Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-24 / 174. szám

238. közhangulat hullámzását regisztráljuk, mert a béke és háború felett való döntés joga nem a közvéleményt, ihanem az álla­mok sorsát intéző fölsőbb hatalmakat il­leti. A társadalom hangulata azonban kétségkívül befolyásolja némileg a dön­tést. A közvélemény mindössze azt érzi, hogy az állandó feszültség felemészti a népék gazdasági erejét. Ha ez még sokáig igy megy, el fogunk pusztulni vallameny­nyien. S mivel a békés megoldás szinte lehetetlennek látszik, ezért válik kívána­tossá a fegyveres megoldás. A háború fait accompli elé fogja állítani a végve­szélybe jutott keresikedelmet: vagy egé­szen biztosan elbukik, vagy biztos kilátá­sai nyílnak a megerősödésre. Amint a naponta érkező hirek mu­tatják, Szerbia nem tanult semmit. Nem okult azon, hogy a monarchia jóvoltából maradt büntetlenül az Obrenovicsok kiir­tása. Nem nyugodott bélé abba, hogy egy kardcsapás nélkül bocsátotta rendelkezé­sére a monarchia a novibazári szandzsá­kot. Szerbia csak Belgrád elestón és No­vfbazár visszavételén fog okulni. Akár­mint lesz, az ország közvéleményének el kell készülve lennie mindenféle meglepe­tésre. Végzetes fordulat előtt állunk és a következő napok bizonyára közelebb fog­nak bennünket juttatni a régi óhajtott tisz ta helyzethez. Poincaré pétervári látogatása. Krasz­nojeJSzelóban tagnap a cár, Poincaré elnök, a eárné ás a nagyhereegek jelen lettében csa­patszemle vdlt A Petit Párisién pétervári levelezője jelenti lapjának, hegy a cár és Poincaré, valamint Szasszonov és Viviani tegnap folytatták tanácskozásukat. 'A cár az orosz-svéd differenciákról tanácskozott Poiuicarévak A cár kívánságára a francia köztársaság elnöke imagára vállalta, hogy meglátogatja Gusztáv svéd királyt és bebi­zonyítja neki, hogy -Oroszország nem tervez Fennimaradtaik, amiig csak birtak, csak ti­zenegy óra tájban feküdtek le, Louise nem szedte le az asztalt. Solhasem tudták, mikor jött haza mamá­juk, akkorra -mindig -aludtak. Gsak reggeire vették észre, hogy már ágyában fekszik. Su­zanne csak a féil szemét nyitotta ki s azon­nal a-nyja ágyában termett. Átölelte és való­sággal hozzátapadt. Sohasem törődött vele, a-lszik-e vagy nem. Anyját nem egyszer nyűg taianitott-a ez a nagy vonzalom és sokszor mondta maki: — De, Suzanne, hiszen ha meghalnék, akkor is el kellene válnod tőlem, Suzanne odafurakodott anyjához s nem mozdult, mig egészein össze nem melegedtek; s csaik a-kkor tudott gondolatain eltűnődni. Végigvizsgálta anyját, semlmi sem ke­rülte el éles szemét, sorra járt minden egyes vonást anyja arcán s szeretett volna szemén keresztül egészen a lelkéig hatolni. Mit csi­nált az éjjel? Egyszerre megreszkettek orr­cimpái és megérezve valami ismeretlen illa­tot, zokogva rejtette fejét a párnák közé. — Féltékeny vagyok! Féltékeny vagyok! Az anya elküldte Jeant és Louiset isko­lába; a -kávét Suzanne készítette el. A gyer­mekek ettek és elmentek. A lkét nő együtt maradt. Suzanne sírt. — Ne nyullj hozzám! — kiáltott anyjá­nak. Anyja haragosan ütötte meg leányát s ugy szerette volna mondani -neki: — Ah, kis leányom, bár sohase érne el ez a sors! H-a az ember 35 éves korában ma­rad özvegyen, — fiatalon ... De majd jobban megismered te is az életet, ha nagyobb leszel. DÉLMAG YARORSZAG támadást .Svédország -ellen. Saasszonov és Viviani -tegnap folytatlak a balkáni helyzet­ről való tanácskozásukat. A képviselőház ülése. - Lesz-e béke? — (Saját tudósítónktól.) A tegnapi ülés vá­ratlan szenzációja uralta ma a képviselőház­ban egészen a hangulatokat. Az egészen el­vaduit politikai helyzetben egyszerre három ellenzéki vezetöpolitikus: Mezőssy Béla, gróf Andrássy Qyula és Rakovszky István kínálta oda a kormánynak a báloldali tábor­nak azt a hajlandóságát, hogy a külpolitika fenyegető veszedelmére való tekintettel a parlamenti viszonyokat rendezzék. A mai napon még egészen bizonytalan, mi lett a tegnapi kezdeményezésnek a foly­tatása? Az az áldozatkészség, melyről nagy politikai érettséggel az ellenzéki vezérek szá­mot adtak, a függetlenségi pártot valóság­gal konsternálta. Késő éjjel, a tegnapi iilés után a negyvennyolcas 'képviselők azt a kér­dést firtatták: — Előzetes megbeszélés és megállapo­dás vezette-e a hatvanhetes vezéreket? A függetlenségi párton — sajnos — sok a szája-skodó és éretlen gondolkozású kép­viselő, akik akadályozzák a békés viszonyok megteremtését. Vojnich Sándor báró, a munkapárt al­elnöke igy,nyilatkozott a béke-tervről: — A mi részünkről semmi akadálya sincs a békének, vagy a fegyverszünetnek, amelyre fegnap az ellenzék három szónoka formális ajánlatot tett. Minden pillanatban, készen vagyunk arra, hogy az ellenzék bé­kejobbját elfogadjuk. De egészen bizonyos, hogy a munkapárt és az ellenzék között meg beszélések a békéről vagy a fegyversziinei­röl nem voltak. Nem tartom valósziniinek azt sem-, hogy az ellenzék előzetes megbe­szélés alapján inszcenáita volna a tegnap esti eseményeket. A déli -vihar a mientekni bi­zottság határozata és Andrássy Qyula gróf meglehetősen súlyos deklasszifikációja után tették a békeajánlatot, ami mindennél jobb bizonyíték arra, hogy nem készültek rá. A helyzet teremtette meg a békés hajlandósá­got és a békeajánlatra részint a súlyos kül­politikai helyzet, részint a saját helyzetük súlyosságának felismerése késztette őket. Ismétlem, készséggel nyujtunk nekik segítő­kezet. , A .mai ülésről ez a tudósítás szól: Beöthy Pál elnök tiz órakor nyitotta meg az ülést. Bejelenti, hogy Tallián Béla képviselő ellen összeférhetetlenségi bejelen­tést tettek. Bizottság elé -utalják. Szász Pál a mentelmi bizottság előadó­ja: Jelentem, hogy Sümegi Vilmos képvise­lő tegnap az interpellációkra szánt idő alatt a szónokokat állandóan indokolatlanul zavar­ta. Rendellenesen viselkedett és a tárgyalás normális menetét lehetetlenné tette. Indítvá­nyozom, hogy a Ház tiz ülésnapra zárja ki Sümegi képviselő urat. Fernbach Károly kép viselő ur ugyancsak azon igyekezett, hogy a rendes tárgyalási menetet lehetetlenné te­gye és ezért indítványozom, hogy a Ház öt ülésnapra zárja ki. Az elnök óriási zajban rendeli ei a sza­vazást. A munkapárt felállással- megszavaz­za az előadó indítványát. Sértő kiáltások hagzanak a baloldalról és az elnök fülsiketí­tő zajban jelenti ki, hogy a Ház az előadó javaslatát etfogdta, Sümegi Vilmost a 254. szakasz 3. pontja alapján tiz ülésnapra és I'crnbach Károlyt öt ülésnapra kizárja. Föl­Szeged, 1914. julius 17. szólítja a képviselőket, hogy hagyják el az üléstermet, mert az intézkedés rögtön foga­natba megy. Felkiáltások a baloldalon: — Sümegi ne menj ki! — Jöjjenek a palotaőrök! Az ülés felfügigeszitáse után is .a képvi­selők a teremben ma radtak. A jobboldal é* a bal-oldal, .minit két ellenséges tábor nézett farkasszemet. A baloldalon Sümegit és Fern­bach .Károlyt fogják körül a képviselők, mintlhia test. ii kikel akarnák megvédeni, óriási kiabálás mindkét oldalion. Az ellenzékiek kö­zül Rakovszky, Bakonyi, Huszár Károly és Sümegi a leghangosabbak. Rakovszky: Szépen készítik ©lő a szerb háborút. A szerbeket törjék le, ne minket! Bakonyi Samu: Hallatlan visszaélés és a legotrombább jogsértés ez! Ilyen gálád módon nem lehet tárgyalni. Rakovszky -az elnöklemel'vény elé .megy és ott kiabálja: — Értem, hogy miért hódit a köztársa­sági eszme. Kiölnek belölünk minden di­nasztikus érzést! Bakonyi Sairnn: Békét hirdetnek és itt erőszakoskodnak! Rakovszky: Minket ugyan könnyen le­igázhatnak. Szerbiában! hencegjenek! Végre féltizenegy óraikor ugyancsak nagy zajban az elnök uj-na -megnyitja az ülést és jelenti: — Minthogy Sümegi és Fernbach kép­viselő unlak az elnök kitiltó utasításának ele­get nem tették, el /nem távoztak, kérem, őket ismét mentelmi elé utasítani. A jobboldal felállással ezt is elhatároz­za és minthogy Sümegiek most sem távol­nak, az elnök az ülést isimét öt ipierer© föl­függeszti. Alig függesztették fői -másodszor is az ülést, Horváth Péter alezredes vezeté­sé vei megjelent az egész palotaőrség. A ke­resztit'olyaséul kellős isor-okibian állottak tök Az alezredes Laczkovics főtereiübiztossal tár­gyalt néhány .pillanatig, aztán iki.Lé/pett a sor­ból hat ember és Móric László főhadnagy vezetésével bomient-ek .a .terembe. Haptákbafl állottak meg Sümegi előtt, aki ia hatodik sor szélén ült. Laiczkoviies ifőikerenihiztos odia­men-t Sümegihez és halk hangon mondta: — Az elnök ur őiiiagyirnéltósága paran­csára fölszólítom a képviselő urat, hogy hagyja el /a Házat . . . Sümegi fölállott, a kezével bucsut intett és szótlanul kiment. A jelenetét az ellenzék csöndesen nézte végig. Csiak Bakonyi San"1 jegyezte meig: — Ha odalenn is igy dolgoznának! — iSümiegi kiiimemt iaz őrség tilsztieJigcKL a hat ember újra beállít a sorba a folyosón. Még' vagy öt percig alltak a palotaőrök 3 fo-lyosón. Beöthy Pált várták. Horváth alez­redes jelentést .tett ;a parancs végrehajtásá­ról, amire az elinök utasítást adott arra, bogy az őrség vonuljon el. Néhány .perc múlva a munkapárt bevo­nult a terembe. Beöthy Pál nyitotta imieg aí íilést s jelentette, hogy eltávolította az ellen­zéki képviselőket. Majd megkezdték a napirend, az illeték­javaslat részletes tárgyalását. Preszly Elemér az ötvenötödik paragra­fust nem pénzügyi, hianem bírói jellegűnek tartja és módosítást .terjeszt elő. Csermák Ernő csak röviden akar szólni, mert ebben a parlamentben a képviselő so­hasem tudhatja, hogy mikor kerül á men­telmi bizottság elé. Zichy Aladár gróf: Egyoldalú párthatá­rozattal. Sághy Gyula: Azt kivonja, Ihogy a bír róságra bizassék az illeték megállapítása. Bakonyi Samu: lEngem annyira meg' csap a történelem lehellete, mélyről a kor­mány sajtója napok óta ir, hogy félek, be­szédem-ben is magával talál ragadni . . . Bartos János: Inkább a palotaőrség ra­gad magával. (Derültség.) Bakonyi .Samu: A szakasz a közönség és az ügyvédség ellen irányul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom