Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-22 / 172. szám

214. DÉLMAGYARORSZÁG Szegted, 1914. julius 26. a város érdekében az intéző köröknél el­jártak, azok alamizsnákat (kértek és nem tudták plauzibilissé tenni az aspirációk nagy gazdasági és nemzeti eredményeit. A szegedi egyetemnek nem volt méltó képviselete az országgyűlésben. Nem volt senki, aki annyira átérezte volna kívánsá­gunk íeLtétlen jogosultságát, mint ahogyan bármely itt'honlélő, intelligens polgár átér­zi. Ezért (buktunk el a küzdelemben. Ma csak egyetlen egy erőteljes, higgadt, okos fő tudta volna csoportositani érveinket az országgyűlés előtt, igy az igazságnak ele­mi ereje megtörte volna az összekötteté­sekkel harcoló más városok aspirációinak erejét. Erre való lesz tehát -Rósa Izsó ki­váló tudása és energiája. Alig lehet elkép­zelni szegedi embert, aki jobban és telje­sebben tudná érveinket csoportositani. Ki­tűnő összéköttetései a mai országgyűlési többség vezetőinek közvetlen közelébe fog­ja őt juttatni. Rósa Izsó pedig élni fog az alkalommal, 'hogy évtizedek mulasztásait hónapok alatt hozza helyre. Amennyire eddigi élete jellemzi, minden energiáját arra fogja s-zenitalm, hogy ai mii igazán nagy, fontos érdekeink megfelelő világí­tásba kerülhessenek odafönn. Szeged kép­viselője valóban -magát a várost fogja képviselni! E nagy munkája kezdetén a város polgárságának őszinte szimpátiáját tol­mácsoljuk Rósa Izsó dr. országgyűlési képviselő előtt, annak a reménységnek adva kifejezést, hogy tevékenysége áldá­sos és sikeres lesz. A polgárság rendület­len bizalma fogja őt ebben a munkájában támogatni. Törvényjavaslat a rehabilitációról. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Balogh Jenő igazságügyminisziter törvényjavaslatot .nyújtott be a büntető Íté­let hátrányos joghatásainak megszüntetésé­ről. A -törvényjavaslatnak az a célja, hogy azokat a jogfosztó következéseket, amelyek a büntető Ítéleteket követi, megszüntesse. A megbecstelenítő Ítéleteket a magyar büntető törvénykönyv amúgy se-ni ismeri, de viszont a büntető Ítéleteknek számos olyan joghatá­suk van, amelyek jogoktál valló megfosztást vagy jogoknak a 'korlátozását jelenti. Leg­inkább megvan ez a köztisztviselők minősíté­séről szóló törvényben, amely kimondja, hogy köztisztviselőnek sem kiinevezni, sem megválasztani olyan embert nerrt. lehet, akit nyereségvágybál elkövetett bűncselekmény miatti elitéltek. A jogfosztó ítéletek hatálya ugyan időhöz vain kötve, de ez az idő rend­szerint olyan- hosszú, hogy voltaképpen az ítélet végleges fosztást jelent. A modem bün­tetőjog minden fránya megegyezik abban, hogy a büntető ítéletet meg kell szabadítani jogfosztó Ihátásától, vagy legalább is arányo­sítani kell a megtorló igazsággal. A külföldi törvényhozások — legelső sorban a francia, — már korán fölismerték ezt a 'szükségessé­get, mely egyrészt az igazságosság elveivel rniegegyezáik, (másrészt a társadalom szem­pontjából is üdvös Ihatásu. Ezen a gondolatmeneten épül föl az a törvény javaslat, amelyet az igazságiigyini­nlszter ma nyújtott be. A javaslat 25. sza­kaszból áll és -homlokterében a birói rehabili­táció van. A bírói rehabilitációról az 1. és 18. paragrafus rendelkezik, kimondván azt, hogy bizonyos idő leteltével minden elítéltnek joga van a bíróságtól az ítélet jogfosztó hatásúnak megszüntetését kérni. Ebben a kedvezmény­ben csak a legsúlyosabb bűntetteik miatt el­itéltek nem részesülhetnek, azo-k, akiket az igazságszolgáltatás három évnél hosszabb börtön- vagy fegyházbüntetéssel sujitott. Kü­lön rendelkezik a javaslat a fiatalkorú bűn­tettesekről, kiegészítvén ezzel a fiatalkorukra volna -megnézni a nőt, de nem láthatta, mert fölhúzták a páholy rácsát. De kihallatszott a nézőtérre a -csengő kacagás, amelyet oly jól ismert. — Eredeti, — mormogta Jacques, — éppen olyan bain-g, mint az övé és ugy is hívják ... * Elhatározta, hogy meg fogja várni az előadás végén. Még mielőtt a függöny legör­dült, lefutott a földszinti folyosóra és meg­állott a páholy ajtaja előtt. Nem kellett soká várnia. Nemsokára megnyílt az ajtó és kilépett csipkébe burkolva Marguerite, igen, Marguerite, akivel a „Reine Blanchebam" ismerkedett meg, aki feljárt hoz­zá a kis padlásszobába. Jacques önkénytelenül olyan, mozdulaío; tett, mintha rá akarna rontani, de Marguc­rita rögtön megismerte őt, merészen beleka­rolt a mellette levő férfibe és mosolyogva, bátran a szeme iközé nézett, mintha nem is ismerné, mintha most látná először. Mi-re Jacques zavarából -magálhoz tért, Margót már régen a kocsijában ült és el­hajtatott. * Marguerite azt hitt-e, Ihogy vakmerősé­gével megtévesztheti a -férfit. Másnap kopogtatott valaki Jacques Re­dou ajtaján. Jacques imaga nyitott ajtót és amikor meglátta Mar-gueritet, elsápadt. A leány belépett a szolbába és letette a főkötő­jét az ágyra. E napon szebb, jobbke-divübb volt, rniint eddig bármikor. Ekkor hozzálépett Jacques. — Nézz a szemembe, — mondotta — te becsületes kis munkás leány és mondd, tudod-e, iki a romlott nő? Romlott nő? — Aki hazudik, hamis nevet, talán ha­mis hajat is hord, aki férfialkat tesz tönkre, öl -meg . . . Ismersz ilyen nőket? — Én? . . . Nem . . . -nem . . . — Nem ismersz? . . . Hát idenézz! . . . Azzal megragadta aranyszőke hajánál és odavonszolta a tükör elé. — Most látsz? . . . Most ismersz már? . . . Most pedig ki innen-, — kiáltotta — tá­vozzál örökre . . . * Többé nem látta és már feledni is kezd­te a különös kalandot, amikor a parfümözött levelek között a következő -meghívót találta: özvegy Redouné tisztelettel meghívja fiúnak, Jacques Redounak Jeanne Godin­nal kötendő esküvőjére. Az egyházi szer­tartás junius 30-án délután öt órakor lesz a Bellevillei-templomban. Margót elolvasta a meghívót és egy könycs-epp gördült végig arcán-. vonatkozó .intézkedések modern és hu-másiü rendszeréit, amely az utóbbi időben a ma­gyar bünítetőjogrendszerben is teljes mérték­ben érvényesült. A fiatuillkoruaikinál rehabilitá­ció automatikus, a bíróságtól nem kell külön kérelmezni. A javaslat megkülönbözteit -ezenkívül ke­gyelmi rehabilitációt is, amely íellöl az 1. & 19-ik szakaszok rendelkeznek. Kegyelmi re­habilitációra azok tarthatnak igényt, akiknek a rehabilitációhoz egyébiránt joguk nem v°:'" na, de -akik a büntetés kitöltése után olyan életmódot folytattak, amely a rehabilitáció ki­mondását méltányossá teszi. Megkívánja a törvényjavaslat, hogy a kegyelmi rehabilitá­cióra igényit tartók legalább két évig munkás életet éljenek, -ugyanabban a városban tartóz­kodjanak és a kárt, amit bűncselekményük­kel okoztak, megtérítsék, vagy ha ez n-eim áU módjukban, erre való igyekezetüket bebizo­nyítják. A királyi kegyelem- uítjáin eszközölt reha­bil'itáción-aik semmiféle alakszerű föl-tétek nincs. A rehabilitáció hatását a javaslat 5. paragrafusa olyképp határozza meg, hogy aZ olyan elítéltet, akivel szemben a bíróság a büntetőitélet hátrányo-s jogkövetkezmények megszüntette, ugy kell tekinteni, mintha aZ Ítéletben megállapított büntettet, vétsége', vagy kihágást nem követte volna el. E jo£" hatást azonban egyfelől -magánegyéneik jogos érdekei, másfelől az állalmi rend érdekébe11 bizonyos főikig -korlátozni kei. Ezért a ia" vasllat hangsúlyozza, hogy a rehabilitáció a bűn-cselekmény elkövetéséből származó ma­gánjogi hatásokat nem- érinti. A 6. szakasz­ban fölsorolja a javaslat azokat -a jogokat amelyeiket az elitélt a rehabilitációval ue'fl1 nyer vissza. Igy in-em nyeri vissza elveszített hivata­lát vagy állását és az ezek után járó fizetését, nyugdiját st-b., továbbá az ügyvédség vagy szakképzettséget igénylő egyéb -foglalkozó gyakorlására való jogát, -a büntető ítélet elő" viselt gyámságát, nyilvános cilmiét, bel- és külföldi rendjeleit. A javaslat 7—18. szakaszai az eljárás módját szabályozzák, különös figyelem-mf arra, -hogy ia rehabilitálást kérőre az eljárás semimiféle társadalmi hátráninyal ne járjon1­A 22—23. szakasz a törvénynek a -bűnügy' nyilvántartásra gyakorolt hatását tisztázz?, mig a 24—26. szakasz záró rendelkezések®1 tartalmaz. Az osztrák landwehr főparancsnok® Bécsből jelentik: Katonai körökben elte1' jedt hirek szerint föltétlenül ismét az kodóház egyik tagját fogják kinev-ezni aí osztrák landwehr -főparancsnokává, A juh1^ 17-én megjelent királyi kézirat föl-mente^ Frigyes főherceget a főparancsnokságtól ^ eddig még nem neveztek ki uj főpara.ncsrt' kot, ugy, lioigy a főparancsnoki teendők® egyelőre Kummer lovag, lovassági táborá'0*' a landwehr helyettes főparancsnoka Játja József Ferdinánd főherceg, Péter iFerdináfl3 nak a bátyja, á.lli-tólag azt az óhajtását h1' t-atta kifejezésre, h-o-gy Innsbruckban va-tó Grácban akar hadtestparancsnok len©1' Minthogy pedig József Ferdinánd főh-ei" eeí .már néhány év óta. parancsnoka a Linzb®" állomásozó 3. gyaloghadosztálynak, -valós2, nü, hogy nemsokára hadtestparancsnokká nevezik ki. Vasárnap délelőtt a magy. kir. honvéd; katona ZENEKARA HANGVERSENYEZ­Horváth Ferenc, vendéglős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom