Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)
1914-07-03 / 156. szám
2 DÉLMAGYARORSKÁG (Szeged, 1914. julius 3. kéztől eredő merényletei, mely egy ugrással szeretett volna minden szláv ábrándot megvalósítani. Fóltilk azoknak az őszírákofenak a rokonszenvét, akik a trializmussal kacérkodnak. A lojalitás götögtiize mögött igy húzódik meg a legridegebb és a legravasszabban számító trialisztikus politika. Ami pedig a furor Turcicust illeti, annak lélektani magyarázata kézenfekvő. A mohamedánoknak ez a megrenditő eset a legkiválóbb alkálimul kínálkozott arra, hogy a lojalitás örve allátt kitölthessék a szerbeken az ellenük felgyülemlett gyűlöletüket. A maguk módja szerint bosszút állottak az európai Törökország megcsonkításáért és feldarabolásáért. Kár volna tehát ,ba akár a horvátok, akár a boszniai mohamedánok inkább romboló, mint véres dühét az osztrákmagyar birodalom, vagy a dinasztia javára könyvelnék el. Nem a lojalitás tiszta tüzének a fellobbanása, hanem egészen más indulatokból kitörő láng az. Mi magyarok nem pusztítunk, nem rombolunk, jóllehet a magyar déli végeken is laknak szerbek, mi e megrenditő tragédia alkalmából csak szomorkodunk és mélységesen gyászolunk, közben —• szárazan tartjuk a puskaport és ha Szerbiát meg kell fenyíteni, — ott leszünk. A képviselőház részvéte. A képviselőházat ma déllelőtt tiz órára összehivtáik, nogy a trónörökös temetésén való részvétel dolgában határozzanak. A Máz ülését megelőzően az elnöki szobában hosszabb ideig tartó tanácskozás volt, amelyein Jósika Samu báró, a főrendiház elnöke, Beöthy Pál, a Ház elnöke, az alelnökök és Csabai Horváth Péter, a képiviselőházi őrség vezetője vett részt. Az ellenzéki folyosó teljesen üres, az ellenzék a felszólítások ellenére távol maradt, mert nem akart határozni a munkapárttal. Tisza István gróf miniszterelnök és a kormány tagjai holnap reggel utaznak Bécsbe a temetésre. A képviselőház mai ülésének napirendje a következőképen hangzik: Öienséaikarja többé elhagyni, soha . . . amíg észre nem veszi, hogy megunta már . . . Akkor szívesen átengedi a helyét másnak, egy fiatalabbnak, üdébbnek, akinek még csillognak a szemei és pirosak az ajkai és aki e! fog jönni . . . Talán akkor — és itt tenyerébe rejtette arcát és kérte, hogy ne nevesse Ki — ő lehetne majd a másik gyerekeinek a nevelőnője . . . Mert ő már olyan fáradt és kimerült, hogy csak egészen kis gyermekek mellé mehet el. Üde, fölszabadító kacagás hangzott föl erre, amely szinte szétvetette a kis padiásszobát ... És nem tudott már elientállni, viszonoznia kellett a csókjait és mindegyik csókkal mintha egy esztendőt fiatalodott volna és egyre jobban közeledett az ijuságához, mintha az egész csak mese volna . . . Azután átkarolta és levezette a kocsijához, amely uj otthonába viszi . . . Elin Norrman ekkor hirtelen erős karbolszagot érzett és egykedvű férfihangot hallott, amely megkérdezte: — Nos, Éva testvér, hogy van a beteg? — Azt hiszem, most magához fog térni; eddig nem is adott életjelt azóta, hogy a iakásadónője eszméletlenül talált rá a szoba padlóján — felelte az ápolónő. — Ncui biztos, hogy tiíusz — mondotta az orvos — de azért nagyon vigyázni kell rá, mert a rossz táplálkozás, a sok nélkülözés folytán kicsi az ellenállóképessége. ge Ferenc Ferdinánd főherceg és fenséges hitvese beszentelési szertartásán a képviselőház részvétének megállapítása. Beöthy Pál öt perccel tizenegy óra előtt megnyitotta az iilést s előterjesztést tett az iránt, kik képviseljék a Házat a trónörökös temetésén'. Javaslatára Beöthy Pál elnökilésével a következőiket delegálták a bécsi deputációba: id. Erdélyi Sándort, Hédervdry Károly grófot, Zichy János grófot és Pejacsevich Márk grófot. Az iilést ezzel a határozattal berekesztették. Elfogadták az uj ügyosztályról szóló javaslatot. - Befejezték a közgyűlést. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután folytatták és három és félórlai tanácskozás után befejezték a jumusi közgyűlést. Nagyobb vita csupán az uj ügyosztályról szóló elaboráíuim körül fejlődött ki, azontúl gyorsan és simán peregtek le az ügyek, a melyek között — bár a számuk igen nagy — alig akad általánosabb érdekű. Részletes tudósításunk a mai közgyűlésről itt következik: A közgyűlésen Cicatricis Lajos dr. főispán elnökölt. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző és Rack Lipót aljegyző voltak. A muít ülés jegyzökönyvének felolvasása és hitelesítése után a közgyűlés áttér a napirend folytatólagos tárgyalására. A regálé kötvények lombardirozására — mint a pénzügyi tanácsos referálta — a miniszter nem adott engedélyt. A tanács javasolja:, hogy ismét irjon fel a közgyűlés a miniszterhez engedélyért s hivatkozzék arra, hogy 'Kassa is megkapta az engedélyt a regálé kötvények lombardirozására. Wimmer Fülöp az ajánlja, hogy a föliratban részletesen fejtsék ki azokat az indokokat, amelyek a kötvények lombardirozását szükségessé teszik. Obláth Lipótnak arra a megjegyzésére, hogy a pénzügyminiszter miért nem istápolja Szeged financiális érdekeit ugy, mint más városét, Cicatricis Lajos dr. főispán azzal a felvilágosítással szolgál, hogy a miniszter azért nem járul ihozzá szívesen a szabályrendelethez, mert itt nem 4—5 millióról van szó, hanem háromszáz millióról. Ha a miniszter tartózkodó és fontoskodó, ez csak azért van, mert nem akarja, hogy a 300 milliónak megfelelő érték zálog fejében a bankok kezére jusson, ami ismét súlyosabbat tenné a pénzpiac különben nehéz helyzetét. Taschler iEndre főjegyző az ipari és kereskedelmi ügyosztály szervezéséről terjesztette elő a Délmagyarországban közölt javaslatát, amelyen a szervező 'bizottság — mint megírtuk — kisebb módosításokat tett. Becsey Károly dr. hosszasan beszól az uj ügyosztály felállítása ellen. Ugy véli, hogy ezzel sem az ipar, sem a kereskedelem érdekeit nem szolgálják, hanem pusztán magánérdek kielégítéséről van szó. Fölkiáltások: Eláll! Hogy mondhat ilyet! Wimmer Fülöp: Hadd beszéljen. Elnök (Recseyhez): Ne méltóztassék oly kifejezéseket használni, amelyek ingerültté .teszik a közgyűlés hangulatát. Becsey Károly dr.: Engedelmet kérek,én csak az álláspontomat akarom kifejteni. Arról beszél ezután, hogy a legutóbbi tisztújítás alkalmával a városnak egy — elismeri, hogy érdemes — tisztviselőjét akan tők bevinni a tanácsba, de ez nem sikerült. Ezért indult meg tehát az akció az uj ügyosztály felállítása érdekében. Az uj ügyosztály létesítésének anyagi konzekvenciájáról beszél ezután. Ha igy gazdálkodunk a város nál, rövidesen bekövetkezik az a helyzet, hogy az adót föl kell emelni. Wimmer Fülöp: Ahá, jön már a mumussal! Becsey Károly dr. kifejti, hogy meg lehet oldani ezt a kérdést minden anyagi áldozat nélkül is. — Szavazzunk! — kiáltják türelmetlenül a városatyák. Szóló meggyőződött róla, hogy a tanácsosok elvégzik a dolgukat. Wimmer Fülöp: Az ismert sibolással! Elnök: Ne méltóztassanak a szónokot közbeszólásokkal zavarni. Becsey Károly dr. befejezi beszédét és előterjeszti indítványát. Ez ugy szól, hogy az uj ügyosztály javaslatát adják vissza^ tanácsnak azzal, hogy a. szervező bizottság meghallgatása után olyan javaslatot terjesszen a tanács a közgyűlés elé, mely ugy tézkedik, hogy az összes ipari és kereskedelmi ügyek egy tanácsos kezébe kerül j<®<*; Inditványozza továbbá, hogy a léaszeszUil1"'1 szerződés ügye vétessék ki a pénzügyi osztály hatásköréből és utnltassék át a kereskedelmit és ipar; ügyeket intéző tanácsoshoz. Szmollény Nándor egyhangú elfoffac iásra rint ajánlja a tanács javaslatát. Gerle dr. szon»j afölött nincs vitának helye, hogy kell ® flZ a ügyosztály vagy sem, mert hogy kell, májusi közgyűlésen elhatározták. És m®1 ^ Becsey Károly dr. mégis másfél óra hcf?Zk vitatkozott, sőt embereket is meggya®1181V Ezt visszautasítja. Kérd a tanács javaslónak egész .terjedelmében való elfogadását Wimmer Fülöp csak inost tudja amikor a tanács elaborátumában a ipari és kereskedelmi ügyeiket egyesit ve i ta, mennyire szükség van az uj ügy®Bz,;, 0 ra. A tanácsosok elvégzik ugyan a dolg" de éppen a legfontosabb ós legsürí?0^. ügyek tanulmányozására és kellő elők®sZ'íor sére nincs idejük. Tegnap .is, .amikor RasZ»tt József a gázgyár ügyeit a közgyűlés e szóvá tette, ő a pénzügyi tanácsos h®; ^. nem is igyekezett volna ellen argumem" kat mondani, hanem bevallotta vo'n,abbjt<r nem voR ideje az ügyet annyira élők®9 ^ ni, hogy la bizottság már letárgyalt" v0 ^ Megcáfolja azután Becsey érveit. 0hogy Szegeden munkásügy nincs, "nert, 1 alább tiz éve érzi már a város munkás h fölépítésének szükségességét keh Elnök: Ugy van! Ez maga egy ®m igényel. ,„2, Wimmer Fülöp: Ebez nem is kell mert az iparvállalatok, munkások $ hozzájárulnak a lakóházak fölépítéséb®zazonban ember ikell, aki az ügyet Ajánlja a tanácsi javaslat elfogadások Ezután szavazásra került a sor és o fl gyűlés ugy általánosságban, mint részi* ^ elfogadta az uj ügyosztály szervezésért elaborátumot. jl0gj Elhatározta ezután a közgyűlési Felsővároson orvosi Jakfust építtet- J jjPál a toronyórák jókarbantartására^ F vaslatot. Falta Marcel dr. inditv í-qlK11' határozta a közgyűlés, hogy a tor®"*' villanyerőre rendezteti be. F A Máv. dalárdának 300, a SzeíU%F Járdának, valamint, a Polgári DalM" ^ hatszáz-hatszáz koronát szavazott »ieír' , gyűlés. , sí/ 'Még mintegy nyolcvan fíPrf°,\ yj^ ügyet intézett el a közgyűlés, amely fé óra .tájiban ért véget. y' ní(fí-Szerbia és Montenegró a 00.. 50 é 1 um ca ITlUMlCIlCgl u » - .. yr ellen. Bukarestből jelentik: A bukass } cimii lap irja: A cár constanzai alkalmával végleg elhatározták $zC j. Montenegróval való egyesülések E"11 következménye Péter király vissZ^^;' voit. Minthogy Oroszország ugy hogy a monarchia és Bulgária az j,o0 ellen fegyvert fogna, biztosítani akM' Románia az esvesülést telles ereié* ^jF. gátja. Ezért ment a cár Romániába. Jf roly királlyal megegyezett, hogy 0 mozgósítása esetén Románia is