Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-28 / 148. szám

27. ¡0 % D, 1!"' !•) ikorPa a Lein* naW 1 ** 1 Oyof tck?! télbe" 18­93: 1 tJ501 Durazzói Vilmos. kr Cimiil ugyan bátran azt is írhattuk a, hogy Európa legszánandóbb embe­rért bizonyára a legszánandóbb em­az olyan uralkodó, akinek nincsen or­n» I ,11 1 ' „llrín AlZ nirirsnn "lyari uraiKüüo, awn™ ry>, az olyan uralkodó, akinek nincsen "jaserege és fegyvere, az olyan uralkodó, 5i|| nincsen alattvalója. Mert bizony­r>... t... ' ,1. n.latt­•uck nincsen alattvalója. Mert 0177­'^ny Durazzói Vilmosnak nincsen alatt­ója. Akik " " 1 fpo-wer­[eltá' w alattvalói volnának, fegyver­faiadnak ellene és hangosan követelik 7!azzóböl való eltávozását. Szánandó 2 °lyan fejedelem, akinek a hatalma csak 7 falunyi városra terjed ki. Durazzo, a?y ahogy az albánok nevezik: Duresszi, JMga másfélezer lakosával még íalunaK J volna nagy, városnak meg éppenség­lel,hliputi-város. A harmadik századbeli ¡¡Jus nova nevű római tartomány száza­Ü0k %amán falu rangra sülyedt virágzó írnc^ • r.. , n, nn/Tiu íkiszemei­'oiyatmán falu rangra suiyeui párosa ismét fővárosnak volt kiszemel­l s ha hamarosan nem Is várt rá a regi ; fyogás, a régi fény, mégis vólt rá kila­p hogy egy, habár kicsiny, de ónálló, mzet főváros - AHria - -alkáni kereske :üsx gócpontjává legyen. Amdp Ihncvifalan az c fl jetién nemzet fővárosa és az Adria Sán a balkáni kereskedelem egyik je­ntos. gócpontjává legyen. . We hasztalan az európai nagyha­Detlev von Liliencron. egy nagy varosíban. \[i «urran el. a vár06 tengerébem Jfofo ez, majd antaz, egy után a másik, ^más szemébe nézünk — és odébb . . • »•*VyEs nyög a verkli anegrogyásig­7 lepereg a semmi tengerébe • pú ez, majd amaz, egy után a másik. 4 koporsóra pillantunk és vége . . • Es nyög a verkli xnegi'ogyásig. 1 Üt úszik a város tengerében gyászmenet és egy után a másik. 4 koporsómra néznek és odébb . . . Es nyög a verkli megrogyásig. * FELEDÉS. 4 .sápadt rózsát odatettem ón Az összekulcsolt, halovány kezekbe, Es ugy rémlett, hogy jéghideg szemen Az élet mintha visszatévelyegne, ^ 8 az ó szobán át zengvedeng^men És talmak minden jóindulata és minden jó­rn neket já karatuk szerint bOldogitam Piehet Vagy ha honi földön akarunk 116 dré Durazzói Vilmosról és az albá­SwaSUsünk közben, önkén­odpndl is eszünkbe kell, hogy jusson: Jó­zlef főhercegi a mi néhai való jó magyar főhercegünk a minden magyarországi <a­gánvo'k patrónusa. Megtanulta a cigá­tTnvelvét bőkezű pártfogójuk volt, íí untatta őket de áfandó letelepe­dő dudtíőket rábírni. Jótétemé­un^dtáik de boldogulni mégis csak T^S Atlt akarták. Azoukép­a magm mo j európai nagy­ket .a montenegrói, szerb és görög kiraiy ságók között, azt hálává! fogadj, de a továbbiakban n maguk moda sze m« akarták és akarnak bóldogulm, ha ugy tet­szik civakodni, mert ez náluk a boldogu­á salTgyértelmü. Ök nem alkarnak idegen e deS, aki nem érti nyelvüket és mm­din európai, de főleg a kulturnépeketo e­ü ö szokásaikat, ők nem kérnek az europm civilizációból és nem akarnak rendhez és fegyelemhez szokni A óriegenda, ez .a .kósza ¡lepke. ^ A kripta zárva, csak a gyász enyem, A hús helyet a feledés belepte. + ŐSZI DIDERGÉS. S a fagyos FRANYÓ ZOLTÁN. Esti órák. Irta: Krúdy Gyula. Abban az időben, mikor az Eszteréázy u t Ság legszebb fogadója, nemesak i ­voh a y' évész Magy'arország0nés a csizma­reden, de egész magy zobá.naki a to­huzónak, ^^zöldre kopott zsáSi^r­••^^ajtgk! a feketekabátos, gárésze­Az európai nagyhatalmak akkor, ami­kor megteremtették Albániát, minden jel szerint éppenséggel nem femerték az a ­bánokat. Ez mindenesetre nagy hiba vol . Másik nagy hiba volt, ^szóvánaz al­bánok megkérdezése nélkül, tisztán Rá­foly román király kezdeményezésére erre a különös és különleges népre Wied Vil­mos herceget fejedelmül ráoktrojálni. A legnagyobb hibát azonban maga Vilmos herceg követte el, amikor inkább a hiú­ság, mint a józan tanácsadók szavára hall gatott. Amikor kijelentette az ellenvéleme­nven levőkikel szemben, hogy 0 isteni kül­detést érez magában, hogy ennék a nemi is félmüvelit, de félvad népnek az uralkodó­ba Tegyen. Mindjárt ex Dei gratia kivá­asztott felsőbb lénynek érezte magát, ho­lott bizonyára valamelyik Konversations­lexikonból szerezte az ö fejedelemségére való kombinációval egyidejűleg az albán népről való ismereteit. Nem is lehet más­kép Mert a balkáni háború kitörése előtt annyira nem volt aktuális az önálló és füg­getlen Albánia megteremtése, hogy lehe­tetlen, hogy egy Wied Vilmos hei^ceg név­re hallgató német katonatiszt unalmas SÉ3SS" v etö fogadói szagnak - regi sorok. boroK, narí-öltek és cigányak szagának — különös pörköltek ®s ^Magyarországon, amelyről e2eí ríen nök álnLtak az alföldi uriná­flSú hölgyek hosszan ábrándoztak líSi esőbe merengve Kassán vagy Ul­kezdetét idző harang a fogadó torna­cáf és a hold is bizonyára a nevezetes zseb­- tLríni ment aludni hajnalonkent. °ra A PokS órája! Milyen nevezetesség nucvvkor Magvar országon! Adomákban, a V Í vcSt ígszürle szakállú öregurak aga­Ödef Sán, a kis peréarak ideieben íáSZ;^íLfodan még csak a íolyosón han­jel bámulja hangszerét asajMw^ , sohase látta voIna e® % a rél^tréga tomoruan, szót­bőgő a alnak dolve riang adóssűgáin gon­S2T, ISTVflN T ÓVAKODJÉK •

Next

/
Oldalképek
Tartalom