Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-12 / 164. szám

4. DÉtMAGYARORSZÁÖ Szeged, 1914. jutnia 1% 1 jegyezte, hogy a pártban függetlenségiek is vannak, akik Rónayt szintén ^akarják. Mire a főispán a következő megjegyzést tette: — Ezt én kissé furcsának találom, mert vagy jó a 48-as program s akkor ha törikszakad, én más elveknek nem adom oda magamat, vagy nem jó s akkor nyíltan az elveimért harcolok s ahoz kötöm le magamat, akinek a programja az én élveimmel megegyezik. De játszani az elvekkel nem szabad, ezt komoly meggyőződésű ember nem teszi.- .i, Jsi8;JíÉ Kerner Pál azt válaszolta erre, hogy az, hogy függetlenségiek is velük tartanak, csak azt bizonyítja, hogy ők többségben vannak. — Igen — válaszolt Cicatricis — addig együtt vannak, amíg támadni kell. Igy van ez az országos politikában is, együtt a függetlenségi párt, a néppárt, az alkotmánypárt, a radikáisok pártja, a kisgazdapárt, a mig támadni kell, de ha egységesítő munkáról van szó, akkor már széjjel válnak. Erre felhívom az urak figyelmét is. A főispán meggyőző szavai megtették hatásukat. Amilyen hirtelen zajjal indult meg a mozgalom, ép olyan hirtelen ki is lobbant. A főispánt lelkesen megéljenezték, bár voltak egyesek, akik hangoztatták, hogy majd Tisza előtt fogják föltárni a helyzetet, aki elé tiz tagú küldöttséget vezetnek holnap délelőtt. A késő esti órákban azonban arról értesülünk, liogy a küldöttség nem utazik el Budapestre. A munkapárt végrehajtó bizottsága vasárnap délelőtt 11 órakor a magántisztviselők egyesületének helyiségében ülést tart. A III. közigazgatási kerületnek a választást előkészítő bizottsága vasárnap este fél 9 órakor tanácskozik a belvárosi kávéház kü'lön helyiségében. ben egy pálmaerdő van, amelynek vége elvész a messzeségben. Efelett az erdő felett látszik a hajnali nap első csókja, amint megvilágítja az embert homlokától a talpáig. A festő dolgozik, mig megvirrad. Akkor alszik egy órát és folytatja a munkát. Semmi sem tudná visszatartani. Valami szokatlan erő ragadja meg és viszi magával, öt esős nap alatt megcsinálja a vázlatot „A nap fia" cimü képhez. Kis, barna, teljesen jelentéktelen ember a festő, szakáll nélkül, puszta, hideg homlokkal. Hallgatagon ül a székén és hagyja a többieket beszélni. Néha köhécsel és szégyenlősen emeli kezét a szájához. Ha szóinak hozzá, összerázkódik és egy ideig rámered a beszélőre, mielőtt felelne. Ahova leül, ottmarad egész este, viselkedése gyámoltalan és lénye oly kevéssé előtérbe való, hogy senki sem törődik vele. Ugy ül ott, mintha csak tévedésből került volna az ismert férfiak társaságába. Néhány héttel később ez a kis ember egy képet állit ki és attól a naptól fogva mindenki ismeri. Ezt a történetet egy festőről találtam ki. Talán itt északon él a borzalmas telek közepette és talán festett egy olyan képet, amelynek a cirne: A nap fia. Útban a légszeszgyár megváltása felé. (Saját tudósítónktól.) A légszeszgyár hírhedt ügye végre tett egy csekélyke lépést: összehívta a hatóság azt a bizottságot, amely hivatva lesz javaslatot hozni arról, hogy mit tart a közönség erdekében valónak: a világítási szerződés "revízióját, vagy a légszeszgyár megváltását. Balogh Károly tanácsos elkészítette és rendelkezésünkre bocsájtotta azt a javaslatot, amelyet a bizottság elé terjeszt. Minthogy a bizottság hétfőn délután 4 órakor ülésezik, szükségesnek tartjuk a javaslatnak egész terejedelméberi- való leközlését. A javaslat: Tekintetes [Bizottság! Szeged szab. kir. város törvényihatósági bizottsága Szmollény Nándor törvényhatósági bizottsági tag indítványa folytán, majd pedig a légszeszgyár ellen felmerült panaszokból kifolyólag a város tanácsának azon utasítást adta, hogy az engedményes részvénytársasággal folytasson tárgyalásakut a légszeszgyár megváltáén iránt, esetleg a közvilágítási szerződésnek revíziója iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Ezen meghagyás folytán a 'város tanácsa, a szegedi légszeszvilágitási részvénytársaságnak )tula j (Ionosa, a dvözponti Gáz- és Villanyossági Részvénytársasággal a város érdekeinek megfelelőleg minden irányban tárgyalásokat folytatott, minek folytán 1914. junius hó 15-én a megváltás kérdése ügyében azon írásos választ kapta a város tanácsa, hogy a szegedi telepeket 1920. évi november hó l-o előtt el nem adja, amidőn a szerződés szerint a pontosan meghatározott feltételek mellett a város megválthatja. A szerződésnek revíziójára, illetve az utcai légszeszvilágitás általános kiterjesztésére vonatkozólag még 1912. évi junius hó 22-én a város tanácsához egy beadványt intézett a részvénytársaság, az abban foglalt ajánlat azonban semmi uj előnyt nem biztosit a városnak, csupán nagyobb fényerejű közvilágítást, amelynek ellenében az egységi árak és egyéb kötelezettségek változatlanul maradnának, ezért engedményes kéri, hogy a koncesszió részére megihosszabbittassék. Ezen beadvány értelmében a szerződésnek reviziója a városra nézve nem előnyös, ennélfogva a szerződésnek revízióját csak aibban az esetben lehet nézetem szerint tárgyalás alá venni, (ha a városnak és az egész fogyasztó közönségnek jogos igényei kielégítést nyernek. Kötelességemnek tartom itt megemlíteni, |f hogy engedményes részvénytársaság a szerződésben részére biztosított egységi árakon alul szolgáltatja a városnak az erő átvitelre szolgáló áramot ós pedig kilówattját 12 fillér, illetve 18 fillérért, holott a szerződés szerint 40 fillért kellene fizetnünk. A megváltás és revíziónak a legsúlyosabb akadályát abban látom, hogy az érvényben levő világítási szerződés 40 évre kizárólagossági jogot biztosított engedményes részvénytársaságnak nemcsak a légszesz, hanem a villamosság kiszojgáiltatjásjára is |és igy nincs a város közönségének módjában jogosult versenyt támasztani a világitás kiszolgáltatásában. Megfigyeléseim szerint csak azon városok birtak .boldogulni a ílégszeszvilágitás megváltásának kérdésében, ahol a villamos világitás felett a város rendelkezett. A megváltásról tehát a szerződés alapján lehet csak szó, e tekintetben a szerződés 49. §-a a következőleg rendelkezik: „Szeged város fentartja anagának azon jogot s engedményes tűrni tartozik, liogy engedélyes összes jogait s teljes üzemét a 40 évi lejárat előtt és az engedélyidő 25-ik évének lejárta után megválthassa, a megváltási összeg következőleg állapittatik meg: A város mindenek előtt fizeti készpénzben az összes [beruházások könyv szerint még nem amortizált értékét; továbbá teljes kárpótlás óimén engedélyesnek a megváltási évet megelőző öt évből a legjobb és legrosszabb üzleteredmény le* ütése után megmaradó bárom év tiszta j°* vedelmének átlagát szorozva a hátralevő évek felének számával". Farkas Árpád volt városi osztálymérnök, jelenleg -Budapest fő- és székváros műszaki tanácsosa, a város tanácsához 2591—1914 számú előterjesztésében azt javasolja, hogy bizottságilag állapittassék meg: 1. a 49. minden kétséget kizárólag jogi szempontból is megvédihetőleg hogyan értek mezendő, nevezetesen: a) mi számítandó beruházásnak; b) könyv szerint még nem amortizált értőknek; c) kell-e engedményesnek amortizálni s ha igen, mily kulcs szerint; (1) mi tekintendő évi tiszta haszonnak2. Az 1895. évben átvett gázgyár berendezése számításba jöhet-e a beruházási érték megállapításánál s ha igen, mily -mértékben; továbbá hozassák oly értelmű határozat; hogy engedményes a beruházási tételek köz® csak oly munkálatokat vehessen fel, mely* nek kiviteléhez és beszámításához a város közönsége előzetesen hozzájárult. A múltra nézve pedig hi-vassék fel a gázgyár, hogy a® eddigi beruházásainak részletes jegyzékét, a befektetési költségek és építési idő pontos feltüntetésével terjessze be; az 1895—1910. években vezetett régi üzleti és üzemi könyvek a városi levéltárban leendő megőrzés végett bekivánandók. Farkas Árpád által felvetett ezen kérdéseknek, valamint a szerződésben foglalt egyél' vitásnak tartott kérdéseknek tisztázását és világos, minden kétséget kizáró formába le" emlő öntését helyesnek és hasznosnak tartom, e végből kérem a tekintetes Bizottságot, liogy a szerződési lehetőséggel szánio}' va, javaslatát világosan megálla-pitani szí' veskedjék. A kezeim között levő mérleg és üzleteredméiry számlák a részvénytársaság anyn* gi állapotát a következőkben tüntetik ki: az 1907. évben vagyonként kitüntetve van 3.499,570 korona 44 fillér, ebben nyereség 132,718 korona 62 fillér. Az 1910. évben vagyonként kitüntetve van 5.038,043 korona 1" fillér, ebben nyereség 210,794 korona 61 fik lér. Az 1911. évben vagyonként kitüntetve van 5.312,041 korona 30 fillér, ebben nyereség 307,210 korona 10 fillér. Az 1912. évbe" vagyonként kitüntetve van 5.618,794 koron3, 02 fillér, ebben nyereség 450,000 korona. Meg kell itt érintenem, hogy a .szerződős 26. §-a értelmében köteles engedélye® a városnak a légszesz és villamosság kiszolgáltatásának összes (bruttói) jövedelméből 3 %-ot a városnak fizetni. Az 1913. évben ez®11 5 % kitett: 44,087 korona 45 fillért. Az előadottak után tisztelettel javasló10' méltóztassék kimondani, miszerint: 1. tudomásul veszi az engedményes aZ°}!' átiratát, hogy a részvénytársaság ImágW tásához csupán a szerződésben kikötött ben és feltételek mellett járul hozzá; 2. hogy kívánja a város és lakosság d0' nyére a világítási szerződés revízióját, e "" MA és MINDEN NAP f\ Kezdete í úraHOPMa vasárnap kerthelyiségében kerülnek bemutatásra. mai világsláger • a | ff «uv>ua nup kalandorno NagH Tombola-est hálójában. •• remek nyereményekkel' Fapkas Pensl júhlpll ilgánii zenekara Dráma 3 felvonásban.