Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-25 / 145. szám

Wd, 1914. junius 25. DÉLMAGYÁRORSZAG tárgya személyére vonatkozik, ffo Istvánné elnökhelyettesnek adta át a vuils vezetését. Az ügy, amely most na­/ndre került, a választmány minden egyes Ú'toan általános meglepetést keltett. Sim­Clemér dr. főtitkár ugyanis fölolvasta elder Gyula dr. (megyéspüspök, az , védőjének levelét, amelyben Ras stvánné elnökasszonyt junius 10-én hoz 4/vejére válaszolva, értesiti, hogy bár lei­rt méltánylással fogadja lemondásának íő­gjat, hogy tudniillik, az egyesület szék oiv ?! val0 huzamosabb távollét gátolja tí tó*ödés kifejtésében, amint azt szeret­' '.mégis főpásztori bizialomímal arra kéri, I,az elnöki tisztét továbbra is megtartsa. '/térben ismerem — mondja levelében ®letnP? ~~ azt a rruunkáját, amely az egye , 'nek létet adott s azt a virágzás tíszte­/ /hó' fokára emelte s egész bensőség­rem5.)'0im. hogv 'Méltóságod mostani köz­feladi mellett az eSvesület továbbra ís Tat Men utjain. kasko István™' Istvánné 'elnökasszony lemondási Karo1 alig tudott valaki s igv annál , - ,i^ tudott valaki s igy eiéntór a meglepetés, amely a püspök intó! kiolvasását kisérte. Csakhamar s i " cn,cl'kede:t szólásra Polgár László­'saz és. őszinte érzésektől áthatott sza­n indítványozta, "hogy aZ egyesület vá­ís el-nök­«„e:ónek és ragaszkodásának adjon kife ,eI ... a maga részéről is RaSikó Isí­e|nokasszony iránt érzett szeretetének !^r*5dés€ íráT)t' a legnagyobb biza­égyben mondja ki, hogy az elnök­üiinrf ' az egycsuiei ciuwuutu toesüffi? 'dP^sével azonosítja magát s az r„frdekébén nemcsak kivánatosnak, * ^tó-/étí'enül szükségesnek tartja, hogy %é I Y vezetése továbbra is Raskó Ist­\tJ0,ef)eó maradjon, mert amint az ó Xn .dladalra fogja vinni az egyesület Hsé* ugv távozása a legnagyobb fezmilVoIna az egyesületre s ígv azokra ©is, amelyeket az szolgál, /lés tó Lász'lóné .indítványát nagy lel­te ÍXráette s általános volt az óhaj, 'tónfii 0 Istvánné az elnöki tisztséget Htn tófigtartsa. A ragaszkodásnak és uBír e spont/m megnvjilat!kozása elöl S r JU Ú LLQFXT' - t-V'VUU llIA^L'.r , itt Ifj /vauné elnökasszony nem is terhe­J hatása alatt ki is jelentette, ! is Vi' "óságét egyelőre megtartja folastói0."02'"! kívánva az egyesületnek s í§stnvnak iránta megnyitetkozotr .©s rokonszenvét. Meleg, szeretettel az egyesülethez s annak min­te'k s ! J,ntózménvéhez, amelyek szivéhez ÖNtel {"^Veknek ügyét, mindenkor ' «??r Y'^'a szoleálni és támogatói % ben­szolgálni és' támogatói még a körülmények miatt majd ' szé£..Iatmk az időt arra nézve, .hogy ÍM MAJD H0' csakugyan távozzék, /tet-b UlSer Rezső Sándor, az egyesa­VSsZemtóa méltatta Raskó Istvánné ei­it/Ve?é<!p k'váló érdemeit az egyesület CCkörm /^védelmi intézményeinek lete­lid - D Vsszeforrt ez az egyesület ugy­/vaskó Istvánné nevével egyfoga­Matárns ez többé szét nem választható. ® a választmány elhatározta, hogy ifetaP indítványát egész terjedel­a mai gyűlés jegyzőkönyvébe. fRt Val? valasztmányi gyűlés véget ért, Vteiték nhölgyek azonban még sokáig fo aí Kaskó Istvánné elnökasszonyt, 5 J/FOL Öt l —lSlVtlllUC DlllUIiaootuiiJ -> <któ°Ky lemondási szándékáról az A Cm? a jövőben ís tegyen de. U,ZVÜI látogatott gyűlésen megje Úté e, a.r. Qyörgyné diszeinök, /jokass^ony, Kószó István I VTÓ Raskó elnök­helyettes, Aigner Nándorné, Fluek Dezsőné, Gárgyán Imréné alelnökök, továbbá Ádám Sándorné, Bartha Ferencné, Derdeniűh Já­nosné, Dobay Gyuláné, Mauser Rezső Sán­dorné, Meskó Antalné, Molnár Elemérné, Polgár Lászlóné, Rohr Jakabnő, Sándor Fe­rencné Somogyi Szilveszterné és Valentiny Agostonné választmányi tagolk. Simikó Ele­mér dr. főtitkár, Farkas Irénke titkár, Do­bay Gyula dr. ügyész, Lamíberg Dezső A DMKE hódításai, i I (A DMKE háziipar kiállitása Pancso­ván. — A lugosi „Südungarischer Boíe" agresszív támadása a DMKE ellen. — „El Szegedtői". (Saját tudósítónktól.) Azt a nagyarányú kulturakciót, arnit a DMKE munkál a délvi­déken, imiind melegebb érdeklődés és elis­merés karolja fel. A minap emlitet'tük fel a bácsmiegyei tanítóegyesület csatlakozását, most ugy értesülünk, hogy ia délímagyaror­szági általános tanító egyesület is bejelen­tette csatlakozását. E hó 21-<én Scossa Dezső kir. tanáosos ügyvezető elnök 'kezdeménye­zése és személyes közbenjárásának eredmé­nyeként a pancsovai „Groman Dezső ma­gyar nyelvterjesztő egyesület" fuzionált a DMKÉ-wl s ezentull minit annak egyik fiók­ja, Pancsova városra az antalfalvi, alibunári és pancsovai járásokra és Sízékélylkeve tele­pes községre kiterjesztendő hatáskörrel fog­ja kulturális tevékenységét kifejteni. A Groman Dezső egyesület tekintélyes vagyo­na a Pancsova és vidéki kulturális intézmé­nyek 'létesítésére fog íordittatani: első sor­ban egy Panesován felállítandó kulturházra, amelyiben muzeuim, zenede, nyilvános könyv­tár, a színházterem nyer elhelyezést s a melynek létesítésére a város máris jelentős támogatást biztosított. Ugyancsak Paneso­ván DMKE-fiók szeptemberben internátust nyit meg. A DMKE alapszabályszerii feladatai kö­zé tartozik a háziipar fejlesztése és terjesz­tése. E végből tartja fenn szegedi és szabad­kai női iháziipartelepeit, amelyékben több száz háziipart üző mminkásmő nyer keresetet, munkát és kiképzést. E telepék vidéken ván­dor-tanfolyamokat tartanák, ott munkásnő­ket 'képeznék s az egyesület intenciói igy terjednek a legszebb eredményekkel. Egy ilyen tanfolyam nyert befejezést legutóbb Panesován, aiminék kapcsán a DMKE női háziipari kiállítást rendezett az ottani állami polgári leányiskola helyiségeiben. A kiállítás megnyitása junius 21-én volt, amely alka­lommal a megnyitó beszédet Scossa Dezső ügyvezető .alelnök tartotta s a kiállítást Dá­niel Ernőné báróné, a háziipari osztály elnö­ke nyitotta meg a torontáli mágnás asszo­nyok társaságában, akik a terméket zsúfolá­sig megtöltő nagy és előkelő 'közönséggel együtt Radda Ignác dr. polgármester üdvö­zölt, egyben a város nevében megköszönve a DMKE gondoskodását. A kiállítást Nagy Ida unnő, a DMKE szegedi háziipari telepé­nek vezetője rendezte s ugy annak, mint a kapcsolatos vásárnak, már az első napon nagy sikere volt. A 'kiállítás több mapig ma­rad nyitva s azt a vidékiek is érdéklődéssel látogatják. A Dugoson megjelenő „Sudungarscher Bote" egyik legutóbbi száméban Gallovich Jenő nyugdíjazásával kapcsolatban szokat­lelki igazgató, Dobrozemíszky Hen­rik dr. házilelkész, Hauser Rezső Sándor pénztáros, Raskó Sándpr esperes-plébános, Gárgyán Imre, Andrásovits Gyuláné, An­drásovits Irma igazgatónő, Dreyer Ilona, Kiss Etta, Kelemen Margit, Kovács Viktó­ria, Kristóf Maca, Kopasz Erzsi, Nyiilassy Mária. Reizner Gizi, Rónai Mariska, Szabó Juliska, Sey Margit, Szekerké Irén, Várady Berta és Zengei Ilona patronesszek. Iámul erős hangú kritikában részesiti a DMKE volt vezetőségét. A német nyelvű lap cikkét szó szerint való fordításban itt kö­zöljük : A DEMiKiE. Hogy egy ilyen egyesület álta­lán létezik, azt itt, Krassószörényben, a ma­gyar .sajtónak azon hasábos tudósításaiból tudjuk, amelyek az egyesület szegedi vezető­ségének kebelében tapasztalható kellemetlen állapotokról szólnak. Csak a minap volt ré­szünk abban a kétes örömben, hogy ismét hallottunk zengedezni a központi vezetőség fejetlen gazdálkodásáról. A pompás titkár: Gallovich Jenő, aki szuverén egyeduralom­ban kormányoz és igazgat, tíz éves hivatali működése után szolgálatképtelennek nyilvá­nította magát és .nyugdíjaztatását kérte. Gallovich, mint a szegedi pénzügyigazgató sógora, puhítható többséget tudott szerezni azon a közgyűlésen, amelyen azt a szörny­határozatot hozták, amellyel őt legszebb fér­fi korában — Gallovich alig negyven éves — négyezer korona évi nyugdíjjal a semmi­tevés jólesően édes berkeibe küldték. A ki­sebbség, fölháborodva ezen aiz otromba ne­potizmuson, megfölebbezte ezt a lehetetlen határozatot az illetékes miniszterihez, aki a döntését Lázár György dr. polgármester ke­zéhez juttatta. A döntésiben helyt adott a fö­lebbezésnek és kurtán megsemmisítette a többségi határozatot. A hivatalába belefáradt ura és parancsolója a központnak erre kö­nyörgésre ifogta a dolgot és kegyelemnyug­dijért folyamodott. Ezt az epizódot csak azért regisztráljuk el most kissé körülményesebben, hogy meg­világítsuk azokat a motívumokat, .'amelyek ennek az egész Délmagyarországon elterjedt kulturegyesületnek hazaifias tagjait egybe­hangolják, rámutatnak azoknak apatiikus közönyére és nem törődve az egész fejetlen gazdálkodással, hátat fordítanak neki. Az egyesület krasso-szörényi magyar tagjaival szemben még fokozottabb mértékben meg­állnak ezek a motívumok, mert nekünk nem adatott meg, bogy az egyesület kulturális áldásainak bármiféle hatását érezzük. Az, hogy a mi megyénkben a nemzeti kultupa milyen lábon áll, a központ szegedi ősMa­gyarjmi közül való, de gazdagon dotált, pen­zió után sóvárgó Galloviehnak tisztán heku­lea volt. (Az egész központ törekvése arra irányult csak, hogy a különböző fiók-egyesü­letek tagjai járulékaikat a központnak minél pontosabban .beszolgáltassák. A hatalmas titkár ur egyetlen egyszer sem vett magá­nak annyi fáradtságot, hogy Krassó-Szö­rényben egy ikis „tanulmányutat" tegyen, hanem ott székel az ősi magyar Alföld fővá­rosában, ahol a kultura, kiváltképen a nem­zeti kultura fejlett ifokon van. Megbocsátha­tatlan, öreg hiba volt mindjárt a megalaku­lásnál a központnak Szögeden való elhelye­zése, mert egyes embereknek a vezető szerep­pel való felruházása épen 'az egyesület irá­nyítására és rendeltetésére, valósággal sze­rencsétlenséget jelentett. És épen mert ez — sajnos — igy van, ^sjíalöben !!$!*HAZBAN ^SSS^CRCSKCDÉSBEN ^*5»EGEÜZLETBEN MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK • I á t a S Ö r t. az UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom