Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-11 / 134. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szegeti, 1914. jnniitS libát ez az egész játék. Ha Almássy ur következetes tudna lenni szépenhangzó kijelentéséhez és azt tetteivel is dokumentálni kívánná, /tkkor bizonnyal nem gondolt volna ennek a 'beadványnak a megszerkesztésére és nem juttatta volna a hatósághoz. Annyira már nem vagyunk vidéken, hogy higyjiink olyan szavaknak, amelyeket tények cáfolnak. Legvégül, hogy az esztétikai rész se maradjon teljesen cáfoltalanul, a 'kinema-szkeccs nem rendes színtársulat szinielőadása, mert akik előadják, nem ugyanazon rendes színtársulat kötelékébe tartoznak. A mozi-szkeccs ugyan szindarab, de uj eszközökkel és pedig olyanokkal, amelyeket a mozi hozott felszínre, igy tehát egy uj fajtájú színdarab, a mit a színház és az igazgató minden üzleti érdekeinek legteljesebb méltánylása mellett sem tehetünk le ujabb monopóliumként az ő kezeibe. Almássy Endre ,beadványával kapcsolatban érdeklődtünk Bokor Pál helyettespolgármesternél, mint a tanács elnökénél és Somogyi Szilveszter dr. főkapitánynál, akire a beadványban vonatkozás történik. A helyettes-polgármester ur a következőket volt szives mondani: — Nagyon méltánytalannak tartom azt, 'hogy a színház elvonjon •olyan előnyöket a mozitól, amiket ő a saját előnyeiből pótolni, vagy vísszoncjmi nem ®.ud., |A színház hagyja esak a mozit a saját működési körében. A színház tűzbiztonsági, de egyéb szempon tokból sincs iberendezkedve arra, hogy kinema-szkecoset adhasson elő. — Ami azt a kérdést illeti, hogy a tanács végzése, illetve a belügyminiszteré mit tartalmazott annak, idején, amikor az egyik mozi a kinema-szkeeeset be akarta mutatni, erre határozottan nem emlékszem, csak azt tudom, hogy a tanács olyan indokolással tagadta meg az engedélyt, hogy a mozi-szkeccs •Színdarabnak tekintendő, mivel a lényeg az, ami a színpadon történik, ami a mozi-vásznon játszódik le, az esak kiegészíti — és pedig leginkább dekoratív módon — a szinpadon lejátszódó történetet. Én azt hiszem, hogy valami középutat kellene ikeresni annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy mi a mozi-szkeccs és mi a színdarab. Definiálni kellene a kinema-szkeocs fogalma alá tartozó előadást ós pedig az én egyéni, laikus véleményem szerint talán olymódon, hogy a színpadon szereplők számát bizonyos maximumban kellene megállapítani, hogy ilyen formán minden színdarab, amely mozival kapcsolatos, a moziban előadható legyen a nélkül, hogy az rendes színdarabnak vagy rendes szinielőadásnak minősíthető volna. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány pedig a következőkben volt szi-yes nyilatkozni: — Én, amikor A lm áss y Endre ur eljött hozzám érdeklődni, vájjon a szabályrendelet módosított paragrafusát ugy értelemezem-e, hogy kinema-szkeccs is előadható a moziban, azt válaszoltam, hogy igen és én az uj paragrafus alapján kinema-szkeccs előadására meg is fogom adni az engedélyt, iAz uj szabályrendelet csak azt mondotta ki, hogy más rendes színielőadás a szini szezon tartama alatt s annak megkezdése előtt tizennégy nappal nem engedélyezhető. Nos, a moziszkeccs nem tekinthető rendes szinielőadásnak, mert a történetnek csak egy részét játszák benne eleven emberek, másik része mozgófényképen játszódik le. Az egész kérdés azon fordul meg, hogy színielőadás vagy rendes szinielőadás-e a mozi-szkeccs? iAz előbb mondottakból következik, ihogy szerintem nem rende-s színielőadás s azért meg kell adni az engedélyt. Bator'zállltésokat helyben és vidékre, beraktározást száraz raktár helyiségben eszközöl Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utcn 1. sz. Telefon 34. Uj nemzeti ideáh — A hatszáz milliónyi turánság gazdasági szövetkezése. — A .Délmagyarország" számára irta: Sassi Nagy Lajos. (VI.) Kivitelünk tehát Japánba csekély, kereskedelmi forgalmunk pedig passzív, holott 1900- és 1901-ben kivitelünk meghaladta az 5.5 és a 3.3 milliót. Jól mondja Palotai Ödön japán császári konzul, hogy „csupán rajtunk múlik, ha termékeink és iparcikkeink számára a japán piacot elveszítjük". A keletindiai cukor mellett a magyar cukor mindig versenyképes áru lesz s a világhírű magyar liszt, a magyar bor és pezsgő Japánban kedvező piacra találhat. Japán mesés szépségű selymeivel, ipari és műipari cikkeivel s egyéb gyártmányaival az egész világot elárasztja; miért kell nekünk e cikkeket másodkézből drágán megszereznünk, mikor mi ugyanezekhez közvetlenül olcsón is hozzájuthatunk? Nyersterményeink fölöslegének, világhírű lisztünknek, borainknak a legnagyobb tökéletességgel megszerkesztett gépeinknek, vegyészeti cikkeinknek miért keresünk mi a magas beviteli vámok dacára Nyugotan piacot, mikor Fiúmén át nyitva az ut Japánba? Elhanyagolt iparunk föllenditése, válsággal küzdő kereskedelmünk támogatása nemzeti érdek. Keljünk versenyre, merítsünk lelkesedést a japán nemzettől. Tökéletesen igaza van a lelkes Japán konzulnak. Nekünk a messze Kelettel több okiból komolyan kell foglalkoznunk. Európai Törökország a minimumra redukálódott, Szerbiában, Romániában tért veszítettünk, a turáni népek közül Keleten a japán a legkiválóbb. Japán utján könnyű szerrel megteremthetjük a gazdasági kapcsolatot Kínával s a -többi turánsággal. iMa a távoli Kelettel való kereskedelmi mérlegünk annyira passzív, hogy e miatt az egész Keleti kereskedelmünk csaknem passzív, pedig a balkáni és levantei — mint láttuk — aktiv. A távoli Keletre kivittünk, 1910-ben 23.132,000 K értékű árut, s behoztunk onnan 1910-ben 07.568,000 K értékű árut, a passzíva 44.436,000 K. 1910-ben teljes keleti kereskedelmünk 146.055,000 K, behozatalunk p dig 145.419,000 K-ra rúgott. Teljesen aktiv kereskedelmi forgalmunk 1906 óta Boszniában, Bulgáriában, Montenegróban, Görögországban, Európai-, Ázsiai Törökországban, Egyiptomben. E három utóbbiban legjobban haladunk. Teljesen paszszivok vagyunk 1906 óta Britt- ós HollandIndiával, Kínával; részlegesen passz Ívok 1 1909, 1910-ben Szerbiával, Romániával, Oroszországgal, holott azelőtt itt is aktivek voltunk, mint Japánnal szemben. Különös ez azért is, mert 1910-ben 780, 1911-ben pedig már 802 millió K értékű magyar iparcikket exportáltunk legnagyobb részben az iparos Nyugotra. Ez a különben örvendetes faktum azt bizonyítja, hogy iparunk kezd komolyan fejlődni s jó is, különben nem exportálhatnánk a kényes Nyugctra csaknem 700 millió K értékben. Hogy Keleten milyen nagy terünk lehetne, ha komolyan vennők a dolgot, fényesen igazolja cukor kivitelünk. mely 1910-ben 45 millióra emelkedett, e szám azóta folyton növekszik. örvendetes az is, hogy hazánk lassan kezd iparországgá átalakulni, íme a hiteles statisztika: uiníciKUJv syiaua emeuveuneiiK. xpavi . a. remtenünk az állam és társadalom teljes mosatásával. Takarékoskodjunk, ,indits»n egészben véve, bár lassan, de emelkedik' reskedelmi mérlegünk a közeli Keleten akt / de a távoli Keleten is azzá lehet, ha akar.)» • Teljes keleti forgalmunk: kivitelünk es hozatalunk 1910-ben 291.474,000 K volt: forgalmat aneglehetne ötszörözni, ha ^^ elegendő gyárunk. -Létesítendő tehát 111 több uj, főkép textilipari gyár, de a vate jj üveg-, kő-, bőripari s vegyészeti A szaporitandók, hogy egyfelől a turáni neP^ gazdasági összeköttetését megteremthess ' másfelől a saját ipari szükségleteinket sa> magunk kielégíthessük. Ez esetben éve'jiat. átlag ezer-ezerötszáz millióval gazdagé ^ nánk s igy egy-két évtized múlva a vagy ^ országok sorába emelkednénk. Ipart k® ^ M-K hadat az őrült fényűzésnek, hogy a ritott nemzeti fölösleget Keleten kanU (lií tassuk. Tőkepénzeseink, mágnásaink P® iparvállalatokat létesitsertek, mert c® • biztosíthatjuk a turáni népek gazdásági szeköttetését s ezzel nemzetünk jövőjet. ^ ^ lődő iparunk teljes reményt nyújt e nagy elérésére, főkép ha megtanulja a Keleten pós olcsó tömegcikkek gyártását. .... Azt hiszem, a mondottakból sikerült eszme életrevalóságát bebizonyítani. A letezés .most nem célom. ... j A fődolog, hogy az ideát átvigyllK gyakorlati életbe. Éppen azért felhívó?^ összes illetékes faktorokat, hogy -tégy?. ^ idevágó kötelességüket, nehogy ugy iav)0.„ mint az események után baktató diplo1/ ^ Mert jól jegyezzük meg, olyan életbvj • eszme a turáni népek gazdasági, k'i •• kapcsolata, hogy ha nem volna meg ra a,l]C$\ rokonság, a turánság védelmének er'\ 0. alapja, valami hasonló ideát ki kellene ^ nunk, hogy boldogulhassunk, Ahogy ^ európai béke érdekében (Magyarországa^. Ausztriára szükség van, éppen ugy a '' gebékének is szüksége van a turáni nép®?^,,, dasági, 'kultúrai összeköttetésére. Rég®??^ megállapították, hogy a szláv és ieTl # nyelvtenger ütközőjén Magyarország ^ Ausztria a viharfogó, mi pedig most állapítjuk meg, Ihogy Európa és Ázsia fejlődését a turánság kapcsolata f°gJíl tositani. .. jjjí" Aki a tiz milliónyi fajmagyart teni fogja, aki a hatszáz milliónyi ^ ;l gazdasági kapcsolatát megteremti: az $ XX. század legnagyobb magyarja ^ $ M®1" I , (S, ^ J(h SÉNEK ; FAKOR hoz y( "OS. A )allalat tetözex TAN ALT KORSÓ I TEETER-T iái vett FISSAL 'en ker TEPÉN ' tllnyt j /ÜHÁS , ? * Olgyta J'EZTÉK PBAT ravata|, Sfor ÍJÖI ie[ "ITT HI-TÉ európai béke legnagyobb em'bere, esetben sem a pánszlávizmus, sem a P mánizmus nemzetek meghódítására a®11 lalkozhatik... (Vége.) mmmummmummmmm**** SZÍNHÁZI CÜKORKP' ajándék-dobozok gyönyörű választékban HffiH Kárász-u., Ungár Mayer-palota. Kivittünk félgyártmányból gyártmányból Összesen nyersanyagot összesen Behoztunk félgyártmányból gyártmányból Összesen nyersanyagból 1907-ben 1908-ban 1909-ben 1910-ben ezer K-ban 186,701 178,452 166,385 174,714 _565,288 573,550 620,654 606,126 751,989 866,043 752,002 832,446 797,039 913,165 780,840 935,911 1.618,032 1.583,448 1.700,204 1.716,751 229,642 220,393 229,171 245,274 1-101,920 1.033,633 1.137,724 1.240,275 1.331,562 1.254,026 1.366,895 1.485,549 . _ 320,704 305,60/ 441,859 366,868 összesen 1.652,226 1.559,627 /.< 8,759 1.852,417 Mindezekből a következő tanulságok vonhatók le, Keleten már van terünk, forgalmunk Royaí nagy kávéházk3" Minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyereménytárgy9 Naponta czlgányzene SZÍNHÁZI VACSORA! kh9'" Sa|át termésű kitűnő Különlegesség: „Royai Tulajdonosok: Matejkaés •OÁ' 89 az j> Sí fefi s • ; í1 <i A 0' •VA I S> & J Á% V & v* « >f!t C A 'Se SS K T H. X