Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1914-06-25 / 145. szám
Wd, 1914. junius 25. DÉLMAGYÁRORSZAG tárgya személyére vonatkozik, ffo Istvánné elnökhelyettesnek adta át a vuils vezetését. Az ügy, amely most na/ndre került, a választmány minden egyes Ú'toan általános meglepetést keltett. SimClemér dr. főtitkár ugyanis fölolvasta elder Gyula dr. (megyéspüspök, az , védőjének levelét, amelyben Ras stvánné elnökasszonyt junius 10-én hoz 4/vejére válaszolva, értesiti, hogy bár leirt méltánylással fogadja lemondásának íőgjat, hogy tudniillik, az egyesület szék oiv ?! val0 huzamosabb távollét gátolja tí tó*ödés kifejtésében, amint azt szeret' '.mégis főpásztori bizialomímal arra kéri, I,az elnöki tisztét továbbra is megtartsa. '/térben ismerem — mondja levelében ®letnP? ~~ azt a rruunkáját, amely az egye , 'nek létet adott s azt a virágzás tíszte/ /hó' fokára emelte s egész bensőségrem5.)'0im. hogv 'Méltóságod mostani közfeladi mellett az eSvesület továbbra ís Tat Men utjain. kasko István™' Istvánné 'elnökasszony lemondási Karo1 alig tudott valaki s igv annál , - ,i^ tudott valaki s igy eiéntór a meglepetés, amely a püspök intó! kiolvasását kisérte. Csakhamar s i " cn,cl'kede:t szólásra Polgár László'saz és. őszinte érzésektől áthatott szan indítványozta, "hogy aZ egyesület váís el-nök«„e:ónek és ragaszkodásának adjon kife ,eI ... a maga részéről is RaSikó Isíe|nokasszony iránt érzett szeretetének !^r*5dés€ íráT)t' a legnagyobb bizaégyben mondja ki, hogy az elnöküiinrf ' az egycsuiei ciuwuutu toesüffi? 'dP^sével azonosítja magát s az r„frdekébén nemcsak kivánatosnak, * ^tó-/étí'enül szükségesnek tartja, hogy %é I Y vezetése továbbra is Raskó Ist\tJ0,ef)eó maradjon, mert amint az ó Xn .dladalra fogja vinni az egyesület Hsé* ugv távozása a legnagyobb fezmilVoIna az egyesületre s ígv azokra ©is, amelyeket az szolgál, /lés tó Lász'lóné .indítványát nagy lelte ÍXráette s általános volt az óhaj, 'tónfii 0 Istvánné az elnöki tisztséget Htn tófigtartsa. A ragaszkodásnak és uBír e spont/m megnvjilat!kozása elöl S r JU Ú LLQFXT' - t-V'VUU llIA^L'.r , itt Ifj /vauné elnökasszony nem is terheJ hatása alatt ki is jelentette, ! is Vi' "óságét egyelőre megtartja folastói0."02'"! kívánva az egyesületnek s í§stnvnak iránta megnyitetkozotr .©s rokonszenvét. Meleg, szeretettel az egyesülethez s annak minte'k s ! J,ntózménvéhez, amelyek szivéhez ÖNtel {"^Veknek ügyét, mindenkor ' «??r Y'^'a szoleálni és támogatói % benszolgálni és' támogatói még a körülmények miatt majd ' szé£..Iatmk az időt arra nézve, .hogy ÍM MAJD H0' csakugyan távozzék, /tet-b UlSer Rezső Sándor, az egyesaVSsZemtóa méltatta Raskó Istvánné eiit/Ve?é<!p k'váló érdemeit az egyesület CCkörm /^védelmi intézményeinek letelid - D Vsszeforrt ez az egyesület ugy/vaskó Istvánné nevével egyfogaMatárns ez többé szét nem választható. ® a választmány elhatározta, hogy ifetaP indítványát egész terjedela mai gyűlés jegyzőkönyvébe. fRt Val? valasztmányi gyűlés véget ért, Vteiték nhölgyek azonban még sokáig fo aí Kaskó Istvánné elnökasszonyt, 5 J/FOL Öt l —lSlVtlllUC DlllUIiaootuiiJ -> <któ°Ky lemondási szándékáról az A Cm? a jövőben ís tegyen de. U,ZVÜI látogatott gyűlésen megje Úté e, a.r. Qyörgyné diszeinök, /jokass^ony, Kószó István I VTÓ Raskó elnökhelyettes, Aigner Nándorné, Fluek Dezsőné, Gárgyán Imréné alelnökök, továbbá Ádám Sándorné, Bartha Ferencné, Derdeniűh Jánosné, Dobay Gyuláné, Mauser Rezső Sándorné, Meskó Antalné, Molnár Elemérné, Polgár Lászlóné, Rohr Jakabnő, Sándor Ferencné Somogyi Szilveszterné és Valentiny Agostonné választmányi tagolk. Simikó Elemér dr. főtitkár, Farkas Irénke titkár, Dobay Gyula dr. ügyész, Lamíberg Dezső A DMKE hódításai, i I (A DMKE háziipar kiállitása Pancsován. — A lugosi „Südungarischer Boíe" agresszív támadása a DMKE ellen. — „El Szegedtői". (Saját tudósítónktól.) Azt a nagyarányú kulturakciót, arnit a DMKE munkál a délvidéken, imiind melegebb érdeklődés és elismerés karolja fel. A minap emlitet'tük fel a bácsmiegyei tanítóegyesület csatlakozását, most ugy értesülünk, hogy ia délímagyarországi általános tanító egyesület is bejelentette csatlakozását. E hó 21-<én Scossa Dezső kir. tanáosos ügyvezető elnök 'kezdeményezése és személyes közbenjárásának eredményeként a pancsovai „Groman Dezső magyar nyelvterjesztő egyesület" fuzionált a DMKÉ-wl s ezentull minit annak egyik fiókja, Pancsova városra az antalfalvi, alibunári és pancsovai járásokra és Sízékélylkeve telepes községre kiterjesztendő hatáskörrel fogja kulturális tevékenységét kifejteni. A Groman Dezső egyesület tekintélyes vagyona a Pancsova és vidéki kulturális intézmények 'létesítésére fog íordittatani: első sorban egy Panesován felállítandó kulturházra, amelyiben muzeuim, zenede, nyilvános könyvtár, a színházterem nyer elhelyezést s a melynek létesítésére a város máris jelentős támogatást biztosított. Ugyancsak Panesován DMKE-fiók szeptemberben internátust nyit meg. A DMKE alapszabályszerii feladatai közé tartozik a háziipar fejlesztése és terjesztése. E végből tartja fenn szegedi és szabadkai női iháziipartelepeit, amelyékben több száz háziipart üző mminkásmő nyer keresetet, munkát és kiképzést. E telepék vidéken vándor-tanfolyamokat tartanák, ott munkásnőket 'képeznék s az egyesület intenciói igy terjednek a legszebb eredményekkel. Egy ilyen tanfolyam nyert befejezést legutóbb Panesován, aiminék kapcsán a DMKE női háziipari kiállítást rendezett az ottani állami polgári leányiskola helyiségeiben. A kiállítás megnyitása junius 21-én volt, amely alkalommal a megnyitó beszédet Scossa Dezső ügyvezető .alelnök tartotta s a kiállítást Dániel Ernőné báróné, a háziipari osztály elnöke nyitotta meg a torontáli mágnás asszonyok társaságában, akik a terméket zsúfolásig megtöltő nagy és előkelő 'közönséggel együtt Radda Ignác dr. polgármester üdvözölt, egyben a város nevében megköszönve a DMKE gondoskodását. A kiállítást Nagy Ida unnő, a DMKE szegedi háziipari telepének vezetője rendezte s ugy annak, mint a kapcsolatos vásárnak, már az első napon nagy sikere volt. A 'kiállítás több mapig marad nyitva s azt a vidékiek is érdéklődéssel látogatják. A Dugoson megjelenő „Sudungarscher Bote" egyik legutóbbi száméban Gallovich Jenő nyugdíjazásával kapcsolatban szokatlelki igazgató, Dobrozemíszky Henrik dr. házilelkész, Hauser Rezső Sándor pénztáros, Raskó Sándpr esperes-plébános, Gárgyán Imre, Andrásovits Gyuláné, Andrásovits Irma igazgatónő, Dreyer Ilona, Kiss Etta, Kelemen Margit, Kovács Viktória, Kristóf Maca, Kopasz Erzsi, Nyiilassy Mária. Reizner Gizi, Rónai Mariska, Szabó Juliska, Sey Margit, Szekerké Irén, Várady Berta és Zengei Ilona patronesszek. Iámul erős hangú kritikában részesiti a DMKE volt vezetőségét. A német nyelvű lap cikkét szó szerint való fordításban itt közöljük : A DEMiKiE. Hogy egy ilyen egyesület általán létezik, azt itt, Krassószörényben, a magyar .sajtónak azon hasábos tudósításaiból tudjuk, amelyek az egyesület szegedi vezetőségének kebelében tapasztalható kellemetlen állapotokról szólnak. Csak a minap volt részünk abban a kétes örömben, hogy ismét hallottunk zengedezni a központi vezetőség fejetlen gazdálkodásáról. A pompás titkár: Gallovich Jenő, aki szuverén egyeduralomban kormányoz és igazgat, tíz éves hivatali működése után szolgálatképtelennek nyilvánította magát és .nyugdíjaztatását kérte. Gallovich, mint a szegedi pénzügyigazgató sógora, puhítható többséget tudott szerezni azon a közgyűlésen, amelyen azt a szörnyhatározatot hozták, amellyel őt legszebb férfi korában — Gallovich alig negyven éves — négyezer korona évi nyugdíjjal a semmitevés jólesően édes berkeibe küldték. A kisebbség, fölháborodva ezen aiz otromba nepotizmuson, megfölebbezte ezt a lehetetlen határozatot az illetékes miniszterihez, aki a döntését Lázár György dr. polgármester kezéhez juttatta. A döntésiben helyt adott a fölebbezésnek és kurtán megsemmisítette a többségi határozatot. A hivatalába belefáradt ura és parancsolója a központnak erre könyörgésre ifogta a dolgot és kegyelemnyugdijért folyamodott. Ezt az epizódot csak azért regisztráljuk el most kissé körülményesebben, hogy megvilágítsuk azokat a motívumokat, .'amelyek ennek az egész Délmagyarországon elterjedt kulturegyesületnek hazaifias tagjait egybehangolják, rámutatnak azoknak apatiikus közönyére és nem törődve az egész fejetlen gazdálkodással, hátat fordítanak neki. Az egyesület krasso-szörényi magyar tagjaival szemben még fokozottabb mértékben megállnak ezek a motívumok, mert nekünk nem adatott meg, bogy az egyesület kulturális áldásainak bármiféle hatását érezzük. Az, hogy a mi megyénkben a nemzeti kultupa milyen lábon áll, a központ szegedi ősMagyarjmi közül való, de gazdagon dotált, penzió után sóvárgó Galloviehnak tisztán hekulea volt. (Az egész központ törekvése arra irányult csak, hogy a különböző fiók-egyesületek tagjai járulékaikat a központnak minél pontosabban .beszolgáltassák. A hatalmas titkár ur egyetlen egyszer sem vett magának annyi fáradtságot, hogy Krassó-Szörényben egy ikis „tanulmányutat" tegyen, hanem ott székel az ősi magyar Alföld fővárosában, ahol a kultura, kiváltképen a nemzeti kultura fejlett ifokon van. Megbocsáthatatlan, öreg hiba volt mindjárt a megalakulásnál a központnak Szögeden való elhelyezése, mert egyes embereknek a vezető szereppel való felruházása épen 'az egyesület irányítására és rendeltetésére, valósággal szerencsétlenséget jelentett. És épen mert ez — sajnos — igy van, ^sjíalöben !!$!*HAZBAN ^SSS^CRCSKCDÉSBEN ^*5»EGEÜZLETBEN MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK • I á t a S Ö r t. az UTÁNZATOKTÓL!!