Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)
1914-07-21 / 171. szám
2. BÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 19. lás, se Oroszországban, aihol a cári kormány hatalmas szava és abszolút parancsa se tudta megállítani süíyedés ükben az árfolyamokat, se másutt. Ha Mezőssy a koalíciós időket a mai aerával össze akarja vetni, akkor, ha őszinte, egyet állapithat meg, hogy abban az időben kellemesebb volt kormányozni és a koalíciós kormány többnyire a kellemesebb oldalait kereste, most azonban nehezebb, több felelősséggel járó, komolyabb. j£s elmondhatná: tudja a magyarok Istene, hogy mikor milyen minisztereket adjon nekik, a vidám években mulatósat, parádékat kedvelőket, a nehéz esztendő alatt pedig -férfiakat, egész embereket. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a Madame Caillaux az esküdtek előtt. — A nagy per első napja. — Paris, julius 20. (Saját tudósítónktól.) Tizenhat év óta, amikor Zola állott Páris polgárainak esküdtbírósága előtt, nem várt pört olyan lázas izgaiomimail, szenzációra olyan éhesen Páris, az egész Franciaország, mint imost, amikor Caillaux felesége várja az ítéletet Qaston Calmette meggyilkolásáért. Mint akkor, tizenhat esztendővel azelőtt, atióat sem a per maga, a szereplők személye, a bűntett szenzációja fűti és izgatja a bouílevardok közönségét. Caillauxnét ma kisérte be két szuronyos börtönőr a tárgyaló terembe. Ennek a szép, karcsú parisiennenék a feje fölött nem törvényt ülnek ma itt; két politikai párt, két világnézet csap össze, a radikális köztársaságiak szenvedélyesen harcolnak mellette, a miig kint, az utcán, tüntetve zug a tömeg és „a király rikkancsai" tombolva követelik a fejét a Qaston Calmette gyilkosának. A Palais de Justice előtt már kora reggeli százakra rúgott a tömeg, •mindenki be akart jutni a tárgyalóterembe, mindenki jelen akart lenni és rendőri kordonnal kellett visszatartani az embereket, Ihogy meg ne ostromolják az igazságügyi palotát. Monsieur Albanel, a törvényszék elnöke — akinek első izben van alkalma arra, hogy egy igazi cause célébre-t vezessen. A védők •emelvényén már jóvta.l ,at tárgyalás előtt megjelent Labori, 'Caillauxné védőjte. Tizenhat évvel ezelőtt erről a helyről védte Zolát, később pedig Therése Humher-t, majd Lamoine-t. (Vele szemben ül a f'őátlarüiigyésx, !a magypécsétőr: monsieur Herneaux. Azt mondják, brill íánsi szónok, a kinek azonban .nehéz dolga, fasz Labor ivat szembem Calmette családját Chenu ügyvéd képviseli. Hat napig fog tartani ,a. tárgyalás, melyre rengeteg tanút idéztek be. Köztük van Paul Bourget, aki a szomszéd szobából hallotta Caillauxné revolverének dördüléöéty Louise Nesagne-Estradére asszony, aki született deli a Rocca hercegnő, Chartmu festő özvegye, Barthou volt .miniszterelnök, Painlayé és Ceccaldi képviselők és végül maga Caillaux. Természetes, hogy egész Páris inem beszél másról, mint az Ítélet eshetőségeiről. Az bizonyos, hogy ,az esküdtek elé két főikér dóst fognak terjeszteni: az egyik gyilkosságra, a másik szándékos emberőlléisre vonatkozik. Akármelyik kérdésre igenael felelilék az esküdtek!,, .a, legsúlyosabb 'büntetés (vár Caíli.lauxnéra. Caillauxnét, aki eddig a Saint Laizarebörtönben töltötte vizsgálati fogságát, tegnap erőts őrizet .alatt, automobilon átszállították ,a Conciergeirebe. A Sainit Lazarebörtön ugyanis nagyon messze van ,a törvényszéki palotától, ugy, liogy a vádlott ide-odaezállitáiHa .akadályokba, ütközik és esetleg izgató jelenetekre adna okot. A Ooneiergerie épülete ellenben földalatti folyosókkal és titkos Jépesőkkel közvetlen kapcsolatban1 áll ,a törvényszéki palotával. .•Caillauxnét} a földszinten mlegifebetős tágas kettős cellába helyezték el. Ugyanabban a cellában van Caillauxné, amelyben néhány év előtt az óriás csalások miatt elitólt Humbertné töltötte vizsgálati (fogságát. A céklának két ,ablaka van, két ágy, egy asztal és több szék áll benne. A cella ajta-. ját fölváltva lcét fogházőr tartja őrizet alatt és benn a cellában a második ágyon egy női fogházőr alszik, .akii mindig a fogoly mellett van. Kosztját Caillauxné egy vendéglőből hozathatja;. A (főtárgyalás alkál,mából messzemenő intézkedéseket tettek a rend fen tartására, A törvényszéki épületben és a környékén nem fognak tűrni semmiféle csoportosulást vagy, tüntetést. A tárgyalóterein karzatán korlátokat építettek és csak belépőjegygyeil bocsátanak a terembe. A belépőjegyeket korlátozott számiban adják kii, mert a tárgyalóterem n,agyrésze az ügyivédek és főleg a rendkívüli nagy számaiban megjelent bel- és külföldi újságírók számára van fentartva. Eleinte az volt a bíróság szándéka, hogy nőket egyáltalában nem bocsátanak ,a terepibe, később azonban elhatározták, hogy a bíróság emelvénye mögött helyeznek el egy sor széket a nők számára. A bolgár-román határincidens. Bukarestből jelentik: A bolgár-román, határon történt legutóbbi incidens ügyében, indított hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a bolgár katonák átmentek a határon és megtámadtak egy román őrséget}, majd lövöldözni kezdtek. A román katonák viszonozták a tüzelést. Török készülődés. Konstantinápolyból jelenítik: A kormány a kamara elé terjesztette a mult év áprilisálban ideiglenes hatályba helyezett törtvényt, amelynek érteimébein a tengerészet ügyi miniszter 8 millió forítnyi felhasználására jogosíttatott fel. A kamara 213 szavazattal 1 ellenében elfogadott egy napirendet, amely bizalmat szavaz a kormányuk a ma adott kormánykijelentés alkalmából és elhatározta a napirendre való áttérést. Bilinszki Ischlben. Bilinszki közös pénzügyminiszter szómba,ton a királyi kihallgatás után éjjel fél,tizenkettőkor Bécsbe utazott fivérével, Bilinszki udvari tanácsossal, aki aznap érkezett IschJbe. Vasárnap délután a közös pénzügyminiszter .Bécsiből 'visszautazott Iscblhe ,és éjjel féltizenegy órakor érkezett meg. Kedden Biílnszkii fogadja a bosnyák tartománygytilés szerb .nacionális ta pártjának küldöttségét: dr. Dimovics, dr. Joikies és dr. Vasics képviselőket. — Nem éppen rossz — véli Dedi. — Meg lehet inni — mondá Béni bizonyos szelíd jóakarattal lés nyomban be is bizonyította állítását. — Csak legalább egy toarapásnyi cigány volna. Ittak-idogáltafc és íme, lassanként megbarátkoztak mindennel. — Vagy csak egyszer elfújhatnám a nótámat. — De inem szabad ám! — Nem bizony! — E városban ridegen kiküszöbölték a kedély minden szabadabb megnyilvánulását és ,a társadalmi illem béklyói tartják fogva a telkeket. — Látod, Dedi, mindennek a népies nemzeti irány az okia. Ha a népies nemzeti irány aljból felvirágoznék, minden, máskép volna . . . Hej, nagysám, egy üveg bort! Reggel lett azonközben. Az utcán észrevétlenül megindult a hangyaboly, mely nap nap után nyüzsög, tolong, lót-fut titokzatos céltalanságában. Ezer és ezer éhes légy, mely .'hosszú alvás után üres gyomorral ébred és rablásra kész szipolyokkal dong zsákmány után; iiime a reggeli utca. — Haza se merek menni, oly barátságtalan a lakásom:, — mondotta Béni. — Én is mindenütt otthonosabban érzem; magiam, irmimt otthon. — Egy kis .feleség kellene . . . Csinos, szemrevaló. — Hüt hitves, aki szerető gondosságával derítse fel komor életűinket. — Milyen jó volna, ha tudnám., hogy asz szony van otthon. Én mindjárt hazamennek. — Én is. — Meg kíéne, házasodnunk. — Csakhogy nem tehet ám száz forint fizetésből. — Az ám1. Halgattak egy rövid ideig, aztán örvendezve kiáltott fel Béni: — Van egy eszmém! — Halljuk! — Hát nézd. Kettőnknek van összesen négyszáz koronánk havonként. Ebből egyikünk meg'házasodhatik, másikunk pedig nála fog lakni. , — Az eszme kitűnő, — mondta Dedi. — És ha már igy áll a dolog, én hajlandó vagyok megházasodni. — Sohse /fáradj, édes barátom. Majd megházasodom; én. — Eh, te még nagyon fiatal vagy. — Oh, azért én meg tudok ugy házasodni, mint akármelyik öreg. — Nos, bevallom neked, hogy nekem már van titkos választottami lis, aki viszont szeret engem. — Hát te azt hiszed, hogy én a levegőnek irtam a verseimet? Ha te őt ismernéd! — Jó! Ha mind a ketten ragaszkodunk a házassághoz, döntsön a sors. Dedi belényuil kezével a zsebébe és kimarkol onnan egy csomó aprópénzt. — Páros, vagy páratlan! — Dönts te, én nem merek. — Tehát . . . páratlan. Izgatottan olvasgatták a pénzt; muzsikusoknak .nézhették őket, akik a napi keresményen osztozkodnak. ö — Páratlan! kiáltott ifel Dedi boldogan-. — Páratlan! — búgta utána Béni és nyomban egy sötét alanyi költemény alapgondolata fogamzott meg agyában. — Egy krajcár miatt, egy rongyos krajcár miatt kell elveszítenem téged, oh Ida! ... Csöndben ültek boruk mellett. Az egyiket a boldogság, a másikat a boldogtalanság némította el. Csak amlikor kiléptek az utcára, akkor szólalt meg félénken, megtört hangon Béni: — Te Dedi! — Nos! — És mi lesz ezután a bodegákkal? . . • Hl a um ÉTTEREM 11D1T KEHU MINDEN VASÁRNAP HONVÉD ZENE HANGVERSENY.