Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-29 / 124. szám

i® te"" ríefl®1nyű®®1 9 48-as lindeagörzo^ 0 f t tesfl bogy tik atütf4 úté**? s or« eseí -dés'' , slf Szeged, 1914. május 29. Jahni költeményt következett, amely után Urkonyi Ede kúriai biró, számos mindszenti kiskorúnak j it^4" tartotta meg feszült előadását, uium uuzta a faluba, hallván, koU 111 1S megindult a patron-ázs- -munkálfelücrt f» anitópatronázs megalakulásával. A koruaS. tó-á? fettfőbb feladata: a fiatal1 ' --~ I - ~ A A.1 TTA rrn o o Kiskorúnak pártfogója érdeklődés közepette < 'Hála és öröm hozta a hogy itt yen; a ' .7 ®d«11 link©; •t- <1 i?! # ..Uiuou^ ív^iuuu j" oruaknál a'bűnözés megakadályozasa L Ítélkezéseknél a modern felfogas: nem kiintetni, hanem nevelni. Eszközök: szeretet s a fiatalkorúak lekének, környezetének megkérése. Való eseteknek érdekes eloadasaval /nyitotta ezen legemberibb eljárásoknak Rávezető voltát. Beszélt a javitomtézetekfiatalkorúak fogházairól. A kísérletileg1 Kihelyezett, vagy próbára bocsájtott vtja,< 'M-ellett a szeretet s tudatos nevelés tegyveY'fo áll őrt a társadalom, Igy fön az ígazfogszolgáltatás segítségére a társadalom * Vetkezett a patronázs munkálkodás. Meleg szavakkal irányította a hallgatógS érdeklődését, jóakaratát ezen munka fele. Prohászka szavait idézte: „Etnográfiai /epünk tarka foltjait nem törvények altat, i.a,niem mosl0iVKÓ gverrnekifejekkel tünteüiet!uk el, kik magyarul mondják e szavakat,Zam, apám." ' . . 'Csongrád-megye tanfelügyelője, Barany Árpád dr. előadásában magyaros lendülettel vetett ujabb fényt az ünnepre, fejtegetvén a kulturális fejlesztés kézzelfogható befolyását a gyermekvédelem és patronázs munka területén'. Sok anya szeme könnybe lábadt, midőn a nyomornak, a tudatlanságnak közvetlen és közvetett gyermekáldozatairól beszélt. Szeretni és nevelni kell minden gyermeket, a jó magyar nép minden tagját. Szeretet hozta ide az előadókat, az általuk elvetett magnak jó földbe kell hullámok, hiszen magyar anyák előtt hangzottak el a felvilágosító oktatások. Hivatkozik a nő legszentebb feladatára: szeretni, nevelni, védeni a gyermeket. A gyermek teste a hazáé, lelke az Istené, de munkája a társadalomé A lélekemelő előadásokhoz méltó keretet adott az impozáns számban megjelent közönség, a védett, mégis szabad térség — és a formai beállítás. Szóbl Lipót dr., járási főorvos mutatta be a vendégeket, Szilvássy Sándor plébános elnökölt. Vitos Jánosné, áí-i. el. isk. tanítónő felköszöntötte Turcsányi Imrénél, a szegedi csecsemő- és anyavédelem imunkás asszonyát, egyben megköszönte mindazoknak nemes fáradozását, kiket szent cél összehozott. 5. vakat .mondtak, ihogy a nagyságos asszony tizennégy éves korában ment el (hazulról, ilyen beteg -volt, orfeumban büfféhölgy volt, meg ilyeneket. Gavallérosnak -ismerte? — Gavallérosnak. A konyhában annyi violt, h-oigy a vicéknek is jutott mindig. — De hisz az volt a főpanasz az asszony ellen, hogy fukar és enni sem ad magának. Ez valótlan, méltóságos nrain. Gyakran volt otthon az asszonya? — Amikor beteg volt, odahaza volt hat napig, de máskor mindig kikocsizott. Járt színházba? Nem tudom. Hisz maga öltöztette fefl. Igen, estélyekre járt, én öltöztet^ongradmegye tanfelügyelője, varany szem om et jr# :eí király: .fiát tudósítónktól.) A budapesti torvényszék pénteken kezdte meg Mágnás Éré Bllk°sai bünperének a tárgyaiásat. Pe&tn , tlg eKyétlen szenzációja volt BudattHSv?,és az országnak ez a gyilkosság, a titréK az izgalmai mosf az -esküdtszeki háu71(? terembe telepedtek át. Mágnás Elza Nií' aianak rémségei, mint egy drámai srJréP, Perelitek le a teremben, amelyben • t0 rif^p' relo %f anyA ,z s A í>4 Ott SS 'n/é 6d»fv jiá* ? SS & Wn ' peregtek le a teremben, amelyben Syatoyo,s börtönörök között tilt ennek a tárvNlnak a k'ét hőse: Kóbori Rózsi, a -házve-t-otönő a- 1'• • -*• : - :n „aulo "CZfttrtv," "OSC. A. 17(717/1 1VUÍ.O., „ - kény ° és Nick Gusztáv, a gyilkos Pékleaz ügyk/, tárgyalás valamivel kilenc ó: S/tt- Bcdoghy György dr. f táki 71' szavazóbixák Mikovich L: 16 ré,lró és Molnár István -törvénye he ráfoa'k. A vádat Aczél Imre dr; öZ töviseit-e. A védői emelvenye vré rá., Kóbori védője s mellette - -Czobor Péter dr. ültek, tovab*ekete Károly dr., Nick védője. (A vádlottak.) Oick Gusztáv fegyver-es őr ^s/etében 1,? élnök elébe. Magas termete megbaj blé Nke ruhát viselt. Haja gondosan tei6/telve. Halkan felelt a kérdesekre. A neve? 7 N-iek Gusztáv. . ,.„_ or te s;?ondta, hogy -29 éves, 1885.juUus^ S/tett, római katho-likus vallasu, sutő' büntetlenül előéletű. , . , ré/Na, ugyancsak börtönőr //reteben te?1 Nózsi lépett a biróság ele. Arca sa A fogyházlevegő .erősen megviselte i gyönge szervezetét. Az elnök ker teit? ^mondja halk bangón, hogy 27 eves, N/tes va'Uásu 1887. december 2-an szm Xttt gtalkozása házvezetőnő, büntetve nem a réWt /rá.ottak bevezetése után az esküdt lahÍM tották meg, majd Mikovich Lajos rtte 0ia . ^olvasta a vádiratot. Huszonnégy fVé/M a vádirat, mdly -terjedelmes részteisát1 mja lo az ismert dráma minden Elnök: Kóbori Rózsi, megértette a vádat? Kóbori Rózsi: Igen. — Bűnösnek érzi magát? — Igen. —felel halkan. — Menyiben érzi magát bűnösnek? Kíván őszintén, töredelmes vallomást tenni? — Méltóságos elnök ur, én bujtdltam fel Nicket. — Még egyszer -kérdezem, ikiván töredelmes vallomást tenni? — Igen. — Hol nevelkedett? — A-brudbányán. — Mi volt az édesapja? — Cipészmester. — Meddig volt a szülői házban? — Tizennégy éves koromig, amikor elkerültem onnan, nagynénémhez. Elnök: Mikor került Pestre? — 1904-ben. — 1902-ben hol volt? — Azt hiszem, Budapesten. — Nem, emlékezzék csak vissza, Nagy szebenben pincérnő volt. — Igen. Aztán? Kolozsvárott kaszirnő, Szászvárosban szállodásnál voltam-, aztán visszamentem Nagyszebenbe pincérnőnek. 1913-ig pedig ka szirnő voltam. — Miért választotta ezt a pincérnői és kaszirnői pályát? Kóbori Rózsi nem tud felelni. Elnök: Mikor vesztette el az ártatlanságát? — Ez nem az én hibámból következett. Az édesanyám kiadta egy szobáját egy katonatisztnek, ennek egy ismerőse volt . . . Felhívott egyszer a lakásba és igy vesztettem el . . . — Hány esztendős volt akkor? — Tizennégy. Ezután elmondta a Nick -Gusztávval kö tött ismeretség történetét, majd -egyéb szerel mi viszonyait lebbentette föl. CVLj -IVííivv sfitY"' te az ismert drám-a minden -Ifi ..tát/!/ Fekete Károly dr., Nick védője, elhalasztását kérte. A biróság a ^utasította _ (Kóbori Rózsi múltja.) ícfe gÍ? -az eteök utasítására kivezetik usAavot és Kóbori Rózsit hallgatják « (Mágnás Elzának) Elnök: Amikor beszegődött Turcsányi Emíliához, elsősorban kitől tudta, hogy milyen -helyen van? Kóbori: Psten hallottam, egy szerkesztőségben. — Mit hallott? — Hogy valami nagy ur kitartja. De én nem hittem és azért húzódoztam, de mégis, mert finom hölgy volt, elmentem hozzá. - A házbeli cselédektől halott valamit? — Azok mindig mindenféle csúnya sza— Ekkor látta az ékszereket? — Igen, én raktam ifel rá. — Látta azt ifi, h-onnan veszi ki az ékszereket? — Igen, ia Wertheim-k-asszúból. Ennek kutasát az asztál fiókjában .tartotta, vagy a függöny között vagy a zongora alatt. — December 10-én állott szolgálatba, mikor találkozott ezóta először Nick Gusztávval? — Őtőle 14-én kaptam levetet, hogy jöjjek át hozzá, mert nagy haj történt. A nagyságos -asszony át is engedett egy órára. — Mikor volt először -Nick a konyhájában? — December 31-én, Szilveszterkor. — Honnan volt pénze? — Nekem volt pénzem. (A gyilkosság megbeszélése.) Az elnök: Akinek pénze van, az nem kér Pete Zsuzskától, meg házbeli cselédektől kölcsön. Ezután mi-kor jött megint Niek? Kóbori: Január 3-án. Legközelebb 5-én jött -megint. — Miről -beszéltek -ekkor? — Semmiről. — Nem panaszkodott, hogy nincs munkája? — De igen. Én •mondtam neki, menjen lapátolni, de ő azt fel-elte, hogy nem iparosnak született, hanem urna-k. Azután 7-én, majd 8-án -este hét órakor jött Hozzám. A -nagyságos asszony nem volt -otthon. És vacsorát melegítettem neki és diskuráltunk. Előzőleg, bementem a szobába ágyazni és tüzet rakni. Ni-ck kint maradt. Egyszer csak hívott engem azzal, hogy valaki kopog. Jött a szenes. — Mit mondott a szenes? — Nem mondott semmit. — De százhuszonöt kilót vitt a hátán és erre mondott valamit. — Igen, azt mondta, nem csodálja, ha mindennap vannak gyilkosságok, mert ilyesmi csak Magyarországon fordulhat elő, hogy kevés pénzért agyon kell magukat dolgozni. — Erre Nick Gusztáv, aki a cselédszobában hallotta a kifakadást, mit -mondott? — Semmi-t. — Hát maga mit mindott? — Semmit. Letöröltem a szenes-ládát és bementem a szobába. — őszintén beszéljen, ez segíthet magán. — Nem mondtam semmit. — Nem mondta Nick Gusztáv, hogy neki milyen kedve volna betörni, rabolni és itt gyilkolni? — Nekem nem mondta. Az elnök erre felmutatta a vádlottnak a nyomozási jegyzőkönyvet, amelyben Kóbori Rózsi ennek az ellenkezőjét vallotta -és amely vallomását a vizsgálóbíró előtt is fentart-otta. — Méltóságos uram, a vizsgálóbíró ur azt mondta, hogy mindenre csak igennel feleljek. Akartam beszélni több midenröl, de nem engedett. — Mikor mutatta meg a lakást Nick Gusztavnak? Mert előzőleg azt vallotta, hogy a szobát Turcsányi Emília hazajövetele előtt még megmutogatta. — Ez nem igaz.