Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-05 / 129. szám

_Szeged, 1914. junius 5. PÉLMAGYARORSZAG •bb, né­él®1' jó' i > tcotbe­ta aí kis a útja" at a kra W fejlő­nk. A i ala­étí°­tegl' >leii0' ráírt'0 Ocori^ hadser pere": es er0 (o/t^ A jdgy0' 5 disz­föder­és J ilk J; a 0a j ^ ugy0' sza0?; ég < OSSZ'0 Rehabilitálják a börtönviselt embereket. ~ Törvény a bűnösökért. ­. (Saját tudósítónktól.) Érdekes törvény [avaslat tervezettel készült el az igazság­ugy,minisztérium. A legközelebbi napokban lgazsá'gügyniiniszter be is nyújtja a par­-ent elé. A büntető itélet hátrányos jog­1ovetkezményeln0k meg szüntetéséről szól a szonhat szakaszos javaslat. Intenciója az, gy Mentesítse az elítélteket bizonyos idő tői azo^ól a súlyos következmények­> amellyql haláláig sújtották eddig 1azt, kl égy Szer megt&vedett. A javaslat szerint csak azokat éri a tör­... e iktatott kedvezmény, akik bünteté­•j! , eltelte óta kifogástalan, munkás életet tak ' ^^ két óv óta egy községben lak­... 'ka csak foglalkozásukkal nem jár az tiiaactó lakhelyváltoztatás — és a bünese­tett',0 °kozott vagyoni kárt vagy megtéri­' v'agy megtéríteni igyekeztek. a2 v rebab^tálást birói itélet mondja ki tbt? ltélt kérelmére, ha öt év telt el a bün­ltése óta oly [bűncselekmény lese­ké n' amelyre öt évet meg nem lialadó fcg­v'agy államlfogbázat — vagy ha három ej,? Meg nem haladó fegyházat, börtönt ir véUy tÖrvény< biz év multán pedig, ha a tör­f0gb> arra a bűncselekményre öt éven txili tU]jlazat> áh amifogházat vagy három éven a ,]la Jyházat, börtönt ir elő. Visszaesőknél — — VV bj IWi. l'V/XX K 'XX —áridők duplán számittatnak. - A még su­tább esetekben — például az életfogytig­®1>D — _ , 1 .„T„w> Wfg — pcmu,u, H m| | fo]yt, Vagy halálratitélteknél, ha kegyelem , . Vl&szanyérték később szabadságukat, % y Mentesíthet a következmények KátrA esetben meg kell' (szüntetni „ texn ...J következményeket azoknál, akik téw.„ ° főtték be a bűncselekmény elköve­. ..cg i o -, halacjt lk életévüket és a büntetésük nexn úöqJ1 tu' a két évet. Hixsz év leteltével kárki kérheti, még ha a törvényes ^^JJk hiányoznak is, rehabilitálását. *ásí üst kes1 . tA V / A? 1 Ket ieJett"etem az összes emberi képessé­esztb többek között a butaságot is. kutaf Johamedán, hogy lelkét megmentse, te/A. Jó lenne, iha közülünk Vnittdenki Jölgot h esv kutat vagy más hasonló Utl'tek el Vna maga után, ihogy életünk ne nyomtalanul az örökkévalóságban. Rt — ments meg attól, hogy ítéletet kiérek Vaííy beszéljek valamiről, amit nem ' Va£v amihez nem konyítok. Ka — e'et, x, a Szinésznek pénze van; nem ir 4e­e'm táviratoz. írté ol)3' fózól ,a magányosságtól? He házasodj! A'ki hazudik, annak lelke piszkos. Az okos tanul, a buta tanít. S ?Knank mm egy tengert — mnZ\mk' Tm lbKUnk ez tudomány UIn Dohárral meginni — ez um történhetik olyan, amit a történe­e Mentesítene. Vll4a?íla«ok a tömegnek még J^jjjj Etának, ha valójában már rég kialudtaK. A rehabilitáltak állásukat a í'ebabilitálás ál­tal nem nyerik vissza, az azelőtt viselt gyá­mi tisztet sem, de visszanyerik elvesztett nyugdíjigényüket is, törlik őket a bűnügyi nyilvántartásból, ugy, hogy azután teljesen büntetlen előéletünknek kell őket tekinteni. Elindultak a nagyhatalmak hadihajói. (Döntő elhatározás az albán kérdésben. — Kihallgatások Ferencz József királynál.) (Saját tudósítónktól.) Albánia vajú­dó kérdését a nagyhatallmak fogják ismét megoldani, még pedig tétovázás nélkül és sürgősen. A nemzetközi bizottság ma egy­szerűen minden tárgyalást megszakított a fölkelökkel és ugyancsak mia Vilmos feje­delem fölszólította a fölkelőket, hogy azonnal rakják le a fegyvert. Szó sincs tehát arról, hogy a fejedelem le akair mondani az állbán trónról. Vilmos külön­ben ma az osztrák-magyar hadihajón, a Tegetthoffon megjelfent és ezután bocsá­totta ki parancsát a fölkelőkhöz. Anglia mia a tett mezejére lépett, — kiadta a parancsot, hogy az Edinburg nevű csatahajó azonnal vonuljon, Duraz­zó élé. Angliával szinte egy időben Né­metország is Albánia kikötője elé küldi egyik hadihajóját. Ugyanígy cselekszik Franciaország és Oroszország is. Ferenc József király ma az allbán­ügygyel kapcsolatban. audiencián fogadta Krobatin hadügyminisztert, majd Konrád vezérkari főnököt is. Ez a kihallgatás egy óra hosszáig tartott. A Neues Wiener Journal jelenti: Po­litikai körökben nagy feltűnést kelt, hogy a király tegnapelőtt Berchtold gróf kül­ügyminisztert és Krobatin hadügyminisz­tert, tegnap pedig Ferenc Ferdinánd fő­herceget és Haus tengernagy, tengerészeti parancsnokot hosszabb kihalilgaltáson fo­gadta Schönbrunnban. Mint értesülünk, e kihallgatásokon ,az albán kérdésre vonatkozó döntő elhatáro­zásokról volt szó. Hogy mi következik, azt a nagyha­talmak készülődéséből gondolni lehelt. Igen valószínű iilyen körülmények között, hogy Albániában a fölkelők vérontás nél­kül leteszik a fegyvert és engedelmesked­nek a nagyhatalmak minden fölszólitásá­nak. A nagyhatalmak egyértelmüleg jár­nak el, közöttük még a részletkérdések­ben sincs semmi eltérés. hát az elhatározásaikban. Albánia csapatai­kat lelkesedéssel fogja fogadni. Róma, junius 4. A Tribuna jelenti Duraz­zóból: Míg Albániában a politikai és a kato­nai helyzet folyton rosszabbodik, a fejedel­mi palotában látszólagos nyugalmat tanúsí­tanak, azonban lázasan tesznek előkészüle­teket a Szkutariba való átköltözésre. ESSZAD BASA KONSTANTINÁPOLYBAN Berlin, június 4. Esszad basa a National Zeitung antivari-i jelentése szerint néhány nap múlva Kondiantinápolyba érkezik. Ez a hír durazzói kormánykörökben nagy megrö­könyödést, sőt megdöbbenést keltett, mert jól tudják, hogy Esszad ottani ifjú-török hívei körében nagy mozgalmat, fog kezdeményez­ni Albánia keresztény uralkodója ellen. Az albán helyzettel kapcsolatban ima még a következő hírek érkeztek: „A HELYZET KÉTSÉGBEEJTŐ." Róma, junius 4. Akif basa, az újonnan kinevezett albán miniszter, a Giorna]e de Itália tudósítójának azt mondta, hogy Albá­nia helyzete kétségbeejtő és csak az európai intervenció mentheti meg. Minthogy azon­ban a hármas entente hatalmai vonakodnak a Ifejedelem és Albániában mindenki, aki' józanul gondolkozik, a hármas szövétségtől várja a segítséget. Berlin, Bécs és Róma mindenben egyetértenek. Ne habozzanak te­VILMOS FEJEDELEM TÁVOZÁSÁNAK HIRE. Páris, junius 4. A ifélhivatalos Petit Parisienne jelenti Rómából: Vilmos albán 'fe­jedelem távozása immár befejezett tény és a hatalmak métg csak megfelelő indokot vár­nak, Ihogy a fejedelem elhagyhassa Duraz­zót, anélkül, Ixogy presztízsének maradvá­nyait is el ne veszítse. A hatalmak fokoza­tosan kezdik belátni, hogy Wied Vilmos her­ceg nem való albán fejedelemnek és semmi­féle áldozatokkal nem lesz képes konszolidált viszonyokat és rendet teremteni Albániában. Mindinkább előtérbe .lép az a felfogás, hogy az albán trónra egy mohamedán hereeget helyezzenek. Ennek az eszmének Olaszország már régóta hive volt, ujabban Franciaor­szág, Anglia ós Németország is kezdik be­látni, ho;gy más mód az albán béke megte­remtésére nincsen. Ausztria-Magyarország, ugy látszik, még mindig nem változtatta meg álláspontját, hi­szen kezdettől fogva Ausztria-Magyarország volt az, amely a leghevesebben tiltakozott az ellen, hogy az albán trónra mohamedán her­ceg kerüljön. De lehetséges, bogy az albániai események más nézetre téritették Ausztria­Magyarországot. A ROMÁN KIRÁLY INTERVENCIÓJA. Bécs, junius 4. Bukaresti diplomáciai körökben azzal a lehetőséggel számolnak, hogy Károly román király fog interveniálni Vilmos albán fejedelem érdekében. Kifejezés­re jutott az a felfogás, hogy csak a román király intervenciója birfbaitná rá a hármas ententhez tartozó hatalmaikat nemzetközi csapatok kiküldésére, amelyek hivatva volná­nak az albán fejedelemi személyét védeni Durazzóban, mert ép csak Károly király kí­vánhatná a hatalmaktól, amelyek az ő javas­latára járultak hozzá Wied Vilmos herceg­nek albán fejedelemmé való kijelöléséhez, hogy minden intézkedést tegyenek meg trón­jának védelmére. DURAZZÖ VÉDELME. Durazzó, junius 4. A fejedelem rendele­tére hollandi tisztek vezetése alatt a Du­razzóhoz vezető utakon tábori erődítménye­ket építenek, ixogy a várost a föIkeHok eset­leges támadásával szemben jobban védhető­vé tegyék. Mindazonáltal még mindig remé­lik, hogy a fölkelőkkel folytatott tárgyalá­sok sikerrel fognak járni. AZ ELLENŐRZŐ-BIZOTTSÁG TANÁCS­KOZÁSA. Páris, junius 4. A Matin durazzói külön tudósítója jelenti: A helyzet eddig nem vál­tozott. Az ellenőrző bizottság Sijákban ta­nácskozik a fölkelők vezéreivel és ettől • a tanácskozástól várják annak eldöntését, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom