Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-02 / 155. szám

, 1914. julius 2. DÉLMAG Y ARORSZÁ G 7. HÍREK oooo >n Az újságíró 'Saját tudósítónktól.) Az újságíró öt pei n"Ü?a már a redakció felé loholt. Sz-emébe Pillogott az izgalom apró szikrája. Gyorsan, •óorsan. A közönség még semmit sem tud, közönség nemsokára 'haboskávét szürcsöl j közönséggel gyorsan tudatni kell. — Gya , m^gyeik, ismételgette magában gépiesen e az esze már egész más dolgokon járt. Hon lélietne egy nyomdászt keriteni, hogy f^akiadást kiszedje? A nyomdászoknak r /?epük van, készülnék Péter-Pálra. Ki ta­talomban ivan, ki a szabadban hüsül. Réziratban adom. Leirom huszonöt­a 'különkiadást. Betelefonálom a munka­^sakat, Hatan leírjuk százötven példány­far ma ül f Ezt gondolta az újságíró vasárnap .dél Hán (három és fél négy közt. .Aztán: befele Lnált iáit — a L"i-a ^ 'niun,katársakat, leírta huszonötször kávu kÍadást' kiv'itte ¥ szétragasztatta a u', .c'uázak meg az üzletek ablakaira, — hogy ozonséget informálja — Ikeritett nyomdá­ikat v ii­Sát •' rí-a az államvasutak igazgaitósá­a r^' ^íkivta a miniszterelnökséget, felhívta Vft„. Vlrati irodát, jegyzett, stenograífált, szö­1 ^tt, megírta minden harmadik órában megírta manuen u«i —— nem ebédelt, nem uzsonna­u> nem vacsorált, nem ment ki a Gedóba Mt, h , , kjj^j j" m«nt ei a ifut ball meccsre, nem fe­Se j. nem ment szórakozni se villamoson, két °ni'Llion' hanem könyökölt két napon és «*élt keresztül a telefon mellett, b*­van ' 'Iabál't. amíg berekedt és óránkint hat­"vöe/ e,'l^klődő lapolyasónak 'mondta be hogy mi történt odalenn 'hjevóhan. nenAz i'lln°p közben elmúlt, mert az iin­i'iiaTViL­^'kés •• nem vai'Jak be, arnig' »az ujsagiro leSz_ a munkájával. Holnap megint lap Zett ()2. Ulksatt'ró pihenésének már befelieg­csajj IaHhet, hogy ikét nap alatt mindössze «y aszpirint és négy piramidont fo­' mert negyvennyolc órai lázas és haW?5ZÍÍlt ideganunka több főfájással is jár­0tt volna. 7 a ^ — félév zártán, félév jöttén — ez ^Vebet is akar hangsúlyozni, nem l-ait i'1 a kaiposinálás iszemlléltető mozzana­W tórtént, ahogy leiródott. — Nincs (lejllfi. ,S6mmi túlzás. ,Az újságíró vasárnap n ,óta alig pihent egy-két órácskát. 'ko||. Sl*tertt, hogy felváltsa az inspekciós ésiji, Jat. De a közönséget kiszolgálta be­téílyrő[S°n ^ S'imdosan: a különkiadások tettdjj . ^nyre minuciózusán és (kimerítően Uie 0z,Lirré a szerajevói események ujabb k aiabb fejleményeit. «Zenv.t SZG,mléltető leirás egy kis rokon kis megbecsülést, egy kis érdek­lő . 32 ujságiró munkája számára: a ^ki:r'/lmára' .A lap számára, akiért az uj­íait ° végigiftsináljja mindennapos kuniszt­mig bele nem roskad fizikuma és 'bele évadnak az -idegei lyett7" Sze£ed a királyhoz. Bokor |Pá! he­t4ro es p0'gár,mester a tegnapi közgyűlés na­^ Etából ma küldte el Tisza István gróf ls2tere]nőknek a város részvét feliratát a trónörökös-pár tragikus haláláért azzal, hogy a város közönségének részvétkifejezését a miniszterelnök juttassa el a királyhoz. A fel­irat igy szól: Nagyméltóságú m. kir. Miniszterelnök Ur! Szeged szab. kir. város törvényható­sági bizottsága f. évi június 30-án tartott közgyűlésében fájdalmas megilletődéssel értesült arról, hogy őfensége Ferenc Fer­dinánd királyi főherceg urnák és fenséges, hitvesének, Hohenberg Zsófia hercegnőnek élete minden emiberi érzést felháborító me­rényletnek esett áldozatul. Szeged város közönsége mélyen le­sújtva érzi azt a csapást, mely ezzel a szomorú eseménnyel az országot érte. És mivel a hazaszeretet és az uralkodó ház és a trón iránti törhetetlen hűség a ma­gyar nemzet lelkében el nem választható érzés, tekintetünk ezekben a nehéz órákban felemelkedik a trónusig, apostoli királyarik nagy alakjáig, aki nemcsak trónjának örö­köseit, hanem nagyrahivatott munkatársát, uralkodói nehéz gondjaiinak megosztóját is elvesztette. Tekintetünk részvéttel száll el az el­hunyt főherceggé,s hercegasszony családjá­hoz, gyermekeihez, akiket a sors kegyet­lensége egyszerre apátlan és anyátlan ár­vákká tett. Mély tisztelettel kérjük Nagyrnéltósú­godat, hogy alattvalói hűségünk és ra­gaszkodásunk megnyilatkozását a trón zsámolya elé juttatni méltóztassék. Szeged szab. kir. város törvényható­sági bizottságának 1914. évi junius 30-án tartott közgyűléséből. Bokor Pál h. pol­gármester. — Hozzák az árvákat. Chlumetzben gyászos fekete ruhában sir három árva, Fe­renc Ferdinánd szerencsétlen gyermekei. Már tudják, hogy mért öltöztették őket fekete ru­hába, tudják, miért kell sirniok. Az árváik körül van a trónörökös sógora, Hohenberg Zsófia egész rokonsága. Mindannyian siró remegéssel várják a hirt, miikor utazhatnak Bécsbe a temetésre. Ma délelőtt megkapták a gyászos meghívót. Értesítették a rokonsá­got, hogy Mária Terézia és Mária Annun­eiata főhercegnők ma délelőtt lOhlumetzbe utaztak az árvákért. A két (főhercegnő hoz­za fel Bécsbe a temetésre Ferenc Ferdinánd három gyermekét. — Szerbia és Montegró uniója. Mint a Figaro teljesen megbízható forrásból érte­sül, Szerbia és Montenegró uniójának prokla­mál ása befejezett tény. A két ország uniójá­nak proiklamálása a tegnapelőtti nap, a, ri­gómezei csatának évfordulója volt kitűzve, de Ferenc Ferdinánd trónörökös és feleségének halála miatt a hivatalos proklamáló® ha­lasztást szenvedett. A szerb és a monteneg­rói nép, amely egy és ugyanabból a törzs­ből származik, nyelve és vallása is ugyanaz, már régóta kívánja az unió kimondását. Először csak a vámunió s a közös külügy, pénzügy, meg hadügy közössége fogja a két országot szorosabbra összefűzni. Dinasztikus tekintetben a helyzet a két király haláláig változatlan marad. A most uralkodó királyok halála után Szerbia és Montenegró királyá­vá Sándor trónörököst fogják proklamálni. A két ország egyesülésének részleteit Orosz­ország támogatásánál és közbenjárásával ál­lapították meg. Oroszország volt az, amely a balkáni iháboru óta, amelyben iSzerbia éís Montenegró (hadsereg egymás oldalán har­colt, kívánta a két ország egyesülését s tel­jesen egymásba való olvadását. Ezzel az egyesüléssel, irja a Figaro, nagy probléma oldódik meg, amelynek következményei az európai politikai .fejlődése következtében szin­te kiszámíthatatlanok, mert az ilyen módon Montenegróval egyesült Szerbia tetemes ten­gerpartot nyer. Antivárival kitűnő kikötőt s szabad kijárást az Adria tengerre, — Rémuralom Mexikóban. Mexikóból táv­iratozzák: Még csak most derült ki, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjjel Mexikó­Cityben 2 tábornokát, 11 tisztet és 24 altisz­tet és közlegényt végeztetett ki Huerta. Mexi­kóban a helyzet egyre rosszabbodik. A föl­kelők meg akarják támadni a vízmüveket s ez kimondhatatlan veszedelmeket jelent a városra. Az elektromos .müvek munkásai sztrájkba léptek. Ha a sztrájk nem sziinrk meg, a munkát be kell szüntetni a többi gyá­rakban is. Az angol lakosság elhagyta a vá­rost. Huerta csapatai és Zapata tábornok se­rege között a legközelebbi napokban döntő ütközetre kerül a sor. — Péter király betegsége. Chwostek Fereite tanár, a bécsi Allgemeine Kranken­ihans igazgatója tegnap Péter szerb király belgrádi főudv^rmesteri hivatalától távira­tot kapott. A főudvar mesteri hivatal arra kérte az orvosprofesszort, ihogy sürgősben utazzon le a nagybeteg szerb királyhoz Bel­grádba. Ghwosték tanár a tegnap éjjeli gyorsvonattal el is utazott s előreláthatólag két-három napig Belgrádban marad. — Az uj dreadnoughtok.j A Zeit jelenti: Az elhunyt trónörökös legutolsó fontos ren­delkezése az uj dreadnought-íhadosztály épí­tésére vonatkozó összes részletek megállapí­tása volt. Konopistban Vilmos császár ottlé­te alkalmával tanácskozást tartottak, ame­lyen a német császáron és a trónörökösön kívül a német haditengerészet főparancsnoka, Tirpitz tengernagy is részt vett. A német csá­szár ez alkalommal néhány útmutatást adott, amelyekihez a trónörökös is hozzá járult. Az uj hadihajókat tehát az elhunyt trónörökös utasitása szerint fogják építeni. Az ajánlato­kat a legközelebbi időben fogják kiirni. Két dreadnoughtot Triesztben, kettőt pedig Fiú­méban építenek. —• Az ujszegedí tenniszverseny. Ma délután szokatlan korán, sok-sok fehér mous­l.inos és craopp szoknyás leány várta az uj­szegedi hídfőnél a villamoskocsikat, rakottéi a kezökben, tenniszn ad rágós, kivágott „apacs inges" fiatal udvarlók jobbján, — hogy az Ujszegedi Tennisz Egyesület által rendezett versenyen részt vegyenek. A hármas verseny pálya körül ujjólag virágzik a vörös futó­rózsa s amint erősen süt a nap s sugara meg­törik a hatalmas ibánsági internátus épüle­tein, biborfényben ölti a mésszel keresztezett pályát. Nincs olyan nagy érdeklődés, mint a tavalyi országos versenyen volt, közönség bizony gyéren mutatkozik, pedig sok érde­kességet kölcsönöz e szűkebb keretű verseny­nek a fiatal játékosok bemutatkozása. De ta­lán az érdeklődés hiánya annak is tulajdo­nítható — amit nagyon helyesen jegyzett meg a trénerük, — hogy az egész versenyt csak most a napokban határozták el s nem is igen publikálták. Kezdődik a verseny. A biró helyet foglal a magas ülőlétrán, repül a ball . . . s jelzik a pontokat, egy-egy labda túlmegy a hálón, kis apró emberpalánta sza­lad utána, behozza s fonott kosártba gyűjti — majd csak előkerül verseny után a finom női rikitüllökből egy kis aprópénz. Ez a kis házi-verseny alkalmat fog nyújtani olyan játékosoknak is tudásuk bemutatására, kik most lépnek először nyilvánofsság elé. (Bár nincsenek még rutinirozott formában, játé­kuk pompás stilusbau folyik, erősen induló küzdelmük élvezetet nyújt. Ifjú játékosak képességei érvényesülnek, bár a programon rajtuk kivül szerepel még a férfi-egyes, a női-egyes és a négyes párok versenye. A tenniszversenyre a következők neveztek be: Férfi egyes-verseny (handicap): Márer

Next

/
Oldalképek
Tartalom