Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-10 / 133. szám

BÉLMÁGYARÖRSZAG 6 krakói, lembergi és przemysl-i -három hadtest hegyi gyakorlatát főleg azért rendelték el, hogy ezeket a síkságom való harcra begyakorolt csapatokat most a hegyvidéki hadviselésben is kiképezzék. Az idén elrendelt gyakoriatok annyiban jelentenek uj fordulatot, mert a hadgya-korlati terepnek a Kárpátokba való áthelyezésére a vezérkar főnökének javaslata alapján Ferenc Ferdinánd, az egész fegyveres haderő főfelügyelője adta ki a parancsot. — A pragmatika szankció eredetije. A kecskeméti jogakadémiának fiatal tanára, Csekey István dr. az Országos Levéltárban megtalálta a pragmatika szankció-mk nevezeti trónöröklési törvény eredeti páldámyát, mely III. Károly 'király aláírásával és titkos pecsétjével van ellátva. Ez a törvény, melyről keletkezése óta többet beszéltek, mint a mennyi viz azóta lefolyt a Dunán, az arany bullával fölérő nevezetességű és az uralkodóház mai uralmának jogi alapja. Eddig mindössze egy hitelesített másolat tartotta fönn szövegét. Az eredeti pél-dány, mely öt kaucelista folytatólagos kezeirását mutatja, a bécsi udvari levéltárban volt elhelyezve s az onnan kiselejtezett iratokkal került a magyar Országos Levéltárba. Szép kis selejtezés lehetett az, melyben kidobták a legfontosabb értékű közjogi okiratot! Az is furcsa, hogy az Országos Levéltárban nem tudják, hogy tulajdonképen mit őriznek. A törvény szövege egyáltalán nem túlságosan rövid; az, okirat pecséttel és királyi aláírással van ellátva, a levéltár tisztjeinek talán még is csak el kellett volna néhányszor olvasniok. A fő azonban az, hogy a rendkívül fontos okirat végleg megkerült. — Nagyvárad, az "ország „második" városa. A Nagyváradi Napló írja: Csudák megrendelésre már nem történnék. iDe íha valaíki, nagyváradi ember most egy háromesztendős álomra hunyná be a szemeit, akkor három év muliv-a, mikor kinyitná a szemét, önkéntelenül felkiáltva mondaná: — Eéce miraculum! Mért liáröm év múlva Nagyvárad az or szág második városa lesz. Három év múlva készen lesz az uj közvágóhíd, az államvasuti üzleflvezetősóg palotája, a fa- és fémipari szakiskola, a biharmegyei közkórlház nj épülete, az AJM.-KE intern-átusa, a munlkáslaká sok, Tisza Kálmán és remélhetőleg Kossuth Lajos nagyváradi szobra és Szent László lovasszabra is. (Megváltozik ennek a városnak a festői si Uhuét tje, olyannyira, hogy aki hirtelen, egyszerre látja meg Nagyváradot, azt fogja képzelni, hogy a kulturának, a jólétnek, a boldogságnak a városába jutott. iMi azonJban, akik ismerjük a mát és vissza tudunk emlékezni a bárom év előtti Nagyváradra, mi nem tudjuk kritika nélkül nézni ezt -a csudát. Nagy pénz az a tiz millió koronái, amelynek ábán jölven-dő Nagyvárad fundamentumának köveit -most megfaragják, de ez a tiz millió korona nem lehet tartalma, hanem. csak Ikerete, külső megjelenési formája annak a -gazdasági fellendülésnek, amelynek, ha bekövetkezik, mi fogunk örven deni a legjobban. Tapsolni még -most nem tudunk, mert csak inségmumkát kapott az iparos és a munkás, mi pedig többet akarunk. Mert visszaemlékezünk a bárom év előtti vidám élet nagy és imponáló gesztusaira. iSzépek voltak ezek a nagy gesztusok, de nem a biztos bázison operáló, öntudatos anyagi erő, hanem a spekuláció, kiszámíthatatlan sziele volt előidézője a nagy nekilendüléséknek. Legyünk most óvatosabbak, hiszen az elmúlt két esztendő -alatt a lehető legdrágább áron -okultunk a magunk kárán. — A Képzőművészeti Egyesület képvásárlásai. A mérsékelt sikerű tavaszi tárlat epilógusa, a képsorsolás, immár pontot tett a művészek háboruság-a után. A Képzőművészeti Egyesület csakn-etn valamennyi helyi művésztől vásárolt műtárgyat, -csak egyetlen egytől nem. Ez az egy: Joachim Ferenc, a legtehetségesebb és egyúttal legszerényebb tagja a szegedi müvészkol-ó-niának. Ismeretes, hogy ennek a művésznek összeütközései voltak a társulat vezetőségével s ennek a kellemetlen incidensnek lehet a folyománya a''Kétségkívül feltűnő mellőzés. Nem sok beleszólásunk lehet a társulat belügyeibe, de ha magánembernél és hozzá még művésznél érthető és -magyarázható az elfogultság, annál érthetetlenebb a társadalom által f-entartoít egyesület részéről, mely végre is közérdeket szolgál és csak akkor áll feladatának magaslatán, ha azt elfogultság nélkül szolgálja. — Mennek a honvédek. Szerdán reggel 8 óra 45 perckor a szegedi 5. honvédgyalogezred Szegeden állomásozó két zászlóalja Nónay Dezső ezredparancsnok vezénylete alatt -külön vonaton Pankotára indul előösszpontositásra. Aradra fél kettőkor érkeznek derék ho-nvédeink, onnan fél négy órakor indulnak és fél 'hatkor érkeznek Pankotára, a hol e hó 26-,ig maradnak. Ugyanakkor érkezik oda a gyulai 2. honvódezred is, amely a szomszédos Ga>lsái\ lesz elszállásolva. A szegedi ezredet a honvédzenekar is kiséri Fichtner Sándor karnagy vezetése mellett. A földrajzilag rövid, de időben hossza uí unalmát a zenekar fogja elűzni, mert azokon az állomásokon, ahol várakozni kell, válogatott zeneszámokat fog előadni. Aradon pedig a két órai várakozási időt is érdekes hangversennyel fogja eltölteni, ugy, hogy az aradi utazó közönségnek is alkalma lesz a Fichtner karnagy vezetése alatt -nagy hirre vergődött szegedi honvédzenekar produkcióiban gyönyörködni. A zenekar egyébként ez alkalommal a gyulai ezredhez lesz beosztva és Galsán fog állomásozni. Mint érdekességet felemiit j ük, -hogy a legénységnek útközben a vonaton mozgókonyhán fogják megfőzni az ebédet, melyet az araidi állomáson fognak elkölteni. Az előösszpontos-itásnak a célja: alkalmat szolgáltatni a sikföldi legénységnek begyes vidék terepviszonyaival megismerkedni és azon gyakorlatozni. A mult év tapasztalatai szerint a mi alföldi legénységünk ezen a terepen is kitűnően bevált. Lesznek nagyszabású harcszerű lőgyakorlatok, a hegyes-völgyes és erdővel borított vidéken meglepő támadások, amikre a lapályos- Alföld ritkán nyújthat alkalmat. Szemlót fog tartani ez idő alatt minden bizonnyal Se'tde Rezső, vezérőrnagy dandárparancsnok, Daempf Henrik, altábornagy kerületi parancsnok és minden valószínűség szerint, mint a mult évben, ugy most is Rohr lovassági tábornok, honvédségi főparancsnok. — A városi tanács és az aviatikusok hangárja. Városunk egyik igen előkelő polgárától vettük a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő ur, megü tüdőssel olvastuk, nemcsak én, hanem még sok polgártársam a városi tanács azon- végzését, hogy nem teljesiti a Magyar Aero-Klub azon Szeged, 1914. juníusJÖ. kérését, hogy az aviatikusok részére Irt® építsen. Önkéntelenül is eszembe ju-..--1 szor emlegetik itt Szegeden Temiesva?r rosának -modern, lendületes és 1 e 1 eirue adminisztrációját és városfejlesztései- }|1 Eszembe jut, hogy Temesvár mintegy.®te korona költséggeí a- gazda-gyűlés céljaim^ r hát egy-két napra, óriási, több mint ember befogadására alkalimias vászo* a építtetett. Csodálatos, hogy Temesvárnál hasonlíthatatlanul 2aZ tó Szeged elzárkózik egy 6000 koronán*.fj| zattól, melyet, a mai kor legnagyobb;vívmányának a céljaira kérnek a F'tó aviatikusok. Még akkor is megbotrai* rajta az ember, ha teszem f-el — te %t, ros tanácsa hozott volna ilyen 'ha®* . de Szeged?! Megengedem, hogy i!ye" tikus-állomás nem hoz a városnak r. hasznot, bár az sincs kizárva, dehát me" köicsi kötelessége-e minden magyar nak támogatni a magyar aviatikát: , 1 most ime valóra vált az emberiség égte vj. ezer éves álma, ábrándja, akkor S^tótorosa, az ország egyik legnagyobb l0%zai kának a tulajdonosa -ilyen csekély a p meghozása elől elzárkózik. Nemcsak a ^ ga-m, de sokak nevében beszélek kor azon reménynek adok kifejezést-fe^ közgyűlés, melynek igen tisztelt Sz€"te0sí Ur is tagja, nem hagyja szó nélkül a tanács ezen határozatát és a legelső ^ lommal kireparálja ezt a baklövést, te/j. tisztelettel: Szegeden, 1914. junius ^ — A szegedi gyermeknap előkés^ ^ Az Országos Gyermekvédő Liga jaV2.!tg # dezett gyermeknap alkalmából a i0jinákat a következőkép helyezik el: T01 p tér: Vezető Aigner Nándorné és öw^'gőtf denich Jánosné. Alsóvárosi templo* i^i né sz. Trinksz Paula. Felsővárosi * ^ Özvegy Szamossy iGyörgyné ós fo' ' ]oi)i'; Kossuth Lajos-sügáru-t (rókusi foj^í? Wéber Ferencné, Rieger Lajosné és • $ Valéria. Tisza Lajos-ikörut és sarok: ReőJc Ivánnó. Kárász-utca # p nios-tér sarok: Erdélyi Jánosné, É x $ minné, özvegy Fekete Pál né ós Ork°"é?vf_jí né. Klauzál-fér: Németh Kálmánné eB ^ Hrabovszky Tihamérné. Klauzál-*: ^ Borbála, Neuenstein Félix-nó 'báró'10' József n-é ós Emericzy Pál né. Szódtólíete' özvegy Worzikovszky Károlyné. fo • .^tjt tér baloldal: Vay Gábornó grófné f cis Lajosné dr.-né. Széchenyi-tér rt^íf' KÓSZQ István-né dr.-né és Hauser b- ' né. Széchenyi-tér jobboldal: özvegy 0$y Jakahné. Széchenyi-tér baloldal: j^p; Szil vesztemé. Széchenyi-tér baloh*: Istvánná. Szeged-pályaudvar: Baloűk^ né. Rókusi pályaudvar: Juhász Hidfő: özvegy Holtzer Jakabné. K j os-sugár ut és Nagykörút sarkán-_ ^í? Imréné. Jókai-utca ós Dugonics-*' ^ özvegy Székely Gáborné. Az urna-k'1 rö; egy 150 gyűjtő van beosztva, akik> << c letes névsorát „A szegedi gyér®0* • mű alkalmi lap fogja hozni. A Af^^P m-ekün-nepélyt Jánossy Gy-ula 'és Imre rendezik. A népünnepély0?1 ,VA'. esekeréknél vezetők Kószó Istvfte fotó Aladárné, Orkonyi Edéné, né ós Vészits Lajosné. Az egJ*„/ftUfo sátrakban, virágsátor özvegy " °'Lé. Károlyné. Pezsgő sátor: Hoyos gja ^iK sátor: Juhász Istvánná, Somlyód'/ - P. Széli Gyulánál, Radiszlovits po^U nyel Győzőné, Somogyi József*' „y K Albertnó, Horváth Sándorné, ÓQ * Andor né. Szivar sátor: Reök Ivf?ad0?Á rász és -fagylaltsátor: Holtzer A1 [[St/ . Holtzer Emiiné. A „Jószivíhez" ofote s?UVarga Borbála. A „Tanoncottti0 Jtt^, Firbás Nándorné és leánya, tjn' né, Paul Adolf né. Az „ÁrpádJ* rában: Fiizessy Mártonná, és Köncz Fere-ncnó. Ezenfelül 1111 ^ tóisátorban kisegítőket is osztotta egyes zeneszámok kíséretét ^e^í V emberek vállalták magukra. A2 kat Székács Aladár, a neves nfP*^ &> sári. A hegedüszámok kíséretét1