Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1914-06-10 / 133. szám
**tkeszt6*ég Kárász-utca 9. Tddoaszán: 305. «aJBg» **m ára I> gjtr. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12-— negyedé vre K egy hónapra K 't— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14.negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9 Telefonszám: 81, Egyes szám ára 18 fillér. •• — " 1 ————— Szeged, 1914. 111. évfolyam 133. szám. Szerda, junius 10. Uj utakon. n, Az 'foeményelk forgatagában szieréjj.. n 11 űzödi!k ma meg egy néhány soros ijtt arncjy arról ad jelentésit, hogy a t'ate ,s a júniusi közgyűlés elé javaslatot yaj. zt a gyékény termelésnek Szegeden j meghonositása érdekében. Országos ÉRINRSÉGE!K ÉS a város egész társada'lmát íj,;, 0 gyászeset 'közepette bizonyára vajló tl£VeSen ^'vastálk ia lapoknak erről szód(^tásait és ha olvasták, 'még keveittenr őszre annak újszerűségét, (erm Pségét. Bizonyos, hogy a gy-éikény'Parát - nem fö'llenditeni Szeged 8e$ közgazdasági életéit. Egészsé^vlUdat0s iP^fejtesztési politika nem K ÉS NE,M VLÉGZÖDIK OTT> HOGY Ö VI" iieij, 0z'0pén, Tápén gyártott gyékényeiken tóukurrenciát csináljunk. De miinden a e, figyelemre méltó, hogy közéi lévén Jfözepéh-ez, 'bennünket -VÖFPTÓ — ' " AZ A' MEG" ^Zén és öröim iú'rt' hogy ez a világost kosinál ta a hátóságot, amely ülj r- yégrie kezdi megtfenni azt, aimiiért %k -a lk'ahálunk, könyörgünk, epeír, ' su'unk; jajgatunk és prédikálunk: for^i hgytelmévdl az Ipari ügyeik .felé tóro^tó aka'runk minden érdemet áz Üggv-Partra kenni — hiszen ezzel az ne tíaPcsol!a!tbain anakronizmus iis lenVeltó de megszületésének puszta tényé^ V AN egy nagy érdeme ennek a mozgalomnak: rámutatott annak a szellemnek hiányára, amely ezt a várost vérszegénységéből ki tudná gyógyítani, a szép és diszes, bár nem mindig Ízléses házak közé forrongó, eleven és lüktető életet és ezzel a .maiinál nagyobb és általánosabb jólétet tudna varázsolni. Az iparos párt ennek a szellemnek hiányára .eszméitette a tanács egyik-másik tagját is, ez az oka, hogy tanácsüléseken és közgyűléseken ujabban gyakrabban vain szerencsénk gazdasági természetű előterjesztésékhez ós javaslatokhoz. A múltban elvétve 'és tervszerűtlenül kerültek szőnyegre az Ilyen -ügyek. Ha a közigazgatás kifakult lapjai között keresgélünk, semmi nyomára sem akadunk annak, hogy a városfejlesztés nagy munkájának látott volna itt valaki., hogy tervszerű közgazdasági programmal akart volna szárnyaikat adni .a város fejlődésének. Egyeséknek voltaik jó ideái, szépet és nagyot akarásai. Ez is .ép a rendszer hiányát jelenti és ép ez a hiány buktatott meg gyalkrain egészséges, életerős és magyjövőjü terveiket. A gyélkénytermalés meghonosításának gondolata kedves előttünk, de különösebb elismeréssel ép azért nem adózhatunk érte a hatóságnak, mert ebből a kezdeményezésből is azt látjuk, hogy a tanácsban varinak 'emberek, akik felismerték az egyes iparágak meghonosításában vagy föllenditésében a gyáripar megalapozásában rejlő nagy erőt és előnyt, de a programszerű és agilis alkotás munka terére nem tudnak vagy nem mernek lépni-. Ezért hallunk gazdiasági természetű javaslatokat csak hébe-korba és akkor is csak olyanokat, amelyéknek csekély a varázserejük: gyékényt termeljünk. 'Egy gyékényen árul — hogy már a szakmánál maradjunk — ezzel a-z ügygyei az, amely tálán még szerényebben húzódott meg a mai n-ap nagyobb -és jelentősebb, de kevésbé, karakterisztikus eseményei között. Törónt ugyanis az Urnák 1914. esztendejében, Ihogy a „Magyar Aero Szövetség" repülőgép számára területet és hangárt kért a várostól. És a tanács erre a kérelemre azt felelte: Területet kapsz, de hangárt niem építek, mert nincs reá 6000 koronám. Ezért a válaszért mindannyian, szegediek szégyenkezhetünk. Ez annyi, mintha záporban, jégben, fagyban, dermedezne odakünn a világ és én az éjjeli szállást kérő barátomnak nagy jóltevőminek igy felelnék: Bejöhetsz, de ágyam, takaróm, székem, asztalom, tányérom és poharam nincs számodra. Egyébként a tanács igazán kedves: megengedni kegyeskedett, hogy Szeged kinai fallal elzárt, szent területét érinthessek a repülőgépek szentségtelen kerekei és mindig nyugalmas, bután terpeszkedő levegőjét megkavarhassák, gyorsabb mozgásba hozhassák az aeroplának karcsú boszorkányos szárnyai. Szerkesztői üzenetek. írta: Max Rittenberg. i[ fetótóirök gyakran kapnak olyan leveh'Seiiik • - ' am'elyb&n érdeklődnek a te ön lrapt: "Ugy-e bár szép magas emfekete a hala és szeme' igy r l'kozh tó kölgyolvasó — „és mondja, nem. Oejvi'atnék én egyszer önnel délután vaCukrászdában?" véletlenül sikerült elhitetni az I J ím - J" a'ggtótótó' hogv hetven év körüli fehér hac. Myan vagyok s azóta békében hagylak U AN, tó Vetótóa azoriban a lap szerkesztői üzenete' á-lntó1' még mást is találtam ki. Az én teOs irtem „Hetén néni". Minden szetóözöm 'ö vagyok és gyöngédszivü, beÓo-t 0a.. sebzett sziveket és gyógyító baljpa s°Pögtetek a csalódott lelkekre. Ltó tto-rtói ^rdezik, hogy milyen a külsőm, 'magamat: „Belérrménit szürke íte' ak itótó ldős hölgynek képzelje el, édeOi tílteek, 2 baja ezüstbe játszik és régiAz aa nt hord a 'nyalkában".'" M fiu'gazat megvallva azonban, borotvált teb ir,,,teKy°k s míg a szerkesztői iizeneb,C'.fölr*«n a lábaimat az iróaszi 'M;, , lgy kényelmesebben- lehet írni. fe>den dé délelőtt tizkor -fölnézek a szer -TV és e'öveszem- a napi postát, n 0|tóa jó Helén néni- — igv ir Milicen an gondokkal -gyötrődöm. Mult 'hó napban találkoztam egy fürdőhelyen egy fiatal emberrel. Persze, udvarolt nekem és én nekem is tetszett. Azt hiszem valami grófi sarjadék. Megígérte nékem-, hogy Londonban is meglátogat, -de mióta haza jöttünk és ennek már három- hete, hírt sem hallottam róla.- Gondolhatja édes s jó Belén néni, hogy milyen bánatos vagyok, .mert biztosra veszem, hogy a családja ellenzi a dolgot. Pedig nekem meg fog repedni a szivem! Legyen sziv-es Belén néni és irjo-n az apjának és beszélje őt rá a házasságra. Igen? A cím: Brixton Bili S. W. U. i. Mellékelve küldöm a kettőnk fényképét, melyet a tengerparton vettek le." „Kedves kis húgom — irom rá az első k 11 tyauyelvre, mely a szerkesztőségi irópapir neve, — szerelmet sohasem lehet erőltetni, legkevésbbé pedig grófi sarjakkal Itt csak a r-eménv segíthet, fin türelmet ajánlok. Ba a grófi sarjadék méltó a rnagácska szerelmére, -bizonyára küzdeni fog a szülői zsarnokság ellen és tiizön-vizen keresztül hü marad szerelméhez. Ba ezt nem teszi, méltatlan volt az én kis húgomra." Ezzel elintéztem. 'Milioe-nt vérző szivét, lássuk hát a másik levelet, amelyben Oaisy kér tanácsot. — „Kedves Belén néni", — igy ir a bájos gyermek, — „irja meg, mit tegyek?" Hat hónappal ezelőtt megi-gértem egy ifjúnak, hogy hozzámegyek feleségül és azóta véletlenül még két másiknak is megigértem ' ezt. Ez utóbbiakkal azonban semmi komoly szándékom nem volt, de Bert azt hiszi, hogy nem cselekedtem helyesen és nagyon megharagudott. Visszakéri az ajándékait, azaz: a jegygyűrűt, négy tenniszlapdát -és a „Majomsziget" cimü könyvet. A gyürüt elvesztettem fürdés közben, de különben semi akarom végét szakítani a szerelmünknek. Mit tegyek, hogy újra visszanyerjem a bizalmát?" Nem tűrhetem., ha a húgaim és öcséim fürtéinek. Azért Daisynek meglehetősen komoiy és szigorú hangú levelet irok. — „Kedves húgom, — maga egy férfi legszentebb érzelmeivel játszott könnyelműen. Nem is .beszélek a másik kettő összetört szivéről, akiknek szintén házasságot igért, habár csak véletlenül is. Megingatta e derék férfiak hitét a női hűségben-. Ezen csak egyfélekép lehet segiteni. Adja vissza vőlegényének a négy tennisz lapdát és a „Maiomszigetet", de adja át neki- a „Boldog otthon" cimü könyvet is, amelyet én írtam. Aztán pedig boruljon rá Bert széles vállára és kérjen bocsánatot. Meglátja, minden rendbe jön szépen." A harmadik levelet Claude irta. Miután elmesélte, hogy milyen gyönyörű volt az idő -Lucernben, rátér a mennyasszonyára, aki vei ott ismerkedett meg. — „Iris valóságos csodalány, gyönyörű és kedves, csak egy -kicsit büszke. S mivel én csak havi száz korona gázsit kapok, tudhatja Belén néni, milyenek a lányok! Háromszor egy héten szeretnek színházba men-