Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-06 / 130. szám

Szeged, 1914. junius 6. DÉLMÁG Y ABORSZ'A G 9 SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 Nyárai az utolsó bohém Nem a kinemaszkaccs a fotítos, liánom ' tárai Aintial. Kiváltságos csemege -a miivé­8Zet asztalán: nem egy író darabjáról van Hanem direkt .annak az egyéni kirvált­%4rói, aki ,a testét s a lelkiét beledobja ia jtekha, közvetlenül, annyira közvetlenül, ^ Wjesen a mienk .lesz és mii az öve. Szegedre csak most jutott el Az utolsó ? eni> oly sok viszály után. Most írhatunk Hesaélilietünk róla, júniusban!,, amikor olyan 7 éz telt házat együtt látod és olyan Lehe­^ végig kitartani. Mégis a Korzó-mozi ^aatárától százával mentek el az emberek j, ® Holdog bentlevők tombolva tapsolták ^rait, 'Mi pedi.g- most örültünk igazán JH.ged 'város közönségének. Végre beláttuk, , ferint hazugság, hogy >a szegedi pu'bll­v tud lelkesedni és nem érdeklődik. Jferditva áll: Szeged közönsége mánr Mihály mint rendező igy ekzisztáljonn. Azt pedig elképzelni se tudtuk, hogy Nyárai An­tal mint moziszinész is annyira hasson, — a pózai kedvesek voltak, valaki a közelünkben elragadtatással kiáltotta, hogy: marha, 1— a gesztusai beszéltek és mintha hallottuk volna a filmről is a hangját Hogy találóan fejezzük ki magunkat, Nyárai- még jobb szí­nész, mint amilyennek ő gondolja magát. Szalay János. latl 7 Jetben tudja, .mikor van hamisítat­t^fevészetről szó. Szegedet nem lőhet meg­eu,h — ép ezért sehol se dobják -olyan lu^Ú^Hl vissza a művészietlent, mint ná­bő] ' z a főtanulság ebből la mai esté­E -1 ataa /Hben a kritikában 'benne os-illoig -az ltod 74v'®&zíet próbája: Nyárai Antal amit »-' k kristálytiszta művészet. A szinját­a _év«k óta nem akadt még egy ilyen ""J1°ja az elmúlt budapesti életben. Itt K'n a sikert és a kitűnőségeit illett vol­Ú^fetálni, hanem azt is, hogy Nyárai ^Sfe'lálta a 'kdnemaszikeocs igazi luj 7 Fz a hang édestestvére Moliére sti­\ ak rendkitvüliségének: a tragikomi­liftn' tragikomédia. Minden jelenét­Wi ' ernelkodően az. Kezdetben inkább O* a IS* * Szabadkának kedvesebb a szerb a magyarnál. A Bácskai Hitlap irja szórói-szóra a következőket: szerb szinészek a Bőr­egér cimü operett előadásával befejezték egyhónapos szabadkai vendégszereplésüket és kölcsönösen kellemes emlékek hátraha­gyása mellett elbúcsúztak lelkes szabadkai közönségüktől, A közönség, amely legna­gyobb részében a bunyevác intelligenciából és népből került ki és csak negyedrészében volt szerb törzsközönség, kellemesen emlék­szik a kivált jó hanganyaggal rendelkező és -becsületes művészi igyekezetet kifejtő sz-in­társulatra, amely viszont kellemesen .emlék­szik -arra a lelkes és áldozatkész kitartásra, amely a 26 előadásra mindig megtöltötte a színházat. A 26 előadás bevétele 13,000 ko­rona, ami 500 koronás átlagot jelent, tehát színházi viszonyaink között igen szép átla­got. A Maticának, mely a színtársulat tag­jait! '(fizeti, ebben a hónapban nem kel leüt magát megerőltetnie. A szabadkai szerb elő­adások közönsége minden kiadását fedezte. Még 200 korona fölöslege is maradt. Az anyagi mérleg tehát igen szép eredménnyel zárult a szerb színészetre. De meg lehetnek elégedve a szerb szinészek az erkölcsi mér­leggel is. A bunyevác intelligenciában olyan odaadó támogatókat találtak, -amely törzsö­kös szerbek részéről is meglephette volna őket és kivált operett előadásaikon, gyakran láthattak szépszámú magyar közönséget is, mely épen nem volt fukar a méltányló tap­sokban. Vájjon -a szerb színház törzsközön­sége mikor adja vissza ezt az udvarias lá­togatásokat — -a magyar színházban?" Ed­dig a szabadkai újság hire. Ehez, ugyebár, nem kell semmi kommentál: . . . SPORT ••••••••••••••••• " VASS " MOZGÓSZINHÁZ. TELEFON 8-07. " a v-egim iraigijvLiaii. -n — kulturembere is ibenn-e él ebben. És 1 e8főbb, Nyárai" páratlan egyéniiségó­n 19 ,az ;az bohém, -akinél nines iis ebhen az álbohéimaktől 1S) ( g0 országban. Nyárai az utolsó Ibo­9 1 Mint ilyen, soha el .nelm évülhet, volt a német nyelvnek és a hete, Semián művészétnek Kainz, körül­'ctZ v. tow a hohémiségben leled-zett magy,ar kgy 6 n,ek Nyárai. És ha hozzátesszük, Vf ^Syetlen szerepében se olyan nagy, — V j 'ni adhatja ennyire önmagát, — .ak­miéert ragadott magával mindánnyiifrinhat,, jm-oöt ^Örte • • • Pedig junius hősége tlk ' az embereket és előadás Után osu­Nlső a ^I^OMáns érzés maradt még meg l tták ° 'őrzéséig: miért nem félen m-ond­S f-o^t maguilkénak ezt -az előadást? (Mi­.% ^ 0s a hangulat, a közérzés, etz (az al­A) 0lnegája még ,a művészeti élvezésnek i A t i,68641 közönség szivéhez pedig sen­7 0tt /ddig annyira, mint Nyárai An­% eg ő se. Most a legnépszerűbb. Évek 'e egy színész, akiért nnindehki ra­Nté Nfe-a, \ ^ töHbi színész is egész jó volt: Ú Vele játszottali. A moziföl,véte­feünőek; nem hittük, hogy Kertész Szombaton és vasárnap WELLS kiváló angol regény­író nagyszerű és világhírű regénye alapján Dráma 3 felvonásban. A páfisi ECLAIR filmgyár utolérhetetlen felvétele. :-: Előadások 6 és 9 órakor. Vasárnap 3 órától kezdve 0000 Tönkre teszik a magyar futballt ! — A tűrhetetlen klubpolitika. — (Saját tudósítónktól.) Ott állunk ma, hogy a magyar futballt is elérte és megöli a nagyság átka: Elpu&ztitják azok, akiknek egyetlen kötelességük .gondozni, féltve őrköd­ni rajta, -megbecsülni és előbbire vinni a to­vábbfejlődés utján. A -magyar .labdarúgás körül megindult a marák-ódlás. A tömeg ér­deklődése töb'bé nemcsak dicsőségét és nevet jelent, hanem csengő aranyat (is. -És most az aranyak körül folyik botiránycs, -csúnya marakodás és semmi kétség benne, hogy a tülekedésnek csak az ifőgja a végét- -szaldita­ni, ha elapad az ananyíórrás. A nyilt színen egyelőre még csak a lab­darúgás közeli bukásának a szimptómái je­lentkeznek. A közönség még csaik azt látja, hogy a fővárosi játékosok készültsége és a csapatok kvalitása nem áll azon a nivón, mint ennek előtte. Még hevül a hivők sere­ge a -sikerért s még sok ezer rajongónak ál­matlan éjszakát okoz, hogy a magyar vá­logatott csapat súlyos vereséget szenvedett attól az osztrák legénységtől, -amely évek óta gondolatban 'is rettegett a magyar csapattól. A veszedelem fekete szárnyainak a csatto­gása az MLSz-böl hallat-szik, de rövidesen visszhangzani fognak tőle a pályák is, széj­jel rebbeütve a lelkével és a garasaival egya­ránt áldozó közönséget. A futbállsport züllésének lassú folyama­ta a budapesti sporttelepek harcából indult ki s fejlődött odáig, bogy már a küszöbön álló bukásról kell beszélnünk. A .kiindulástól r-öv-id a nóta. Az Üllőí-üti sporttelep vezetői konkurrenst láttak -a Hvngáriá-uti sportte­lepben s igyekeztek .minden eszközZél útját állani -a boldogulásának. Legtekintélyesebb futbal'legyesüléteink: az FTC, MAC, BAK s uj-abban a BTC összefogott, ma|ga köré gyűjtött egy sereg kisebb egyesületet s Bé­ke-párt néven szervezkedve, korlátlan hata­lomra jutott a Labdarugó -Szövetségben, a maga embereivel töltvén be a tisztségeket. Kifogása mindezek ellen senkinek sem le­hetétt addig, amig a Béke-párt a közös ér­deket, -a magy-ar futbalisportot szolgálta. Ám a cél nem ez, hanem a ikö-zönség érdeklődó­sének a kiaknázása volt olyanképen, hogy abból a konkurrens-ipálya, .a Hungáráía-sport­télep ne részesülhessen. A Bóke-páirt hivei és az FTC kenyeresei minden jóban részesül­tek még akkor is, ha a kedvezés csak a sza­bályok flagráns megsértése és sutbadobása révén volt megadható. Nap-nap után a ileg­brutálislabb törvénysértések estek az iMLSz­ben -s természetesen, amiből az egyik .fél hasznot húzott, annak .a másik kárát vallot­ta. A Béke-párt rémuralmát hómat>ökon át némán tűrték a futbállsport irányitól, ,de különösen krisztusi megadással viselte a borsát a H ung-á r i-a-s p ont telep ben érdekelt Magyar Testgyakorlók Köre. Valósággal ül­dözésnek volt -alávetve ez a törekvő egyesü­let s minden bántalomra, elnyomásra és ki­nullázásra azzal -felelt, hogy megnyerte -az eilsóosztályu bajnokságot. A dolgok folyása nem is változott yol-na, ha .az FTC pálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom