Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-19 / 170. szám

Jetre tért, anélkül, hogy megnézte volna, él-e vagy halott a gyermek, becsavarta egy zsák­ba és elrejtette. Elmondta még, hogy Szege­den megismerkedett egy uri fiatalemberrel és ettől származik ,a gyermek. A bűnös -anyát, mivel még n-aigy beteg, a rendőrség nem tartóztatta le, de -az eljárás meginduft ellene, gyermekülés büntette cir mén. Szerbia teljesíteni fogja a monarchia követeléseit. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik: Jól -informált politikai körök a leghatározot­tabban azt állítják, hogy Szerbia teljesen magára maradt. A hármas-antant diplomá­ciai körei -ugy döntöttek, hogy egyáltalában nem is interveniálnak Belgrádban a mon­archia követeléseinek érdekében, mert két­ségtelennek tartják, hogy a Pasics-kormány legnagyobb készséggel teljesíteni fogja Ausz­tria-Magyarország minden kívánságát, ha a monarchia viszont, a követelések megszöve­gezésénél meg fogja tartani azt a mérsékle­tet, melyet a válság folyamán eddig i-s tanú­sított. Viszont ímeg vannak győződve arról is, hogy Szerbiának nem kell tartania egy esetleges nyomozás következményeitől. Nem tudják .ugyanis elképzelni, hogy a modern korban, egy külturállaim felelős közegei bele 'lehessenek keverve egy olyan, aljas .me­rényletbe, amilyen a szerajevói volt. Ha pe­dig felelőtlen emberek állanak az összees­küvés hátterében, akkor Szerbiára nézve csak kellemes lehet, ha ezeknek a veszedel­mes embereknek a kézreadásával elégtételt szolgáltat a megsértett jogrendnek. A leg­okosabb az volna, hangoztatják különösen Londonban, ha a szerb kormány be sem vár­ná Ausztria-Magyarország felszólítását, ha­nem a maga jószántából megindítaná a vizs­gálatot és kiszolgáltatná a bűnösöket. Az osztrák-magyar-szerb feszültség kérdését természetesen külön kell választani az albán­szerb kérdéstől, azonban óvatosan kell őr­ködni azon, hogy a könnyen elintézhető osztrák-magyar-szerb -kérdéseket a zűrza­varos albán események :ne komplikálják. Szerbia még ima sem -adta fel azt a reményt, hogy az Adrián kikötőt kaphasson. Ez kitűnik abból a nyilatkozatból is, ame­lyet Pasics .miniszterelnök a Leipziger Neueste Nachrichten munkatársa előtt tett, S amelyben újból felvetette az adriai kikötők rég letárgyalt kérdését. A monarchia felháborodása a gaz és aljas merénylet miatt, az an-gol és francia diplomáciai körök véleménye szerin-t köny­nyen megérthető. Ausztriában és Magyaror­szágon mindenki meg van győződve róla, hogy a merényletet Szerbiában tervezték s a szerb sajtónak a .merénylet után való hal­latlan garázdálkodása csak még jobban el­mérgesitette a helyzetet. A monarchia népe határozottan meg van győződve arról, hogy bizonyos szerb körök el ak,árják szakítani Ausztria-Magyarországtól azokat a területe­ket, melyeken szer-bek laknak. Ilyen köriil­délmagyarorszag idények között a kormány sem maradhat tét­len s Szerbia igen jól tenné, ha nem is várná be, mig a dolgok komolyabb fordulatot vesz­nek, hanem megtenne mindent, hogy hatal­mas szomszédjának aggodalmait eloszlathas­sa. Ami a keleti vasutak dolgát illeti, jól informált körök véleménye szerint, a tárgya­lások nem lesznek addig folytathatók, amig a monarchia és Szerbia között az összes füg­gő kérd-'sek elintézve nincsenek. Müller, a keleti vasutak igazgatója, Belgrádban van ugyan, s ott folytat is tanácskozásokat, ezek azonban csak előkészi-tő jelleggel bírnak. A pétervárj Novoje Vremja mai száma a monarchiának Szerbiával szemben való követeléséről beszél. Ausztria,-Magyaror­szág — mondja a cikk — azt követeli Szer­biától, bogy saját közegeivel -folytathassa le a vizsgálatot szerb területen a szerajevói me­rénylet dolgában. Ez a követelés nem telje­síthető. Független állam; nem. tiirlheti, hogy területén idegen bírói közegek működjenek; ha eitürné, önállóságáról mondana le. Na­gyon jogosult a -szerb lapnak az a felkiáltá­sa: jöjjenek csak az osztrák birák, majd feltűzött szuronyok fogadják őket. A mon­archiának joga van Szerbiától a legszigorúbb vizsgálatot követelni, Iha a kezében levő vizs­gálati anyagból az tűnik ki, hogy a merény­letet szerb területen szervezték. Szerbia bi­zonyára minden lehetőt megtesz majd, de le­hetetlenséget -ne kivánj-on a m-onarchia. Elég, ha delegáltjai részt vesznek a szerb hatósá­gok vizsgálatában. a vádló igy megvédheti érdekét. Bécsből telefonálja .tudósítónk, hogy a Militarische Rundschau legközelebbi száma azt irja, hogy az osztrák és magyar diplo­mácia nem fogja -tovább .tűrni azokat az ál­lapotokat, amelyek déli határainkon előállot­tak. Az intézkedéseket rövid uto-n végre fog­ják hajtani. A monarchia -ezúttal -nem elég­szik meg azzal, hogy Szerbia Ígérgessen, lianem cselekedeteket vár Szerbia részéről. A monarchia biziik abban, hogy Szerbia belátás­sal kezeli a békés kibontakozás lehetőségeit, általán a monarchia bízik Szerbia belátásá­bau, annál inkább, mert ha csalódnánk Szer­biában, ez katasztrofális lenne ránézve. Bilinszk? és Czernin a királynál Ischlből jelentik: Bilinski lovag közös pénz­ügyminisztert. akii tegnap este ideérkezett, a király ma reggel kilenc órakor kihallgatá­son fogadta. Egy Óra hosszat volt a király dolgozószobájában a közös pénzügyminisz­ter. A kihallgatás során Bilinski előterjesz­tést teti a Boszniában tervezett intézkedések­ről. A király hozzájárult a miniszter előter­jesztéseihez. — Czernin gróf, a monarchia bukaresti követe, akinek bukása híre már napok előtt bejárta a sajtót, ma délelőtt 10 órakor kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatás negyven percig tartott. A Czer­nin gróf bukásáról elterjedt hírek alaptala­nok. HÍREK oooo Joachim Ferencz. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Ma­gántisztviselők Egyesülete elhatározta, hogy megfesteti nagynevű -elnökének, Wimmer Fü­löpnek arcképét. A portré elkészítésével Joachim Ferenc szegedi festőművészt bíz­ták meg. Amilyen helyes az egyesülettől a portré eszméje, olyan dicséretre méltó dolog, hogy Joachimra esett a választás. Ugyanis Joachim Ferenc mint arcképfestő is első­rangú, a legjobbak egyike a magyarok kö­ziil. S ha tekintetbe vesszük aztán, hogy egy­úttal szegedi is, mindeniképen örülünk az -egész tervnek. Reméljük, hogy a szegedi fes­tőkolónia megélhetéséhez jövőben ezen a mó­don is áldozni fog a társadalom, az egye­sületek és magánosok. Ezid-eig leginkább olyan jelenségek akad­tak, melyek sok tekintetben szomorúságára voltak minden -művésznek. Ezt különösen Joachim eseténél tapasztaltuk. Évek óta kö­vetkezetesen ellene dolgoztak. Előfordult, hogy a kultúrpalota helyett másutt kellett kiáilitania s az idén is előfordult, hogy négy vagy öt müvét a helyi „zsűri" sátáni jó­akarattal visszadobta. Közben a zsűri nyu­galomba vagy hova vonult, Joachim pedig tovább dolgozott, .fáradhatatlanul, el nem -csüggedve. Évek után visszajött Szegedre és odakünn a gyönyörű Újszegeden- lakik, ott dolgozik a szabadban s reménykedik, hogy már az ősszel ímeg,valósítja élete nagy ter­vét, megalkotja a magyar művészek zsüri­mentes egyesületét. Párisi .mintára csoporto­sulnak a magyar művészek, hogy végre el­jussanak oda, ne kelljen nékik zsűrik, önző magánszemélyek, klikkek basáskodásá-val és nagyképű ostobaságával számolniok. Több száz művész bej eletetette már csatlakozását s az ősszel végre olyan tárlat nyílhat meg Bu­dapesten, amilyen -soha nem akadt s amely­től aztán számítani fogjuk a magyar képző­művészét reneszánszát. S a nagy munkát Joachim Ferenc fogja megteremteni, ez a mindenképen kiváló és lelkes művész. Aki ime itt él köztünk Szegeden és hihetőleg jo­gosan bíznak benne és agilitásában az ország képzőművészei. Ismételjük tehát, hogy di­cséretes dolog, amikor Szeged komoly frak­ciói, legújabban a Szegedi Magántisztviselők Egyesülete komoly, szép feladattal bizta meg Joachim Ferencet. — Lloyd George bízik a békében. Lon­donból jelentik: A lordm-ayor tegnap a City bankárjai és kereskedői tiszteletére banket­tet adott, amelyen Lloyd George kincstári kancellár mondott felköszöntőt. Beszédében a következőket mondotta: — Egy dolog ránk .rendkívül fontos es ez a béke, még pedig ugy kifelé, mint az ország belsejében. Egy esztendő előtt a-Keleten nagy háború dúlt. Alig tudjuk ma elképzelni, mennyire aggasztó volt a helyzet. Nekünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom