Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-03 / 156. szám

2 DÉLMAGYARORSKÁG (Szeged, 1914. julius 3. kéztől eredő merényletei, mely egy ug­rással szeretett volna minden szláv áb­rándot megvalósítani. Fóltilk azoknak az őszírákofenak a rokonszenvét, akik a tria­lizmussal kacérkodnak. A lojalitás götög­tiize mögött igy húzódik meg a legride­gebb és a legravasszabban számító tria­lisztikus politika. Ami pedig a furor Turcicust illeti, annak lélektani magyarázata kézenfekvő. A mohamedánoknak ez a megrenditő eset a legkiválóbb alkálimul kínálkozott arra, hogy a lojalitás örve allátt kitölthessék a szerbeken az ellenük felgyülemlett gyűlö­letüket. A maguk módja szerint bosszút állottak az európai Törökország megcson­kításáért és feldarabolásáért. Kár volna tehát ,ba akár a horvátok, akár a boszniai mohamedánok inkább romboló, mint véres dühét az osztrák­magyar birodalom, vagy a dinasztia ja­vára könyvelnék el. Nem a lojalitás tisz­ta tüzének a fellobbanása, hanem egészen más indulatokból kitörő láng az. Mi magyarok nem pusztítunk, nem rombolunk, jóllehet a magyar déli vége­ken is laknak szerbek, mi e megrenditő tragédia alkalmából csak szomorkodunk és mélységesen gyászolunk, közben —• szárazan tartjuk a puskaport és ha Szer­biát meg kell fenyíteni, — ott leszünk. A képviselőház részvéte. A képviselő­házat ma déllelőtt tiz órára összehivtáik, nogy a trónörökös temetésén való részvétel dolgá­ban határozzanak. A Máz ülését megelőzően az elnöki szobában hosszabb ideig tartó ta­nácskozás volt, amelyein Jósika Samu báró, a főrendiház elnöke, Beöthy Pál, a Ház el­nöke, az alelnökök és Csabai Horváth Pé­ter, a képiviselőházi őrség vezetője vett részt. Az ellenzéki folyosó teljesen üres, az ellen­zék a felszólítások ellenére távol maradt, mert nem akart határozni a munkapárttal. Tisza István gróf miniszterelnök és a kor­mány tagjai holnap reggel utaznak Bécsbe a temetésre. A képviselőház mai ülésének na­pirendje a következőképen hangzik: Öiensé­aikarja többé elhagyni, soha . . . amíg észre nem veszi, hogy megunta már . . . Akkor szívesen átengedi a helyét másnak, egy fia­talabbnak, üdébbnek, akinek még csillognak a szemei és pirosak az ajkai és aki e! fog jönni . . . Talán akkor — és itt tenyerébe rejtette arcát és kérte, hogy ne nevesse Ki — ő lehetne majd a másik gyerekeinek a ne­velőnője . . . Mert ő már olyan fáradt és ki­merült, hogy csak egészen kis gyermekek mellé mehet el. Üde, fölszabadító kacagás hangzott föl erre, amely szinte szétvetette a kis padiás­szobát ... És nem tudott már elientállni, viszonoznia kellett a csókjait és mindegyik csókkal mintha egy esztendőt fiatalodott volna és egyre jobban közeledett az ijusá­gához, mintha az egész csak mese volna . . . Azután átkarolta és levezette a kocsi­jához, amely uj otthonába viszi . . . Elin Norrman ekkor hirtelen erős kar­bolszagot érzett és egykedvű férfihangot hallott, amely megkérdezte: — Nos, Éva testvér, hogy van a beteg? — Azt hiszem, most magához fog térni; eddig nem is adott életjelt azóta, hogy a ia­kásadónője eszméletlenül talált rá a szoba padlóján — felelte az ápolónő. — Ncui biztos, hogy tiíusz — mondot­ta az orvos — de azért nagyon vigyázni kell rá, mert a rossz táplálkozás, a sok nél­külözés folytán kicsi az ellenállóképessége. ge Ferenc Ferdinánd főherceg és fenséges hitvese beszentelési szertartásán a képvise­lőház részvétének megállapítása. Beöthy Pál öt perccel tizenegy óra előtt megnyitot­ta az iilést s előterjesztést tett az iránt, kik képviseljék a Házat a trónörökös temetésén'. Javaslatára Beöthy Pál elnökilésével a kö­vetkezőiket delegálták a bécsi deputációba: id. Erdélyi Sándort, Hédervdry Károly gró­fot, Zichy János grófot és Pejacsevich Márk grófot. Az iilést ezzel a határozattal berekesz­tették. Elfogadták az uj ügyosztály­ról szóló javaslatot. - Befejezték a közgyűlést. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön dél­után folytatták és három és félórlai tanács­kozás után befejezték a jumusi közgyűlést. Nagyobb vita csupán az uj ügyosztályról szó­ló elaboráíuim körül fejlődött ki, azontúl gyorsan és simán peregtek le az ügyek, a melyek között — bár a számuk igen nagy — alig akad általánosabb érdekű. Részletes tudósításunk a mai közgyűlésről itt követ­kezik: A közgyűlésen Cicatricis Lajos dr. fő­ispán elnökölt. Jegyzők: Taschler Endre fő­jegyző és Rack Lipót aljegyző voltak. A muít ülés jegyzökönyvének felolvasása és hitelesítése után a közgyűlés áttér a napirend folytatólagos tárgyalására. A regálé kötvények lombardirozására — mint a pénzügyi tanácsos referálta — a mi­niszter nem adott engedélyt. A tanács java­solja:, hogy ismét irjon fel a közgyűlés a miniszterhez engedélyért s hivatkozzék arra, hogy 'Kassa is megkapta az engedélyt a re­gálé kötvények lombardirozására. Wimmer Fülöp az ajánlja, hogy a föliratban részlete­sen fejtsék ki azokat az indokokat, amelyek a kötvények lombardirozását szükségessé te­szik. Obláth Lipótnak arra a megjegyzésére, hogy a pénzügyminiszter miért nem istápol­ja Szeged financiális érdekeit ugy, mint más városét, Cicatricis Lajos dr. főispán azzal a felvilágosítással szolgál, hogy a miniszter azért nem járul ihozzá szívesen a szabály­rendelethez, mert itt nem 4—5 millióról van szó, hanem háromszáz millióról. Ha a mi­niszter tartózkodó és fontoskodó, ez csak azért van, mert nem akarja, hogy a 300 mil­liónak megfelelő érték zálog fejében a ban­kok kezére jusson, ami ismét súlyosabbat tenné a pénzpiac különben nehéz helyzetét. Taschler iEndre főjegyző az ipari és ke­reskedelmi ügyosztály szervezéséről terjesz­tette elő a Délmagyarországban közölt javasla­tát, amelyen a szervező 'bizottság — mint megírtuk — kisebb módosításokat tett. Becsey Károly dr. hosszasan beszól az uj ügyosztály felállítása ellen. Ugy véli, hogy ezzel sem az ipar, sem a kereskedelem érdekeit nem szolgálják, hanem pusztán ma­gánérdek kielégítéséről van szó. Fölkiáltások: Eláll! Hogy mondhat ilyet! Wimmer Fülöp: Hadd beszéljen. Elnök (Recseyhez): Ne méltóztassék oly kifejezéseket használni, amelyek ingerültté .teszik a közgyűlés hangulatát. Becsey Károly dr.: Engedelmet kérek,én csak az álláspontomat akarom kifejteni. Arról beszél ezután, hogy a legutóbbi tisztújítás alkalmával a városnak egy — el­ismeri, hogy érdemes — tisztviselőjét akan tők bevinni a tanácsba, de ez nem sikerült. Ezért indult meg tehát az akció az uj ügy­osztály felállítása érdekében. Az uj ügyosz­tály létesítésének anyagi konzekvenciájáról beszél ezután. Ha igy gazdálkodunk a város nál, rövidesen bekövetkezik az a helyzet, hogy az adót föl kell emelni. Wimmer Fülöp: Ahá, jön már a mu­mussal! Becsey Károly dr. kifejti, hogy meg le­het oldani ezt a kérdést minden anyagi áldo­zat nélkül is. — Szavazzunk! — kiáltják türelmetle­nül a városatyák. Szóló meggyőződött róla, hogy a taná­csosok elvégzik a dolgukat. Wimmer Fülöp: Az ismert sibolással! Elnök: Ne méltóztassanak a szónokot közbeszólásokkal zavarni. Becsey Károly dr. befejezi beszédét és előterjeszti indítványát. Ez ugy szól, hogy az uj ügyosztály javaslatát adják vissza^ tanácsnak azzal, hogy a. szervező bizottság meghallgatása után olyan javaslatot terjes­szen a tanács a közgyűlés elé, mely ugy tézkedik, hogy az összes ipari és kereskedel­mi ügyek egy tanácsos kezébe kerül j<®<*; Inditványozza továbbá, hogy a léaszeszUil1"'1 szerződés ügye vétessék ki a pénzügyi osztály hatásköréből és utnltassék át a keres­kedelmit és ipar; ügyeket intéző tanácsos­hoz. Szmollény Nándor egyhangú elfoffac iásra rint ajánlja a tanács javaslatát. Gerle dr. szon»j afölött nincs vitának helye, hogy kell ® flZ a ügyosztály vagy sem, mert hogy kell, májusi közgyűlésen elhatározták. És m®1 ^ Becsey Károly dr. mégis másfél óra hcf?Zk vitatkozott, sőt embereket is meggya®1181V Ezt visszautasítja. Kérd a tanács javasló­nak egész .terjedelmében való elfogadását Wimmer Fülöp csak inost tudja amikor a tanács elaborátumában a ipari és kereskedelmi ügyeiket egyesit ve i ta, mennyire szükség van az uj ügy®Bz,;, 0 ra. A tanácsosok elvégzik ugyan a dolg" de éppen a legfontosabb ós legsürí?0^. ügyek tanulmányozására és kellő elők®sZ'íor sére nincs idejük. Tegnap .is, .amikor RasZ»tt József a gázgyár ügyeit a közgyűlés e szóvá tette, ő a pénzügyi tanácsos h®; ^. nem is igyekezett volna ellen argumem" kat mondani, hanem bevallotta vo'n,abbjt<r nem voR ideje az ügyet annyira élők®9 ^ ni, hogy la bizottság már letárgyalt" v0 ^ Megcáfolja azután Becsey érveit. 0­hogy Szegeden munkásügy nincs, "nert, 1 alább tiz éve érzi már a város munkás h fölépítésének szükségességét keh Elnök: Ugy van! Ez maga egy ®m igényel. ,„2, Wimmer Fülöp: Ebez nem is kell mert az iparvállalatok, munkások $ hozzájárulnak a lakóházak fölépítéséb®z­azonban ember ikell, aki az ügyet Ajánlja a tanácsi javaslat elfogadások Ezután szavazásra került a sor és o fl gyűlés ugy általánosságban, mint részi* ^ elfogadta az uj ügyosztály szervezésért elaborátumot. jl0gj Elhatározta ezután a közgyűlési Felsővároson orvosi Jakfust építtet- J jj­Pál a toronyórák jókarbantartására^ F vaslatot. Falta Marcel dr. inditv í-qlK11' határozta a közgyűlés, hogy a tor®"*' villanyerőre rendezteti be. F A Máv. dalárdának 300, a SzeíU%F Járdának, valamint, a Polgári DalM" ^ hatszáz-hatszáz koronát szavazott »ieír' , gyűlés. , sí/ 'Még mintegy nyolcvan fíPrf°,\ yj^ ügyet intézett el a közgyűlés, amely fé óra .tájiban ért véget. y' ní(fí-­Szerbia és Montenegró a 00.. 50 é 1 um ca ITlUMlCIlCgl u » - .. yr ellen. Bukarestből jelentik: A bukass } cimii lap irja: A cár constanzai alkalmával végleg elhatározták $zC j. Montenegróval való egyesülések E"11 következménye Péter király vissZ^^;' voit. Minthogy Oroszország ugy hogy a monarchia és Bulgária az j,o0 ellen fegyvert fogna, biztosítani akM' Románia az esvesülést telles ereié* ^jF. gátja. Ezért ment a cár Romániába. Jf roly királlyal megegyezett, hogy 0 mozgósítása esetén Románia is

Next

/
Oldalképek
Tartalom