Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1914-06-28 / 148. szám
27. ¡0 % D, 1!"' !•) ikorPa a Lein* naW 1 ** 1 Oyof tck?! télbe" 1893: 1 tJ501 Durazzói Vilmos. kr Cimiil ugyan bátran azt is írhattuk a, hogy Európa legszánandóbb emberért bizonyára a legszánandóbb emaz olyan uralkodó, akinek nincsen orn» I ,11 1 ' „llrín AlZ nirirsnn "lyari uraiKüüo, awn™ ry>, az olyan uralkodó, akinek nincsen "jaserege és fegyvere, az olyan uralkodó, 5i|| nincsen alattvalója. Mert bizonyr>... t... ' ,1. n.latt•uck nincsen alattvalója. Mert 0177'^ny Durazzói Vilmosnak nincsen alattója. Akik " " 1 fpo-wer[eltá' w alattvalói volnának, fegyverfaiadnak ellene és hangosan követelik 7!azzóböl való eltávozását. Szánandó 2 °lyan fejedelem, akinek a hatalma csak 7 falunyi városra terjed ki. Durazzo, a?y ahogy az albánok nevezik: Duresszi, JMga másfélezer lakosával még íalunaK J volna nagy, városnak meg éppenséglel,hliputi-város. A harmadik századbeli ¡¡Jus nova nevű római tartomány százaÜ0k %amán falu rangra sülyedt virágzó írnc^ • r.. , n, nn/Tiu íkiszemei'oiyatmán falu rangra suiyeui párosa ismét fővárosnak volt kiszemell s ha hamarosan nem Is várt rá a regi ; fyogás, a régi fény, mégis vólt rá kilap hogy egy, habár kicsiny, de ónálló, mzet főváros - AHria - -alkáni kereske :üsx gócpontjává legyen. Amdp Ihncvifalan az c fl jetién nemzet fővárosa és az Adria Sán a balkáni kereskedelem egyik jentos. gócpontjává legyen. . We hasztalan az európai nagyhaDetlev von Liliencron. egy nagy varosíban. \[i «urran el. a vár06 tengerébem Jfofo ez, majd antaz, egy után a másik, ^más szemébe nézünk — és odébb . . • »•*VyEs nyög a verkli anegrogyásig7 lepereg a semmi tengerébe • pú ez, majd amaz, egy után a másik. 4 koporsóra pillantunk és vége . . • Es nyög a verkli xnegi'ogyásig. 1 Üt úszik a város tengerében gyászmenet és egy után a másik. 4 koporsómra néznek és odébb . . . Es nyög a verkli megrogyásig. * FELEDÉS. 4 .sápadt rózsát odatettem ón Az összekulcsolt, halovány kezekbe, Es ugy rémlett, hogy jéghideg szemen Az élet mintha visszatévelyegne, ^ 8 az ó szobán át zengvedeng^men És talmak minden jóindulata és minden jórn neket já karatuk szerint bOldogitam Piehet Vagy ha honi földön akarunk 116 dré Durazzói Vilmosról és az albáSwaSUsünk közben, önkénodpndl is eszünkbe kell, hogy jusson: Józlef főhercegi a mi néhai való jó magyar főhercegünk a minden magyarországi <agánvo'k patrónusa. Megtanulta a cigátTnvelvét bőkezű pártfogójuk volt, íí untatta őket de áfandó letelepedő dudtíőket rábírni. Jótéteméun^dtáik de boldogulni mégis csak T^S Atlt akarták. Azouképa magm mo j európai nagyket .a montenegrói, szerb és görög kiraiy ságók között, azt hálává! fogadj, de a továbbiakban n maguk moda sze m« akarták és akarnak bóldogulm, ha ugy tetszik civakodni, mert ez náluk a boldoguá salTgyértelmü. Ök nem alkarnak idegen e deS, aki nem érti nyelvüket és mmdin európai, de főleg a kulturnépeketo eü ö szokásaikat, ők nem kérnek az europm civilizációból és nem akarnak rendhez és fegyelemhez szokni A óriegenda, ez .a .kósza ¡lepke. ^ A kripta zárva, csak a gyász enyem, A hús helyet a feledés belepte. + ŐSZI DIDERGÉS. S a fagyos FRANYÓ ZOLTÁN. Esti órák. Irta: Krúdy Gyula. Abban az időben, mikor az Eszteréázy u t Ság legszebb fogadója, nemesak i voh a y' évész Magy'arország0nés a csizmareden, de egész magy zobá.naki a tohuzónak, ^^zöldre kopott zsáSi^r••^^ajtgk! a feketekabátos, gárészeAz európai nagyhatalmak akkor, amikor megteremtették Albániát, minden jel szerint éppenséggel nem femerték az a bánokat. Ez mindenesetre nagy hiba vol . Másik nagy hiba volt, ^szóvánaz albánok megkérdezése nélkül, tisztán Ráfoly román király kezdeményezésére erre a különös és különleges népre Wied Vilmos herceget fejedelmül ráoktrojálni. A legnagyobb hibát azonban maga Vilmos herceg követte el, amikor inkább a hiúság, mint a józan tanácsadók szavára hall gatott. Amikor kijelentette az ellenvélemenven levőkikel szemben, hogy 0 isteni küldetést érez magában, hogy ennék a nemi is félmüvelit, de félvad népnek az uralkodóba Tegyen. Mindjárt ex Dei gratia kiváasztott felsőbb lénynek érezte magát, holott bizonyára valamelyik Konversationslexikonból szerezte az ö fejedelemségére való kombinációval egyidejűleg az albán népről való ismereteit. Nem is lehet máskép Mert a balkáni háború kitörése előtt annyira nem volt aktuális az önálló és független Albánia megteremtése, hogy lehetetlen, hogy egy Wied Vilmos hei^ceg névre hallgató német katonatiszt unalmas SÉ3SS" v etö fogadói szagnak - regi sorok. boroK, narí-öltek és cigányak szagának — különös pörköltek ®s ^Magyarországon, amelyről e2eí ríen nök álnLtak az alföldi urináflSú hölgyek hosszan ábrándoztak líSi esőbe merengve Kassán vagy Ulkezdetét idző harang a fogadó tornacáf és a hold is bizonyára a nevezetes zseb- tLríni ment aludni hajnalonkent. °ra A PokS órája! Milyen nevezetesség nucvvkor Magvar országon! Adomákban, a V Í vcSt ígszürle szakállú öregurak agaÖdef Sán, a kis peréarak ideieben íáSZ;^íLfodan még csak a íolyosón hanjel bámulja hangszerét asajMw^ , sohase látta voIna e® % a rél^tréga tomoruan, szótbőgő a alnak dolve riang adóssűgáin gonS2T, ISTVflN T ÓVAKODJÉK •