Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-16 / 114. szám

159. Szeged, 1914. május 17. tatása a városi színházban fog lezajlani szombaton délután fél négy órakor. Az ün­nepségen meg fog jelenni maga a költő is, akit kétségkívül a legnagyobb szeretet és becsülés fog körülvenni. A jubileumi ünnep gazdag és változatos Programja a következő: 1. Rákóczi-induló. Előadják a szegedi egyesített cigányzenekarok. Urbán Lajos, özénássy Kálmán, Csikaló Mór, Farkas Fe­renc és Oondi Kálmán prímások vezetésével. / Prológ. Irta Móra Ferenc. Szavalja Almús­Si' Endre színigazgató. 3. Pósa gyermek­atékok és jelenetek: a) A .megzavart nyuszi­raKaJalom. Játszák a belvárosi óvodás gy-er­jf'etKek\ b) Dr. Cirmos és az Anyámasszony tótonája. Előadják az alsóvárosi kis óvodá­sok. c) Kukorica-fosztó'ka. Játszák a Petőfi ///mti óvodás gyermekek, d) A kis kofa. tóték, előadják a mórai óvodások, e) A sar­tóntyu-virág álma. Játszák a rökusi kis óvo­tósok. 4. a) Pósa: Tudjátok-e, mi a haza? gavalja Rostás Ferenc, b) Pósa: A nagyapa észtje. A nagy cipő. A szegény asszony ötlene. Szavalja. Tóth Margit. 5. Dalok, a) uanko Pista hegedűje, b) Estharang, c) Mi Prológ ott a sikón. d) Huszár dal. e) Éljen 4nn a Madách-utcai polgári fiúiskola ' tagu énekkara, Böh-m Antal karnagy ve­rtesével. 6. Szávav Gyula: Nagylányok és jsianyok. Előadják: Rohr Gizi, Móra Panka /..feZigethv Vilma. 7. Verbunkos tánc. Elő­ajak Bödőné T. Paula tanítványai. A szólót gréolják: Pillich Olgíca és Bokor Endre. 8. b) p- Pősa-Erődy: Gondoljatok őseinkre. D tosa-Stefanidesz: Altató dal. c) Pósa­, ajiKó; Vásárhelyi sétatéren, d) Pósa-Kőnig: p1} dalolsz te (kis madár? e) Pósa-Frank: //ta-Rajta. Előadják: Aniszfeld Irén, Balas­q y'lma, Brunner Aranka, Bihary Teréz, v/teer Margit, Dóssá Ilona, Dorner Sarolta, tóo Irén, Varga Juliska, Singer Irén, Né­jrty Mária, Singer Böske, Fajka Kornélia, Irs Adrién ne, Kormányos Etel, Fischer ti\Krachtokvill Hona. Kovát s Ibolyka, Re­ésK Lrzsi, Várady Mariska, Ország Blanka lej'hna, örlőssv Ilona, Berényi Margit ur­z rty°k Szántóné Ladányi Mariska úrnő ve­gjJ^mellett. 9. Felolvasás. Tartja: Krúdy Gyula iró. 10. Magyar nóták. Zongorán elő­adja Papp Klemma, hegedűn kiséri Urbán Lajos zenekara. 11. Pósa—Kőnig-dalok. Elő­adja a Máv. dalosköre, Dávid Mihály kar­nagy vezetésével. 12. Apotheozis. Irta Gracza János. Itt említjük meg, hogy az előadásra a rendes délutáni helyáraik érvényesek és a je­gyek a szinház nappali pénztáránál kapha­tók. «£$SBBaBBBaaaBBaaaaBBBBaBBBBaP"*aaaBBBBHaBBBB8BBBB» A Tisza-Rakovszky-affér. (Becsiiletbiróságot kértek. — Fegyveres elintézésre nem kerül sor. — Vélemények és nyilatkozatok.) to>,afSszony> mialatt lassan felkel és elfogul­n förje elé áll. bátnt en 'ed°bja magáról az átázott ka­? azután feltárja az ablak tábláit. Alma °rságot merít jóságos tekintetű szemeiből. Milyen rettenetes idő ez, Jörgen! Erről én inkább beszélhetnék! — És hal? Szomorú, de. az nincs! a2 Szomorú már nem is lehet és csak v'gasztaló, hogy ott nem pusztultam tótó is! . . . No és te mit csináltál? Itfcfe7 Ln? . . . Istenem-, hát semmi it . . . A2 a Jártam és téged vártalak. Jörgen! . . . sibben" 'dŐ 'szonyu élelemmel tölti el az viha ^ teen, igen, csakugyan veszedelmes nar hühönf. teáz, az özvegy meghalt! . . . "" És két ikis gyermeke? azolT A gyermekek? . . . Nos . . . igen . . . Az e otí feküdtek a bölcsőben és aludtak . . . fessil/Hk csak hogy épen járni tud, mig a Isten ' a k's Márta, még nem. is beszél! . . . h^náft1' iszonyú szegényig volt annál a te A halász arca elborul. Vájjon miért vet­hiyrt/ sors ezektől az éhes szájaktól az feszt Ale£álL feleségére néz, aki félelmében Ketni kezd, majd igy szól: A$Sz~~ A minhenható majd csak megsegít!... fert.l//' menj és hozd magaddal a gyerme­ifttit -s ha az Ur meglátja fentről, hogy itt naJunk miként megy a dolog, biztosan is | eni fog rajtunk s talán több szerencsém UmS2Sz a halakkal! . . . Nos, mégsem in­Igen' már "tógvök, de a gyermekek g • • itt is vannak! . . . 4:5 €zzel a függönyt elhúzta az ágy elől. (Saját tudósítónktól.) A lovagias ügy­ben, amely Tisza István gróf miniszterelnök és Rakovszky István között támadt, ima foly­tatták a tegnap kezdett tárgyalásokat. A se­gédek és pedig Tisza István gróf részéről Odescalchi Géza herceg és Csekonics Gyula gróf, Rakovszky István részéről Windisch­graétz Lajos herceg és Pallavicini György őr gróf délelőtt tiz órakor ültek össze a Nem­zeti Kaszinóban, hogy megkiséreljék az el­lentétek kiegyenlítését. Mind a két fél erősen ragaszkodik eleve foglalt álláspontjához s igy összeegyeztetésük, ha -egyáltalában sike­rül, nagyon nehéz munka lesz. Politikai kö­rökben az a Vélemény, — s ezt -a képviselő­ház folyosóján elterjedt hirek is támogatják — hogy az affér fegyveres elintézésére nem kerül sor. Két eset lehetséges. Vagy sikerül rábírni a feleket a kölcsönös kimagy úrázásra, vagy jegyzőkönyvet vesz föl mindegyik fél arról, bogy az ügyet egyoldalúan fejette be a lovagiasság szabályai szerint. A harmadik eset, a párbaj, a dolgok mostani állásában ki­zártnak látszik. A segédek tárgyalása a kaszinóban fél­tiz-enkét óráig tartott. Rakovszky segédei -ek­kor távoztak s gróf Andrássy Gyulához men­tek. He,rezeg OdescaMii Géza, Tisza István megbízottja, budapesti tudósítónk kérdésére igy felelt: — Sajnos, érdemi felvilágosítássá] nem szolgálhatok. Legföljebb annyit mondhatok, hogy döntés még nem történt. Tisza István gróf miniszterelnök félti­zenegy óra tájban megjelent a képviselőház folyosóján. A munkapárti képviselők termé­szetesen köréje sereglettek, de az afférra vo­natkozóan i»enjki aem intézett hozzá kérdést. Mindenki azt várta, hogy a miniszterelnök maga pendítse meg a kérdést, de ez, sem tör­tént meg. Értesülésünk szerint Rakovszky István ma reggel a hétórás expresszvonattal Po­zsonyba utazott. Általán komoly, vezető körökben az a felfogás alakult ki, amely szerint egysze­rűen képtelenség Magyarország miniszterel­nökét becsületbíróság elé állítani, mig ezzel szemben más vélemény azt hangoztatja, hogy nem is arról van szó, hogy becsületbíróság állapítsa meg, vájjon párbajképes-e Magyar­ország miniszterelnöke, hanem hogy a lova­gias bíráskodás szokásos módján állapíttas­sák meg, vájjon a szóban forgó ügy „ren­dezve van-e", vagy se. Akik igy gondolkod­nak, azok még arra is hivatkoznak, hogy a Polónyi-ügy szabályszerű elintézésének kér­dése már csak azért is megvitatandó, ímert hisz tulaj donképen (Rakovszky Istvánnak a Polónyi-ügyre történt célzása miatt kór Ti­sza István magyarázatot, illetve elégtételt. Ami az ügy fejleményeit ós a megbízot­tak eddigi tárgyalásait illeti, azokra vonat­kozólag az egész vonalon a legnagyobb tit­kolózás tapasztalható. Polónyi Dezső országgyűlési képviselő, n kinek a miniszterelnökkel való ügyére utal­nak Rakovszky segédei, munkatársunk előtt ma a következő kijelentést tette: — Én távol állok az ügytől. Nem tudom, miként kerültem bele, holott óvakodtam at­tól:, hogy aikár prct akár kontra beleszól­jak. Az ügy annyira kényes, hogy eshetősé­gekről nem nyilatkozhatom. Azt hiszem azon­ban, hogy az én személyemmel összefüggés­ben nem is történik semmi. Téves kombiná­ciónak kell tartanom a hirt, hogy az én ügyemre a lovagias tárgyalások során egy­általán utalás történt. Mangra Vazult inzultálták Bukarestben. — Diplomáciai közbelépés. — (Saját tudósítónktól.) Romóniia főváro­sában olyan fölbáboritó inzultus történt, a melynfek diplomáciai folytatása van. Ugyanis román -egyetemi (hallgatók megtámadták Mangra Vazul nagyváradi püspöki vikáriust, országgyűlési képviselőt és súlyosan inzul­tálták. A bukaresti akadémia tegnapi ülésének megnyitása előtt a tagok bizalmas tanácsko­zásra vonultak vissza, amelyen Mangra Va­zul megjelenésének az ügyét tárgyalták. Mangra ugyanis tagja ennek az akadémiá­nak. Megbízták Saligny mérnököt, az akadé­mia tagját, mondja meg Mangrának, hogy megjelenését nem látják szívesen az erdélyi románokkal szemben tanúsított magatartása miatt. Mangra azonban nem távozott, imlire az akadémikusok tüntetőleg a másik oldalra ültek és seniki sem szólt hozzá egy szót sem. Mangra -látva a hangulatot, még az ülés be­fejezése előtt eltávozott. Mikor az udvarra ért, ott már nagy tömeg, főként sok diák ült össze. Mangra előzőleg ikiüzent a kocsisnak, aki rá várakozott, hogy emelje fel a kocsi (ernyőjét. Mikor a diákok látták, hogy a ko­csis elővigyázatossági intézkedéseket akar tenni, odaugrottak, ledobták a kocsiról és be­zárták az udvarra. Azután Mangrához sza­ladtak és még ott az udvaron rátámadtak. — Kutya, miért árulod el három és fél millió testvéredet? — kiáltották feléje és egy diák teljes erejével fejbevágta. Papi kalapja válláig csúszott. A többi diák odaugrott, bántalmazták és ócsárolták. Mangra segít­ségért kiáltott: — Nyissák ki a kapukat! Megölnek! Mangra nagynehezen kiszabadult a diá­kok közül, kocsijához sietett, ahol megismét­lődtek a tüntetések és az inzultusok. Jorga tanár Mangra távozása után fel­kérte az Akadémia elnökét, hogy hívjon ösz­sze rendkivüli ülést, amelyen ő a román nemzet árulóiról akar beszélni. Politikai körökben feltűnést kelt, 'hogy a kormány félhivatalos lapja, a Viitorul, min­denben helyesli a diákok tüntetését. Egy je­lentés arról is szól, hogy Mangrát a román miniszterelnök, amikor kihaltgatáson jelentke­zett, nem fogadta. Egy újságíró fölkereste Mangra Vazult a Metropol-szállóban lévő lakásán. Mangra igy nyilatkozott: — Igaz, hogy engem nem hívtak meg az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom