ha az egyház megszűnnék. Erre nézve Dicsőfi József lelkészelnök kijelentette, hogy ez leg­feljebb akkor következnék be, ha a magyar nemzet is megszűnnék. — Ferenc Feidinánd és a szegedi prímás Ferenc Ferdinánd nagy barátja volt a ma­gyar zenének. Urbán Lajos szegedi cigány­prímás meséli, Ihogy az 1908. évi pusztaszeri vadászatok alkalmával különösen nagy kedv­re hangolták a trónörököst az ő tüzes magyar nótái. Pallavicini őr gráfnak volt ekkor Fe­renc Ferdinánd a vendége és a házigazda es­télyi rendezett a tiszteletére. Az estéiyt, a melyen az arisztokrácia szine-ja.Va képvisel­ve volt, minidonben igazi magyarosság jelle­mezte. Éjfél körül járt az idő s fesztelen jó­kedv uralkodott, miikor a házigazda magához intetté a szegedi .prímást ós igy szólt: — A fenséges ur fülébe húzza! Urbán Lajos Ferenc Ferdinánd háta mö­gé állt. A fenséges ur aztán maga rendelte meg a nótát: Felkötöm. a rézsarkantyiim taréját. Berúgom a csendbiztos ur kapuját, iA társaság tagijai beltéri ekei tok a mu­zsikaszóba, Ferenc Ferdinánd pedig sarkan­tyújával verte a taktust. A szegénylegényei: ii'.s kóbor betyárok kedvelt nótája ugyanazt a hangulatot keltette, mint akármelyik nyárs polgári kompániában s a csendbiztos ur ka­puja alighanem bajiba kerül, ha a magyar királyfi közelébe jut. Ferenc Ferdinánd a szépséges Széchenyi grófnő mellett ü.t. A i czsarkantyus nóta után tőrülmetszett, régi magyar nóták váltogatták egymás,, sőt egy izben még az indexre tett nóta, a „Jaj de nt föl. mely azonban a trónörökös­4fh'b Párt értetlenül hagyta. tak °r a naSy pánikban menekülni akar­t n ­a szomszédos ház ablakából egy re­Soiyl és dörrent el. Ezek közül egy ci t ö trónörökös arcát érte, egy másik , fiirökösné altestébe fúródott. Még él­fülhtották őket a kórházba, ahol rövid te idő Eto'ú mulva mindketten meghaltak. itá£ktegy Princi'p nevü szerb nyomdászt, azonban nem sikerült elfogni. l'1Jt Ischlben értesítették, ahonnan k evel haladéktalanul Bécsbe utazott. kfi. ms vidéki város zsurnalisztika: esz mészetesen távolról sem olyanok, ^ -ter h" ttaglc],tl|Ü'en tU(hák volna felvenni vagy v.sz­'udásitásainkat. De örvendetes es kjl nt Üli tóző hogy események úti érdeklődtek az ( a>ivel lehetővé vált, hogy már a dél­közönséget tói a ;fii-t£?lk'ban táfarmállhattak étekről. ALaPi,tvány a debreceni református 'tótik. 4ökös íentartására. Debrecenből Cyt tett "9'9 Bél,a tiheológiai 'tanár indit­<, z létiejgjx. arra aózive, ihogy a dehreoeni egy­tótóz olyan alapítványt, amely az Va i yter! tentartását ,biztosítaná. A tó'atot !Ura ©gylhanguan elfogadta a ja­<Wis in,!teAg>ház fentartási alapra gyüj­tóV E-Aottaik ós 7.27 korona 10 fillér gyűlt tó'tó t,>0ndták aztt is, Iiogy óvenkint 100 Utói. tőével fogják az alapítványt került a tárgyalások során az huncut a német" is felhangzott. Ferenc Fer­dinánd jóízűen mosolygott, miikor elénekel­ték a nóta szövegét. Később intett egyet a cigánynak és a következő pillanatban kuruc nótát sírt, zokogott a. négyhuru szárazfa: Nagy Bercsényi Miklós Sírdogál magában, Elfogyott szegénynek Minden katonája . . . — A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósága ez uton is értesiti t. üzletfeleit, iiogy julius 1-től szeptember 30-ig bezárólag a hivatalos órákat délelőtt fél 9-től fel 1 óráig és délután 3—4-ig tartja. -- Különös házasság. Nem a néhai jó a Mikszáth Kálmán regényéről, hanem más különös házasságról van .szó. Az egyik szom­szédos alföldi városban egy agglegény pityó­kos fejjel eljegyizett egy jómódú, de csúf vén kisasszonyt. iA vén leány, de ifjú ara a hely­zet magaslatára emelkedett és mindennap öt üveg kitűnő jó bort küldött a vőlegényének, hogy a rövidre szabott mátkaság tartama alatt ne legyen ideje kijózanodni és — ki­ábrándulni. A vén kisasszony elérte leghőbb vágyának a teljesedését, megtörtén: az es­küvő és a főkötő alá került. Marat asszony azonban teljesem megváltozott és józanság­ra akarta az urát fogni. Ámde vesztére, mert amint az ura először látta meg józan álla­potban, rögtön külön költözött és megindí­totta a válópört. _ Elhalasztott mulatság. Az állami és törvényhatósági altisztek és szolgák orszá­gos szövetsége szegedi bizottsága, tekintettel az országos gyászra, a julius 4-jJkére tervezett báli mulatságukat csak julius 11-én fogják megtartani az ujszegedi Vigadóban. Tekin­icttel, hogy mulatságukat az özvegy- és ár­yaalapra, tehát jótékony célra rendezik, a !e!ütűzetéseket köszönettel fogadják és hir­iapilag nyugtázzák. — Mezőhegyesen ... Az utóbbi időkben a király megrendült egészségi állapotára vaió tekintettél nem vett részt az őszi nagygya­korlatökon, maga helyett a trónörököst biz­ta meg képviseletével. A trónörökös a leg­nagyobb ayníbicióval töltötte ilyenkor 'be meg­bízatását és mindenkor igazságos kritikát gyakorolt a látottak és tapasztaltak felett. Ferenc Ferdinánd legutóbb két évvel ezelőtt, 1912. szeptember elején a király képviseleté­ben részt vett a mezőhegyes' nagy őszi gya­korlaton. A trónörökös végig csinálta a négy­napos döntő gyakorlatozás!, amelyen maga is a legnagyobb aktivitást fejtette ki. Minden üt­közetnél, minden támadásnál jelen volt és maga mondott bírálatot a tapasztaltak és lá­tottak felett. A trónörökös igen széles látköré­re és kiváló diplomáciai és külpolitikai érzé­kére vallott az, 'hogy az akkori hadgyakorla­tokat Mezőhegyes környékére rendelte el, mert ez stratégiailag egy olyan terep, amely­nek ismerésére a hadseregnek nagy szüksége van. A nagygyakorlatok idején a trónörökös Jankovics Lőrinc jószágigazgatónál lakott. Szemmébávhatólag jól érezte magát, jó kedé­lye volt. A .nagygyakorlatok lehívása után a trónörökös .mindenről elismeréssel nyilatko­zott és dacára enneik, az ilyen nagygyakorla­tok után szokásos kitüntetések elmaradtak. Hogy mii volt ennek az oka, az. még ma is rejtély. — Arató-ünnep. A Szeged-Domaszéki Gazdasági Egyesület Péter-Pál napján szé­pen sikerült arató-ünnepet rendezett. Az ün­nep reggel 9 órakor szent misével és prédi­kációval kezdődött, amelyet Lá.szló József kegyesrendi áldozár szolgáltatott a domaszé­ki zöldí'ás iskolánál. A hálaadó istentiszte­let után Kordás Ferenc birtokos gyönyörűen feldíszített hatökrös búzás szekerével, zene­szóval, zászlók alatít átvonult az ünneplő so­kaság között a. Gazdasági Egyesület szom­szédos székházába a csorvai uton. Itt meg­szentelték a szekéren hozott búzatermést s azután Fischer Emil, az egyesület ügyvezető elnöíke megnyitotta az ünnepélyt s fölkérte az egyesület ügyészét: Fajba Lajos dr.-t, nogy tartsa meg ünnepi beszédét. A szónok mii taft a az aratás jelentőségét, a földmive­seknelk ezt a legszebb boldogító munkáját, a mellyel betakarítják az egész esztendei ke­nyeret, az isten áldását, az aranykalászt. Majd összetartásra és kölcsönös segítésre buzdította a gazdát és a munkást és beszé­dét azzal fejezte be, hogy a domaszéki gazda­sági egyesület, amikor ünnepet rendezett a munkáskezek jutafllmazjására és dicséretére, a tanyai népet ezzel is buzditárni akarja a munka szeretetére és becsülésére. A tetszés­sel fogadott beszéd után Mezey Pál dr. köz­jegyző a legszorgalmasabb .12 'arató murt­kásnak jutalmul kiosztotta az egyesület ka­sza, sarló és egyéb értékes arató eszközökből álló ünnepi ajándékait. Ezután Hegy esi Ist­ván, ai egyesület elnöke bezárta az ünne­pélyt, amelyen a városból részt vettek még: Kiss Gyula, Selnitz Antal, Kontrászthy Já­nos, Tóth Béla dr., Bózsó Imre, Lippay La­jos dr., Bózsó János, Horváth Elemér dr., Gera István dr., Fodor János, Ba.Ua Ferenc, Lovászi Mihály, Daka János, Varga István, Simon Pál, Berta Szilveszter, Horváth Fe­renc,, Kiss Lukács, Lovászy István és még számosan. Délben társasebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el, délután bál és reggelig tartó tánc következett. Vasárnap délelőtt a magy. kir. honvéd­katona ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Tisztelettel Horváth Ferenc, vendéglős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom