Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-16 / 167. szám

2. délmagyarorszag Szeged, 1914. julius 16. | mellőzöttnek érezte magát és lemondott tagságáról. — Kérdem tehát a pénzügy igazgató urat — mondotta Rósa, — hegy miután Szegeden eddig nem volt gyakorlatban, hogy az adókivető bizottságba kiküldött bizottsági tagokat politikai okokból mérlegelték volna és nem is tartom kívánatosnak, hogy ez meghonosuljon, lenne szives felvilágosítást adni, van-e tudomása a pénzügy igazgató urnák a penzügyiigazgatóság ilyen eljárásáról? Tőrös Sándor kijelenti, hogy az illető lap cikkét olvasta, felületesen ugyan, mert nem is fektetett rá súlyt. Nem fektetett rá súlyt azért, mert az utóbbi időben számos ilyen téves informáláson alapuló hir látott napvilágot egyes lapokban. A pónzügyigazgatóságnak sem a múltban nem volt, sem .a jelenben nem hivatása a politizálás, erre nem is ér rá. Másrészt, a polgármester — aki a bizottság tagjait kirendeli, — mindenesetre visszautasítaná azt, aki azzal fordulna hozzá, bogy a pénzügy igazgatósáig politikai okokból mellőzzön valakit. Abban, hogy 01)látih Lipótot a második adókivető bizottságba osztották be, semmiféle mellőzést nem lát, sőt érdemeinek és eddigi működésének e:ismerését látja benne, mert azt akarták elérni ezzel, hogy a második adókivető bizottságban is legyen olyan ember, aki hossza gyakorlattal és tapintattal rendelkezik az adó k meg ál la pitásán á I. Obláth Lipót, aki az ülésen jelen volt, .szintén felszólalt. Kijelenti, bogy annak, hogy bizottsági tagságáról lemondott, pusztán magas kora volt a főindoka. mert nem akarja kitenni magát öt órán át azoknak az izgalmaknak, amelyek az adók kivetésével járnak. A közigazgatási bizottság Obláth felvilágosítását megnyugvással tudomásul vette. Ezután Becsey Károly dr. intézett kérdést Tőrös Sándor helyettes-pénzügyigazgatólioz, akit arra kért, világosítaná fel, bogy mi az oka annak, hogy az adókat Szegeden 50—60, sőt száz százalékkal i,s emelték. Ez az iparosokra, kereskedőkre és más fogla.1kozásbeliekre is olyan terheket ró, hogy azt elviselni képtelenek. Köztudomásu, ihogy ,a gazdasági élet fejlődése majdnem megállott s bizonyos iparágakat teljesen tönkretettek a rossz viszonyok. Nem tudja már most, minek tulaj douitsia, hogy a pénzügyigazga tóság a kereseti adókat tetemesen emelni kívánja. Annak-e, hogy a pénzügyigazgatóság nem látja azt a súlyos válságot és nem mérlegeli a polgárság anyagi 'helyzetét, vagy annak-e, hogy az elterjedt hirek szerint a pénzügyminisztertől titkos rendelet érkezett volna, amely arra hivja föl a pénzügyigazgatóságokat, hogy az adókat az egész vonalon a lehetőségig emeljék. Hivatkozik arra, 'hogy a szegedi ügyvédek adóját — régiekét és ujakét egyaránt — horribilis mértékben emelték. Szegeden régebben, amig az adó kevesebb volt, 75 ügyvéd működött, ma már száztizén vannak, a kereset tehát sokkal több ügyvéd között oszlik meg s az adót mégis jelentékenyen magasabbra emelték. Kérdi, talán az az oka ennek, inert az ügyvédek voltak azok, akik legelőször mutattak rá a kormány alkotmányellenes munkájára? Cicatricis Lajos dr.: Ha meg leszállították volna az ügyvéd urak adóját, akkor azzal a váddal illették volna a-kormányt, hogy le akarja kenyerezni őket. Tőrös Sándor helyettes-pénzügyig,azgar tó röviden kiván válaszolni Becsey kérdéseire. Előre bocsátja, hogy ő is hallott beszélni róla, mintha valami rendelet jött. volna, a mely az adók felemelésére utasította a pónzügyigazgatóságot. Már előbb is megjegyezte, hogy sok olyan hir jelenik meg-egyes lapokban, amelyek a valóságnak egyáltalán nem felelnek meg-. Harmincegy éve szolgálja a pénzügyigazgatóságot, de titkos rendeletekről, amelyek az adók emelését kívánták volna, sohasem hallott. Volt eset, amikor aratási rendeletekről is beszéltek és irtuk, ő azonban azt. sem tudja, mi fán terem az ilyen rendelet. Cicatricis Lajos dr.: Tehát nem jött semmiféle instrukció? — Nemhogy nem jött — mondotta Tőrös, — - hanem ellenkezőleg: a pénzügyminiszter azt adta ki irányadóul, hogy az adófizető közönséget a, rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel kíméljék. A pénzügyigazgatóság is jól tudja azt, liogy Szegeden most nem 'lehet adót emelni. De a fi)énzügy;tga>zgatóság csak kötelességét, törvényes feladatát teljesiti akkor, ha az adókat a beszerzett adatok alapján rój ja ki, mert a közönség sem nem vallja be, hogy mennyi jövedelme van, sem pedig nem áll segítségéire a pénznelmi Magyarország politikaija lehet a horvát nemzeti politika, miként ezt tényleg hiszik és vallják a kiegyezéshez .hűen ragaszkodó unionista horvátok. A veszedelem tehát a dálszlávság részéről csupán Szerbia részéről fenyegethet. Hamis hirek egy titkos adórendeletről. — Az adókivető-bizottságok |és Obláth ésete. — (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bizottság mai ülésén Becsey Károly dr. meginterpellálta Tőrös Sándor helyettes pénzügy igazgatót, hogy mi az oka annak, hogy Szegeden az idén a kereseti ágak egész vonalán jelentékeny mértékben emeltetni kívánja az adókat. A városban — állítólag-— hirek terjedtek el egy titkos miniszteri rendeletről, a melyben a miniszter utasítja a pénziigyigazgatóság közegeit, hogy az adókat a lehetőségig emeljék. A helyettes pénzügyigazgató ezt a leghatározottabban megcáfolta s kijelentette, hogyha az adóké/ egyeseknél emelték is, ezt a törvény rendelkezései alapján tették, az adókivető bizottságoknak azonban módjukban tesz leszállítani az adókat. Ezt megelőzőleg Rósa Izsó dr. Obláth Lipót esetét tette szóvá, aki kijelentette, liogy az adókivető bizottságban elfoglalt állásáról kizárólag agg korára való tekintettel mondott le. Ezekkel éle vétetett, mindazoknak a képtelen állításoknak, amelyekkel politikai tendenciát akartak keverni a szigorúan financiális kérdésbe. A helyettes pénzügyigazgató nyilatkozatai bizonyára, megnyugtatnak mindenkit, akinek aggályai támadtak. A közigazgatási bizottság ülésének erről a részéről ezt a részletes tudósítást közöljük: Tőrös iSándor belyettes-pónzügyigazgató jelentésének felolvasása után Rósa Izsó dr. .szóvá tette, hogy az egyik szegedi lapban cikk jelent meg arról, hogy az első adókivető bizottság egyik régi és érdemes tagját, Obláth Lipótot politikai okokból a második bizottságba helyezték át. Emiatt Oblátlh kénytelen volt levonni a konzekvenciákat, mert Európa északon. Irta: Varga Borbála. A nemzeti muzeum mellett külön épületben őrzik a wikingerektöl megmaradt egyetlen evezős csatahajót, melyet a tengerszéién mélyen eltemetve találtak. Kopenhága felé jövet, az utón megismerkedtem egy szeretetreméltó honfitárssal, ki Esztergomban bencés tamár. Természetesen igen megörültünk egymásnak. Helsinborgnál tévesen vonat helyett hajóra ültem. Mikor hordárom ezt észrevette, rohanva futott podgyászo-mmal, hogy még idejében átadja, de a hajó már felszedte volt horgonyait, s amint be a'karta tenni a nehéz csomagot, elejtette s az a tengerbe esett . . . A hajó már messzejárt s holmim még mindig a vizszinén lebegett, mig végre elült . . . Nagy volt csodálkozásom, amint szállodámba érve, az átnedvesedett táskát már ott találtam-. Kihalászása -után vonatra tették és hamarabb ért oda, mint én. Koppenhága, Thorwaldsen szülő -helye, észak legtökéletesebben kiépült városa. 'Beépítetlen telket nem láttami sehol. Kórháza 1200 ágyra van berendezve. Bicikliforgalma szédületes! [Milliókat érő glyptotékáját Kari Jakobsen serfőző ajándékozta a városnak, melyért őt doktori címmel tüntették ki. Idegen forgalma igen nagy. Magyarországból is évente so-kau fordulnak meg itt. A tanszermuseum vendégkönyvében egész csomó pádagogusunk nevére találtam. -Gyönyörködve néztem a Geffion nevü szökőkút művészi alakjait s a hatalmas terület alatt levő nagysz-erü vizgépeket. A főcsoportozatban egy nő ostorral kezében három tülekedő bivalyt hajt a járomba. Ez a kép a földművelést simboiizálja-. Érdekesek itt a társaskocsik, melyen három koronáért lehet bejárni a város nevezetes helyeit. Óriási kerekei miatt az ülésekre létrán jutni fel. Minden kocsinak olya-n nyelvű magyarázó kisérőj-e van, amiilyen nyelven a rajta ülők értenek; mert ezeken a kocsikon nyelvismeret szerint történik az elhelyezés. -Legszebb temploma a- „Fru Kirka", hol Thorwaldsen Krisztusa a tizenkét apostollal eredetiben 'látható. Börze-épülete igen különleges. Tornyáról megzöldiilt, hatalmas vörösréz sárkányok •kúsznak körben fejjel lefelé, mintha elakarnák nyelni a- világot. Előtte a vizén egy nagy hajó vendéglőnek van berendezve. 'Legfényesebb mulatóhelye „Tivoli", a hol egész éjjel tolong a nép. A belépő dijak igen magasak s igy publikuma- válogatott. Festői nyaraló telep-e Klampenborg és Sko-dsborg, hova villamoson, vagy 'hajóval rándulnak ki. A kiránduló 'biciklirajban jól megtermett öreg nőket is látni. Skodsborgnak kénes fürdője igen -keresett; mig K-lampen borg kellemes szórakozásokat nyújt. A tengerpartján, ugy a lapos hegyiháton élénk zsibongás uralkodik. Mindenfelé mulató emberek ! Ragyogó kincse Koppenhágának a Thorwaldsen-muzeum, Ez az impozáns csarnok a főcsatorna mellett, hol villamos siklik el, nagy uégyszögön épült. Már külseje is magára vonja a- figyelmet az által, hogy sárgás falán barna, művészi rajzokban van megörökítve a nagynevű mester élettörténete. Főalkotása: Krisztus a tizenkét apostollal ugy van a szárnyas ajtókon -bélül elhelyezve, mint ha az udvaro-n levő zöldborostyánnal benőtt sírboltjának kiegészítő része volna. Szülővárosa nem kiméit semmi áldozatot, hogy fiának csodás alkotásait eredetiben, vagy miivészi utánzatokban egybegyüjtíhesse. Bejárva Európát, női kocsist csak itt találtam. Öltözete vízhatlan daróciból készült* szoknya, -kabát és férfi kalapból állt. + + + Finnország első állomása Oroszország után Wiburg volt. Ez a város hamarosan megszerettette velem a fineket. Hamarosan észre lehetett venni, hogy itt a magyaroktól elszakadt rokon fajú nép lakik. Nyelvükben azonban hasonlatosságot a magyar nyelvvel nem igen tudtam találni. De, hogy mii rokon nép vagyunk, azt letagadni nem lehet; mert a tipu-s, modor, ruházkodás és szokások egy' és ugyanazok a mieinkével. A szomszédos Oroszországban még a legszegényebb ember sem jár mezítelen lábbal; ideát az egészen otthonos. A leányok a hajukat egy, vagy két ágra fonva lógatják; a legények mint nálunk, a tanyaiak az egyik szemükre húzzák a kalapot s magyaros csizmába szorítják nadrágjukat; mig az asszonyok a mieink; hez hasonlóan előre kötik a fejkendőjüket és hasonló ruházatban járnak. Csak a kötényük nem magyaros, az inkább katrinca szerű.