Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-21 / 171. szám

Szeged, 1914. julius 21. DÉLMAG Y A RORSZÁG HÍREK oooo Az üzleti szellem (Saját tudósítónktól.) Kazal agy évszázada, Ihogy Széchenyi István kiadta a jelszót a nemzeti közvagyon gyarapítására. Azt .lehetett volna hinni, hogy az angol társadalom életéből merített példák nagyszerű fellendülésit fognak eredményezni a közgazdaság terén, mert Angliában .majd minden főúri családinak van ipari vállalkozása. A magyar mágnásvilág azonban idegenül fogadta, az üzleti szellem akcióra. Mvó biztatását. Ha valamely kilencágú korona tulajdonosa mégis gyáriparra adta a fejét, a felsőbb tízezer társadalma idegenkedve fordult el tőle és nem tekintette többé im,ag|ához 'hasonlónak. Ugy látszik, a jég ma már meg van törve. Amit a következő eset bizonyít. Fejérmegye közgyűlésének virilis jogon tagja Batthyány Lajos /gróf, akinek tekintélyes birtokai vannak a. megyében. A gróf, aki Andrássy Ilona, grófnő férje ós igy Andrássy (Gyula gróf sógora, a koalíció alatt kavicsszállitásai s a balatoni vasútinál vállalt üzletei révén sokat szerepelt a sajtóban és parlamentben. A megye juláusi közgyűlésén indítvány tétetett, hogy a határjelző és útirányt .mutató táblákat tölgyfából faragtassák, darabonként tizenöt koronájával. A közgyűlés ezt el is fogadta votiUai, de felpattant gróf Batthyány Lajost. — Tizenöt koronát akarnák fizetni, — mondatta, — ne tegyék, adják ki nekem, én saálldtom három ötvenért vasbetonból, A vállalkozó és érdektársaii: nagyot sziszszenitek, de a közgyűlés leszavazta őket és versenytárgyalást ir ki. A megyében sokat beszélnek a. gróf üzleti fogásárólj, amellyel legyűrte ikonkurlénseit és gálára Bcötellc^te le a vármegyét. A csillagos Keglevicih-konyak, Nopcsasör és egyéb főraiugu termék ímelLett a Batthyány-vasbeton nem is nagyon rosszhangzású. Az ország ipara idegen tőkével kénytelen dolgozni, mert saját nagytőkéseink még mindig idegenkednek a közgazdasági vállalkozásoktól, holott külföldön épen arisztokratáink járnak előre a jó példával. Érdekes lenne elgondolni, hogy mi lenne Magyarországból, ha magyar főúri viliág nagytőkéje alapot teremthetne ta. .magyar gyáriparnak ! for.róbbja és nyarának egyetlen szenzációja. A tiszai fürdőkben vidám élet uralkbdik; legszínesebb természetesen a strandfiftdcl, mely inapról-mapra a legszebb és tegkacagóbB szegedi lányokat látja vendégül. A város olyan, miintifíla kisöpör+k volna; a legtöbb lakás ablakai gondosan bezárva, de .mégis meg le'het állapítani, hogy az üzleti élet ma sokkal több embert köt Szegedhez, mint hajdanán. A holit-szezon delelője julius és augusztus fordulójára esik és csak a szeptemberi diákvándorlással ér véget. — A szerb és román katonaszökevények A belügyminiszter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, .amelyben értésükre adja, miszerint a szerb és romám katonaszökevényeket kizárólag magyar lakosságú vármegyékben lehet elhelyezni s letelepíteni. Kivételt képeznek a Duna- és Tisza-menti városclk és községek. Akik a kijelölt területet elhagynák, azok mint katonaszökevények kezelendők. — Kinevezés. Nimfay Lászl t, az államvasutak szegedi üzlet vezetőségének számosztályi főnökét, a budapesti balparti üzletvezetőség számosztályi főnökévé .nevezték ki. — A szegedi feministák munkássága. A Feministák Szegedi Egyesülete julius 19én délelőtt 11 órakor megalakította a cseléd ügyi bizottságát. Ennek célja a nagyfontosságú cseléd kérdés megoldása. Az értekezletet Turcsányi Imrémé nyitotta meg, aki ismertette a napirendet és fölkérte a jelenlevőket, hogy rokonszenvvel ragadják fel a kérdést és tanácsokkal segítsék elő a probléma megoldását. Több valóban komoly ós a kérdést megvilágító felszólalás, után az értekezlet elhatározta, hogy a Feminista Egyesület szeptember közepén .nagyarányú cselédiigyi an kétot rendez, .melynek célja a hatóságok figyelmének és a nagyközönség érdeklődésének ráterelése az egész társadalmat érdeklő cseiédkérdésre. Az ankét programját az egyesület részletesen kidolgozza, eddig a következők jelentették be részvételüket, .akik a cseJédkérdóst a legkülönbözőbb oldalról fogják megvilágítani. Horváth Mérné, Veszprémi Vilmos dr., Hollós József dr., Berger Vilma, Varga Ferenc, Berkes Ferenc és Kárászné Szivessy Mariska. Az egyesület ezúttal is fölkéri mindazokat, akik a kérdéssel már foglalkoztak és amennyiben hajlandók volnának az ügy érdekében az ankéten bármely szempontból részt venni, jelentsék be részvételüket levéli.leg Feministák .Szegedi .Egyesülete (Csongrádi-palota) címére. •W— A brassói Árpád-emlék merénylői. Debrecenből jelentik: A debreceni ügyészség, megkeresést kapott tegnap a brassói törvényszék 'vizsgálőbirájától, melyben a hajdudorogi püspökség ellen elkövetett merénylet tetteseinek Katareunak és Kirilownak arcképeit kéri. A vizsgálóbíró jelzi, hogy fontos adatok birtokában van arra nézve, hogy a brassói Cenkhegyen lévő millenáris emléket szintén ez a két ember robbantotta fel. Az ügyészség a két merénylő fényképét és szerrrélyíleirását elküldte Brassóba. — Az albán helyzet. Rómából jelentik: Tegnap délben Durazzöban féladott távirat, amely délután öt órakor érkezett ide, jelenti, hogy a fölkelők hajnali szürkületkor ujabb heves támadást iritéztek Durazzó városa elA holtszezon. Az újságok sürüen telenyomtatott lapjain megjelent a holtszezonnak minden Ismertető jele: naponta átlag öt-hat fürdőző belefullad a Tiszába, a fiumei cápát itt is, ott is látták, a termés-kilátások végkép befagytak, lévén a termés a közepesnél jobb, — egyszóval, a szokott ínyári hirek jönnek és mennek, néhány napos élet után ismét a .feledés homályába merülve. A szerajevói rémnapok mintegy kétheti szenzációt adtak, de ma már 'senki sem olvassa el a vizsgálatról szóló hireket, legfeljebb csak a címeiket. Bámulatos, hogy a nagy forróság és az ezzel együtt járó ekpanziv életmód, mely az utcára és a természet közelébe vonja az. embert, mennyire elveszi a.z emberek olvasó kedvét. Közeleg a havi Boldogaszszony ünnepe, Szeged forró napjainak legA kiállítás köny száma A könyv j bélyeg nélkül szám a j díjmentes 4 oldal. c&e&cleA , , számára születik a 07fá»i nyati Ae/yUiyiAen ~ . járásban (megyében, kerületben stb.) Illetékes községben, * járában. megyében, kerületben. Kiadatott Szegedi Xorzó Jdozi igazgatói hivatalában. 1914 julius hó 22-én, szerdán és folytatólag (P. H.) ^••••••••miuHmHi A legkacagtatóbb uj operett szkeccs • s • • j PINTÉR IMRE] és ! j PARLAGI KORNÉLIA vendégjátékával \ Előadások julius 22-én és 23-án • este 9 órakor felemelt helyárakkal H. II. 5 vv I RENDES NSLUARAHHAL Helyárak: Zsöllye 1*60 I. hely 1-20 II hely 3 80 fill. 111. hely 50 fill. álló hely 60 fill. j WKlttl«:rWo.(?WJ»,ft j hlHIUNINIIIHIINIIUIIHMMMiniHIIIIHHl