Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-09 / 132. szám

:!e . tó artárában W FX; ^ ugy Z ti [yi-tér. RORSZÁG HTRKCBXTÓTÉC MRTO-NTAI «. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K12"­negyedévre K 6"— egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28 — félévre . . K 14.­negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca • Telefonszám: 81, yes szám ára II Bllér. Im fceged, 1914. III. évfolyam 132. szám. Kedd, junius 9. .YARORT^'FL A F onatf J4 títfT LÉTEK, VÖK Kidőlt :az életfája -egy nemes, -nagy n4k> megszűnt dobogni a legjobb szi­ML PO*! '11 ° — --CJJ Lváv i Az élet fféariusza 'lehajtott fáik­^ezriif11 a ^eteposztós ravatal eflötit és a teííi'ntete 'hu'U a bit 'haj diáin erős ' 'a daliás 'termetű, hatalmas fér­összeroskadva, betegség által' le­t)an etWe és eltiporva fekszik Ikoporsójá­tém^P egész város részvéte fordul a LEK V ÍDLÉ- JÁSZ'AI GÉZA EGYÉMSÉGÉ" r0&n fr,ázSa ugyan túlterjedt ennek a vá­S u -al'ain, mégis igazán -a miénk volt X legmélyéig; ezért a városért élt és %ri °nnök üdvössége lebegett előtte a icll^J^gúbb eszmény gyanánt. A nagy esalód -' a Puritáin hazafiak, a minden r% fP'n tul gyógyithatatlan omberba­áL ta'i'tájához tartozott, akiknek élete KIVITE'JFJGF •veze iniX^s-Könt áll nagy tömegek előtt, a'ki h'lált8 másokért fáradt s mégis kevésnek W a'Z ülidozatot. Bizonyos, hogy Hím en eilensége sem volt soha, barátja Ezért fordul- most feléje a fáj­Xvp részvét olyan megrendítő erővdl, alig lehet példát találni a vá­jZe|etében. lök fa?Zai Géza a régi tipusu, nagy pa­illából való, amilyen nem egy hliár u""v"" m a város múltjában. Igazi vezé­ŐREJ ák. ] ÖRÖK 'ak, , !eXvm-Sia!ta- Es Jászai Géza a imaga dös ö'tatí valatnenny ien népüknek, gon­M: ^ '3 1 ,1.1 INAK. ; ORÖ i lnaik- • OiíWl VjJV V Wl1 L UZV »-*J /át e];*>r a nagy példák után hiva­úáj^*/1 a templomukban gyülekező V örö Kremmi-nger Antall és Varga Fe­?pátnat eben nehéz szerepe valit az uj T>" J ,tí6\fA Sít 1 taPmtatával megtalálta a maga llgy az egyházi életben, mint a retete /!: Am-ott hiveinek határtalan sze­%Ht kÜZePette püspöki méltóságot ént el, ^űtet^)zPontja lett minden nemes és Ike­í^n t ,.Celu mozgalomnak -s vezére egy v^'nté'lyes politikai pártnak, mely mmdig irányítást. Ritka dolog S íé'f an- h°gy egyházi rendhez tar­1% u vállalk0'zzők ilyen kényes po­!%J'erePre. Jászai azonban -nem vál­k föl é' ot a társadalom bizalma Ikeres­%Ö mmtegy rá,kényszeritette, hogy tévéző képességét, határtalan váraV.es rend'kivüli tapintatát a köz ERU se­JM ,t.emei között nem kisebb helyet az a gyöngédség és figyelem, Cöüött o0sá,na'k felekezeti békéje fölött fNfy '. bolfa olyan egyetértő, nyugodt, Xzet^szhang nem uralkodott vallás­k kozött, min't amiilyent ő 'létre­hozni segitett. Mindig ott volt, ahol- a kö­zeledés lehetségessé vált; az igazi feleba­ráti türelem é's emberséges béketűrés volt jelszava és életének vezető gondolata. Hogy itt soha felekezeti villongás föl nem merült, hogy az esetleges aggodalmak nyomban eloszulni voltaik kénytelenek és hogy a város belső békéje a lelkiek terén mindig kifogástalan maradhatott, abban jelentős része van iaz elhunyt -egyházi férfiúnak. Bizonyos, bogy életének ez a nemes példaadása fönn fogja tartani ne­vét a város annáleszeinek aranykönyvé­ben és emlékét bálás tisztelet fogja min­denkor körűi ven ni.* Amilyen vaserősnek látszó szerve­zettél, törhetetlen hittel és munkakedvvel élt közöttünk, olyannak látszott, mint alki valamennyiünket tul fog élni. Nem igy történt. Legutolsó fényes főpapi szereplé­se alkalmával a pusztító kór belopózott az erőteljes életfának legfinomabb szöve­tébe és gyilkos hadjáratot vezetett az energiát termő sejték ellen. Aki minden ellenséggel szembeszegezte uri előkelősé­gét és lelki jóságát, aki minden támadást ki tudott védeni -és le tudott fegyverezni a vallásos meggyőződés és elvbüség va­rázslatos jelszavaival, az védtelen ma­radt, mikor a természet kérlelhetetlen tör­vénye rajta kívánta bebizonyítani ellenál­lást nem ismerő erejét. Külön tragikuma Jászai Géza életé­nek, hogy legkedvesebb vágyának teljesü­lése előtt érte végzete. A fogadálimi 'tem­plom felépülését várta rendületlen bittel és bizalommal A hitnék számos uj 'oltárát emelték az ő rendkívüli agilitása és állan­dó részvétele mellett, de lelki szemei előtt mindig a város régi fogadalma lebegett s úgyszólván életének legnagyobb eszmé­nyévé vált a város uj fejlődéséhez méltó, nagyszerű istenházának felópitése. Meny­nyit iküzködött, dolgozott, agitált érte! A halál azonban tapintatlan 'és könyörtelen; állig néhány nap választ még el a nagy­szerű uj templom alapkövéndk letételétől' ós a'ki a köveket összehordani segitett, a lelkes, rajongó főpap, Sebenioo püspöke akkor már a föld alatt fogja pihenni örök álmáit . . . Szegény város, mely 'legjobb fiait vesziti el! Szegény város, melyben csak a kövék maradnak meg a jövő számára és 'az emlékeik, imélyék hozzájuk .fűződ­nek, de a nagy és nemes lelkek, aikik az uj, pompázó várost építették és annak életét tartalommal láttáik el, lassan-lassan végképen kivesznek . . . Az őszinte megilletődés érzésével tesszük le a közvélemény gyászos koszo­rúját Jászai Géza püspök virágos ravata­lára. Városszerte mély .megdöbbenéssel fo­gadták Jászai Qéza halálának hírét. A ka­tasztrófa várta-latiul következett be, ímert hi­szen az előző napon a nagybeteg főpap kezelő orvosai még azt remélték, ihogy erős szer­vezete leküzdi a_ betegséget és néhány hét alatt felgyógyul. A láza is csökkent egy ke­veset s a plébániáról is azt a felvilágosítást adták pénteken a szerkesztőségekneke, hogy valamivel jobban érzi magát. Az enyhülés azonban csak rövid ideig tartott. A kétoldali tüdőgyulladással elfajult és bekövetkezett a krizis. A kezelő-orvosai, Faragó Ödön dr. tiszti .főorvos és Gyuritza Sándor dr. kerü­leti orvos, konzíliumot tartottak és megálla­pították, ihogy a beteg állapota nagyon ag­gasztó s csak abban az esetben remélhető a felgyógyulása, Iha komplikációk nem követ­keznék be. Pénteken reggel fölkelt a nagybeteg. A környezete azt hitte, hogy jobban érzi ma­gát. Pedig csak a láz hajtotta ki az ágyból. Felöltözött, bement az irodába, ügyek iránt érdeklődött, azután lihegve és leverten az ebédlőbe ment, ahol azt mondta, hogy -nagy ebédre készüljenek, mert „jön az államtit­kár." Ápolói megígérték, ihogy méltó fogad­tatást rendeznek „az államtitkár" tiszteleté­re. Amikor kérték, 'hogy feküdjön le, még nem szabad fölkelnie az ágyból, mosolyog­va mondta: — Meg kell borotválkoznom. Csak nem­fogadhatom több napos szakállal az államtit­kárt. És nem nyugodott addig, amíg az inasa .meg nem borotválta. Azután lefektették. AZ UTOLSÓ NIAP. Szombaton válságosra fordult Jászai ál­lapota. Délután eszméletlenül hánykolódott az ágyában s az orvosai előre látták, hogy menthetetlen, a krízist nem győzte le. Injek­ciókkal osillaípitották fájdalmát. Állandóan mellette tartózkodott ekkor a környezete, a nővére, Kalmár .Mihály TÓkusiii pályafelvi­gyázó felesége, az öosese, Jászai Gyula bu­dapesti betűszedő, Henny Ferenc dr. és Lamberg Dezső káplánok. Táplálékot sem ludtak adni neki, annyira zavarodottan be­szélt rettenetes fájdalmában. Szombaton éjszaka ismét negyven fokos lázban feküdt Jászai. Félrebeszélt, nem tu­dott magáról. Megtörtént, hogy hirtelen, minden átmenet nélkül németül kezdett (be­szélni, értelmetlen mondatokat. Hajnali 4 óra .tájban igen heves fájdalmak gyötörték, vonagló arcvonásain irtózatos küzdelem lát­szott. Rokonai ismét orvost 'hivattak, Gyu­ritza Sándor dr. jött el, aki injekciót adott a betegnek. Ez rövid ideig, talán egy-két óráig lecsillapította. Letargikus áloanha Ime­rült, mozdulatlanul, mereven feküdt, gyön­gén lélekzett. Vasárnap reggel nyolc óra előtt fölébredt és ekkor megkezdődött a csön­des haláltusa. Lemondóan, félig aléltan in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom