Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-13 / 135. szám

BIT ÍETEV .. ELEKET Y „ 0E> |I és 'ÍM' K< pff SS5" , * 1914. junius 13. DÉLMAGYARORSZAG 5. amelynek során a vádlott megbünte­ti kérte gyilkosság kísérletének a ibiintet­hélután a védőbeszéd re került a sor. A J? hosszú beszéd kíséretében igyekezett tó'zonyitani a vádlott ártatlanságát. Azt /TOztatta főképen, hogy a dolog házastár­P hozott történt; Tóth imár bizonyára meg­»eki t6ttét' az asszony Ped'g megbocsátott L. A védőbeszéd uátn az esküdtek tanács­ira vonultak vissza. Délután hat órakor nieg a verdiktjüket, amely szerint bii­mondották ki a vádlottat súlyos testi­ián? ,nteüében. A bíróság a verdikt alap­•«.,,. hónaPi börtönre ítélte Tóthot. * külvárosi polgárság az eszményi nivó ellen. A miniszter kiküldöttei Szegeden. — h[l?aJát tudósítónktól.) Pénteken délelőtt Huk fk meg Szegedre Farkas Kálmán és % a Janos ^miniszteri tanácsosok, Mt7 eszményi nivó ügyében személyesen f%k f i"ek tapasztalatokat a szegedi viszo­tttol. Amint jeleztük, pénteken délután " a -ls történt a helyszíni szemle, fet, Sí HALY FÖM. -­"ült kuA r,nök és Doránszky Károly rmér­Ficatricis Lajos dr. főispán is részt p/, ...Vül % f«J]elyettes polgármester, kívül a város részéről még Bo­Tóth Mi­^mip ek me2 a 'helyszíni tárgyaláson. A taénvi eredményét holnap délelőtt az esz­•Írksztívó hevében kiküldött bizottság elé hit dö 'rt amely a szakvélemények alapján ciy ntem az eszményi nivó mellett, vagy Az es.zményi nivó kérdésével kapcsola­erÍfiS7tlZ esz,mény nivó ellen szól az az elő­JS' aim'it a külvárosi polgárok szö­,W»ott ki. Tekintettel arra, hogy elő­i^üjg , :az eszményi nivó ügyében holnap " közru^'taághoz szól, egész terjedelmé­len j,é-vi árvizkatasztráfia után Sze­kál0 királyi biztosság úgyszólván v la® #tapitbtta Inieg azokat az i "aev "mdyek alapján Szegedet iga­7'töa, vár°ssá .lehet /fejleszteni. Kimérte W^/alakat, magái lapította ia telkek .^t O meghatározta a csatornák má­Ht, ma8asság;át ^ kijelölte m eszményi tlí^eUn11 idön kömes®^! ezek voltak az H t ^ta 'Pontok, melyeknek megválitoz­na|8Ytokintélyü kir. biztosság ta­itó'Vá a vAros miüszalka embereivel ú'^iiidp11! S,eTn érezte magát elég eros­"i k ntr r iazt btete, hogy .a királyi bia­lwiyat.áisa nélkül Szegedet kiópite­H"DI1ek é?] yad ,az0,11h'an feleszméltek az. bizto7- átták, hogy mélg sem volt az O^kátt® olyan csalhatatlan és kiík/ezd­úNalakan,ak részeit. iAz, óriási telkeik és V'^ták Uagyságát szabályrendelettel le­y^Ól a' a bosszú időre készített csaitor­k{ b-egif^i T,, 08 'hatósága elismerte, hogy üány A saiikek a móretek, nem helye­3 'Cíjatü ; nem elég mélyen fekszenek j/i (^//tazá&i kirendeltséggel egy egé­V^ből ,rnazá«i tervet készíttetett. Ö ala,p jlatnd Vía16' bogy a királyi fiiz­már megbolygatva lettek. Ae éis bárS*ményi nívó réme a mai napig fotókén* ,már több helyen egyes utcák '^ád a' /'tekintetitek tőle, nem tiud meg­j'hgárság iadidig, míg kormány-J Zrvío - •'pváliagy.ást nem nyer egy XSíed • határozat, mely kimondja, %.;Yabar,Va,ros 'belterületére csak annyi % Jbi, ; az utcák rendezésénél ifel­! kilelő nnyi A^11 a bátyúk betölité­Nttótarná! a talaávizet .pedig mély fek­a TT511 k®ll levezetni, a várostól az Védeni" 6lk4saÜlt hatalmas töltéssel 4 teher, mely az eszményi ní­vó betartásával ugy ia várost? mint erkölcsi testületet, mint .a (magánosokat, terheli. ,A külváros nagykiterjedésű telkeivel szegény voltánál ifogiva soha sem bírná kii azokat .a terhieket, melyeiket a sokkal vagyonosabb belváros sem tudott eddig elviselni, t. i. .a belvárosi telkek anleg a mai napig is túl­nyomó részben feltöltetlenek. iGsak szépészeti szempont szólhat (az esz­ményi nivó mellett. iAz a város azonban, ,a mely egyharmad résziben van .csak rossz csa­tornával és talán még rosszabb vízvezeték­kel ellátva, .melyben háromnegyed részén; kövezetlen utcáikon] nyílt árokban folyik a betegséget terjesztő bűzös v.iz, lakóinaik nagy része óraszámra elálldogál, inig egy kanta ivóvizet tud ,a kifolyókon ereszteni; mely városnak nincs t.isiztessóges kórháza, háztu­lajdonosai egyimás után mennek tönkre, laz a város ne a szépsége emelésére 'költsön mil­liókat, ne kényszerítse lakóit haszontalan be­fektetéseikre, ne tegye az amúgy is szegény népeit még avv'al iis koldusabbá, hogy házait eltölti, kerítését tönkreteszi és a kár jövedel­mezőségét leszállítja, hanem oda törekedjen, hogy /lássa el az egész várost mély fekvésű csatornával, készíttesse el a vízvezetéket, kö­veztesse ki legalább a .főbb utvonalakat, épít­tessen a kor ikivánaknainak megfelelő kór­házát. I A feltöltésen megtakarított milliókon úgyszólván mindezek ímegvalósitlhatók. Csa­torna nélkül vagy ,a jelenlegi csatornával az eszményi nivó betartása kész veszedelem, mert a feltöltött utcák között elterülő telek­tömbökön a ital aj és a csapadékvíz lefolyást nem nyer, a pincék éis udvarok .állandóan vizesek lennének, amit az eszményi nívóra feltöltött felső-ipariskola bizonyít legjobban, melynek pincéiben imár felfakadt .a víz. Bűnt követtünk el eddig is, hogy a vá­ros egy részélt eszményi niivóra emeltük, mert amellett hogy milliókat megtakarít­hattunk volna, kiküszöbölhettük volna .az egészségre annyira káros, nedves pdncelaká­sok egész tömegét. A külváros feltöltésének mellőzése köz­kívánság, mely még akkor ,i.s figyelembe veendő, ha a feltöltés óriási áldozattal és nagy rombolással nem járna. A külvárosnak éppen legmélyebb részei, melyleik most leg­népesebbek (Móra, rókus, felső város egy ré­sze) legtöbbet nem védnónek és itt az ingat­lanok értéke felére szállana. Ez a nemzedék elviselte az árvíz répnies pusztítását, az ál­lamkölosönös házak árverése ifolyitán előál­lott nagy válságot., most az eszményi nívó­val .akarják koldusbotra juttatni. Ennyi csa­pás után nem lenne csoda, ha az ország (má­sodik városa hamarosan az, őt megillető hely­ről elmaradna. Ha unokáink vagy déduno­káinknak már mindenük meg lesz, csak az •eszményi nivó hiányzik, ugy valósítsák meg, legyen betetőzve boldogságuk, de jelenleg az eszményi nivó csupán egy rém, mely/tői menekülni kéli mielőbb, h,a a sokat sanyar­gatott város polgárságát a város hatóságá­val nyilt ellentétbe és az anyagi tönk szélé­re juttatni nem akarjuk. A külvárosi po'­gárok szövetsége. Várhelyi József s. k., el­nök. Lévay Ferenc dr. s. k„ főtitkár. P, trik Antal s, k„ ügyvezető elnök. Az uj francia kormány megbukott Parisból jelentik, hogy a Ribot-kormányt ina leszavazták és Ribot beadta kabinetje lemondását. Poincaré elnök máris elfo­gadta a lemondást és Franciaországban azt hiszik most már, hogy a tartós 'kor­mányválságot csakis olyan kormány szün­tetheti meg, mely a hároméves szolgálat kérdésében szakit az eddigi kormányok ismeretes álláspontjával. A helyzetet kom­plikálja az, hogy ilyen körülmények közt könnyen elnökválság következhetik be Franciaországban. Uj háború a Balkánon. — Ultimátum Törökországnak. (Saját tudósítónktól.) Görög—török háború előtt áll ia Ballkán. A háború elke­rülhetetlen, — mondotta ma Venizelosz görög miniszterelnök. — A békés megol­dás útját elvágták és Törökország bizik fegyverének erejében, — bocsátotta nyil­vánosságra: Európa számára ma a porta. Ez most a helyzet és talán huszonnégy órán belül bekövetkezik az első összeütkö­zés. A Lokalanzeuger jelenítése szerint a görög kormány utlimátumot küldött Tö­rökországnak, amelyben záros határidőn belül követeli a törökországi görögüldözés megszüntetését. Az ultimátum elküldésé­vel egyidőben az 1908. évi tengerész-tar­talékosokat rendkívüli gyakorlatra hivták be. A Daily Telegraph jelenti Athénből: Görögország és Törökország között a helyzet mind élesebbé válik, sőt elérte a végső határt. Minden pillanatban a legko­molyabb események történhetnek. Egész Görögországban óriási az izgalom. Az Athénba érkező távirati jelentések nagy­szabású katonai előkészületekről szólnak, amelyeket Törökország foganatosít a gö­rög határon. A törökök mindenütt csapa­tokat vonnak össze, erdőditéseket emelnek, nagymennyiségű lőszert és élelmiszert halmoznak fel. Igy Ayvál'i közelében, a gö­rög határ mentén, a törökök több ezer embert vontak össze, sáncokat és futóár­kokat épitenek, ágyukat és gyorstüzelő fegyvereket szállítanak a rnegerősitett po­zíciókba. Ayva'liban, amelynek 25.000 gö­rög lakosa van, nagy a rémület. A rémüle­tet fokozza az is, bogy a város környékén hir szerint, fegyveres basibozuk bandák tűntek fel, 'amelyeknek sikerült átjutni a görög batáron. A törökök az egész hatá^ mentén megerősitik és előretolják előőrsei­ket. Athénből jelentik: Venizelosz minisz­terelnök a kamarában kijelentette, hogy Görögország nem nézheti tovább tétlenül török területen lakó görögök üldözését. — Nincs nap, — mondotta a minisz­terelnök, — amikor Kis-Azsiában ne tör­ténnének kegyetlenségek a görög lakos­sággal. Törökország nem respektálja a nemzetközi egyezményeket és nem res­pektálja a legelemibb emberi jogokat sem. Görögország megtette a szükséges intéz­kedéseket arra nézve, hogy polgárait és presztízsét mindenkor megvédelmezze. A miniszterelnök kijelentéseit az egész kamara nagy tetszéssel fogadta. A görög tengerészeti minisztérium­ban lázasan' folyik a munka. A Pyraeusban horgonyzó II. számú flotta, amely 2 csa­tahajóból, 3 cirkálóból és 5 torpedóna­szádból áll, elhagyta a kikötőt s ismeret­len rendeltetéssel a nyilt tengerre ment. Pyraeusból több személyszállitó indult a kisázsiai partokra, hogy a görög mene­külteket felvegyék és Görögországba hoz­zák. Valószínűnek tartják, hogy a flotta ezeket a basjókat fogja kisérni. A menekü­lőket legnagyobbrészt Szalonöki környé­kén fogják letelepítem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom