Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-10 / 109. szám

y.tán terüld szerb P aáboru k ndott, a un előseí megsül 1) igyi tt iíb élóí aztáfl1 bia " a vitó ra mi» •ekord/; crjaj/l dkal fögií ; j ták $ E, aható n a jel<í:í oltali uiLt ra elé? emlef1 szinti' ma szute'l ke h tek10 •aibra1 mtt fia és. prod# ekinb isáigu fej söfcfe1. SSSfSt netors'' u W. íeinet ___Szeged, ]&14. május .10. /rompói ily kiószségigel' uyilták még a szerb ; krmclők előtt, nagyrészt közrejátszott ab- , fen, hogy ,a németek a monandMán keresztül ('s annak rovására rövid idő alatt oly erő/'n tudták megvetni lábaikat Szerbiában, J Jl°gy 1910-ben 35 millió dinárral szerepeivén ; / szerb bobozatalhan, már első helyre küzüotték föl magukat. Szerbia és a monarchia ré^tt az 1911. évben életbeléptetett nj szerzés következtében ugyan fokozatosan javfet a helyzetünk — bár régebbi pozieiónkat risszavivni sehogy sem sikerült — egészen ? balkáni háború kitöréséig, amikor is, mint ttnierctes, a szerb terjeszkedésnek útját álló tebtikánkkal annyira elvadítottuk nmgunk01 a szerbeket,, iliogy ez a magyar áruknak Szerbiában való" bojkottálására vezetett. Most jjfeonban újra derül. És pedig, mint már cikelején is említettéin — épen a monarfefe által annyira nem jó szemmel nézett 'füleit nagyobboidástól remélhető Szierhiá, fealó nagyfontosságú kereskedelmi érintrézésünk n j,ra,él edésére. iA szerbek uigyanis 'az uj hódoltsággal "fefalkotott politikai egységet minél erőfe'-'h gazdasági közösság utján törekszenek ^'/tósabbra fűzni és igy kényszerülve lrsz> h<vgy terimelésiik feleslegét a civilizátámasztotta szükiséglet és nagyobb nópel , 'következtében nie ujszerMm \temletefn helyezzék cl, amit pedig csak a német ?/°kra szóló ekszportj.uk mináxnumra való 'tókkentése mellett tehetnek. Ennek viszont s?q'PSZ az ta-edménye, hogy megfelelőiig a fetebek németországi importja . is a m'ini©inra fog sülyedni, vagyis a némtet uralom felszabadult szerb piacot újra megsze.'/Műjük kereskedelmünk és iparunk száifea> ha a kínálkozó konjunktúrákat igyektónk legalább is oly ügyesen kihasználni, tették azt annak idején a, németek. Syanesak a magunk hasznára forditlhat°k azt a körülményt is, hogy Szaloniki — s?1?, eddig az üjszerhiai kereskedők bevá/fe > 0 helye, vagy közvetítője volt — ma már , ;iJtnyonaHal ivan elválasztva előbbi Hlnterfe tójától. S mivel az üjszerhiai kereskedeDÉLM AGYARORSZ ÁG lem — főképen a közlekedési Viszonyok rendezése után — Belgrád felé fog gravitálni, Szaloniki régi forgalmának, ép a magas véd/vámok miatt, Belgrádon és igy közvetve a. magyar (fővároson keresztül kell lebonyolulnia. Meg 'kellene nyernünk tehát magunknak Szaloniki volt, de jelenleg felszabadult vevőkörét, hogy ezeket a szerény megjelenésű, de sokszor nagy vagyonú, megbízható kereskedőket a magyar ipar állandó vásárlóivá tegyük. Jó lenne azonban mihamarább összeköttetéseket létesíteni velük, mert konzervatív természetüknél ifogva később már nem szívesen hagyják el megszokott Imsze.rzési forrásaikat. lEz uj összeköttetések szerzésének leghathatósabb eszköze a személyes leutazás volna, azonban árumintákkal jól felszerelt utazók és képviselők révén is siker remélhető. Itt tartom szükségesnek megemlíteni, hogy a cégek általánosságban megbízhatóik, ide jó azért óvatosnak lenni velük szemben, (inert nem tudhatjuk, hogy a háború mennyire érintette vagyonukat, továbbá kiemelendő, hogy igen megbízható cégek állanak a magyar kereskedelem segítségére, akár mint bizományosok, akár mint képviselők: Üszkübben és Bitólla-Maumzlirb'tn. Kívánatos lenne, hogy szerepet játszunk főképen ennek a két délszerb városnak a ker; skadtelmében, mert mig Üszküb vas- és közutak .gócpontjában való fekvésénél fogva szinte predesztinálva /van arra, hogy mint Délszerbia centruma, annak egyszersmint. gyűjtő és elosztó helye is legyen, addig Bitólia-Mcuaszti.r, hasonlóképen Dilbra és Prizrend is, az Albániával Való kereskedelemnek lesznek számottevő tényezői. Ideje tenne most már, hogy kihasználjuk azokat a kedvezőbb alakulatok kínálta előnyöket, amelyeket a fejlődő és törekvő kis Ibalkáná'llamokkal való békés [kereskedelmi érintkezés nyújt és amelyeket eddig éppen e méltatlanul lebeosiiilt kis államok miatt, gazdasági erőnk végső megfeszítésével áillig fegyverkezve nélkülöznünk kellett. h. i. Óriási földrengés Olaszországban. — Pusztulás mindenfelé. — (Saját tud ősit ónktól.) Olaszországban .ismét nagy földrengés volt.. Az eddig érkezett táviratok még nem számolnak be a katasztrófa teljes képéről. De valószínű, hegy Itáliát ismét .nagy csapás érte. Kisebb városok pusztultak el, falvak a föld alá siilyedtek "ás számos emberélet pusztult el. Az eddig érkezett jelentéseket itt közöljük: Catania, .május 9. Tegnap este hat órakor erős földlökést éreztek. A rengés, mely körülbelül hat másodpercig tartott, a lakosság között pánikot idézett elő, de kárt nem okozott. A rengés Mangano közelében eresebb volt és ott károkat .is okozott. — Adircale, május 9. A rengés nagy károkat tett Linera faluban. A cataniai prefektus intézkedésére, a Vörös-kereszt orvosokat és kötszereket azonnal a helyszínére küldött. A prefektus is odament. A földrengést Lingvaglossa, Via Grandé, Biuncu Villa, Bel Passo, a legerősebben azonban Manganx) környékén érezték. Az Adirealeból Mangánéba menő vonat kénytelen volt nyiil/t pályán megállani, mert a földrengés a .pályát 700 méter hosz szuságban megrongálta. Cataniából jelentik: A föld/rengést Guardia, Pisa.no, Zafferano és Etnea falvakban is érezték. Hir szerint itt emberek is életüket vesztették. Milánó, május 9. A Secolo késő éjiéi! után külön kiadásban közölte a cataniai katasztrófa hiirét. Az első jelentés szerint az első földlökés 8 óra 14 perekor volt érezhe'heíő. A földlökés teljes 14 másodpercig tartott és elpusztította Adireale községet. Az első földlökést három .másik közveéenü! .egymásután következő rendkivül heves lökés .követte. Lipari mezőváros, amelynek 4700 lakosa van, teljesen elpusztult. Egyetlen, ház árai magát, .de nem Sztegedrék. Még- frissen .hantolt egy sir, amelyben ®azí szegedi 'vértanú nyugszik. 'Egy emiber, ébernek is polgárnak is első, akit sírba vitt 'félszeg társadalmi ós gazdasági rend, ia lne!ybe ambícióból, tett/vágyból, alkotniakaasbój oly naiv /hittel illeszkedett belé, .ahogy a gyermek veti .magát meséi, álmai világáI'tt, „ /ahol természetes az, hogy az. erők ka. ki ne használtassanak (gazdasági ós emberi erfek), .ailaol az vezeti a többieket legtöbbaki szívesebben menne a hátulsó sorok Egyikében; .itt, ahol csak azért van centra,'te'va a város élete, .hogy shinmi n.e tort énta .a megszokotton és a /közvetlen élet folytához szükségeseken felül; — itt igazán ^/k tragikusan végezheti az, aki nagyot aG akár .forradalmár, akár hithű, de eselekyő burzsoá. Ezeket gondolom én most az éjszakai TU ^ ' Partján keseredett szívvel és bámulom °gy mégis sebesebben lükltet .a vérem és f m5f képekkel telik meg a fejem. Tisztán . 0l, költői ritmusok hatnak meg, de méls hiszem 'ós érzem a jö/vőt, a Város jövóm. amely fél szabadítja a kötött és kikap^ : t energiáklat, füstölgő gyárkéiményeket rajzol a hajnalodó égre, munkábavonuló, jórulháju emberesoportekat vet a frisslevegőjü reggeli utcákra, pénzt folyat a város ka.s,zszái'ba, koncepciókat és kitartásokat tesz a szép (de kicsi) városháza hosszú zöld asztalára, könyveket, szegedieket tár a kirakatokba, kenyeret ad a kultura napszámosainak és dicsőséget a puszta életnél többet akaróknak. Liga Szegedért — ez legyen az átmenet előlliarcosa. Szervezni, tömöríteni kell a társadalmat, függét'leriiten.i a városi bürokráciától és a tunya tanyától, sok ezer embert egybehivősiteni a Város szeretetének, ápolásának gondolatával, szabad, erős, mozgékony kultur-sereget begyaikorolni békés és forró guerilla-liarcra minden közöny, maradiság és hitetlenség ellen. Mély nagy Páris és mégis szervezetbe egyesülnek barátai, mily erős Budapest és mégis szövetkeznek érette, mily szegény 'és maradi Szeged /és .mégis azt is irigyelik tőle (még szegényebbek) ami van neki! E város minden fiának mondom: ide kell jönni, a Tisza tavaszi árja mellé, legalább egyszer minden évben, egy tiszta májusi éjszakán, .farkasszemet nézníi a pisla ujszegedi mécsekkel és szomjú füllel lesni azt, amit a Város beszél hihetetlen halkan és finoman, álmatlan álmában, hajnal élőt! . . . Pálos Endre. Flóris, a feltaláló. Irta . Bede Jób. i. Geréb Flóris asztalosember volt. Szegényes ;kis 'műhelyében egy .legénnyel és egy inassal dolgozgatott. Mindemki azt hitte az utcánkban eleinte, hogy Geréb Flóris boldog. Mert megházasodott s a felesége csinos kis fehérnép vala. Azonban Flóris, az asztalos, aki csak ekkora ember volt mi, mint egy gyer mek, vékony, szikár, semmiség, ő önmagában már az esküvő után kevés időre igy dörmögött: — A teremtőjét! (Bocsánat, Flóris szólott igy.) Az áldóját ennek a huncut világnak! Hát továbbra is csak kínlódni keli, nyomorogni kel/l és nem lehet meggazdagodni! Geréb Flórismak nagy, fekete feje volt és a szemei gondolkozó, örökké töprengő és gyakran lelkes nézésüek voltak. — összegyalülhatom a világot — folytatta — a mesterség jelenlegi állapotában nem lehet semmire se vinni. Hogy nem tudtam kitalálni semmit! Valami ujat, valami nagyszerű felfedezést, amiből egyszerre meg lehetett volna gazdagodni. Minden mesterségben kitalálnak Olyan boszorkányságokat. Vasárnap délelőtt a maqy. kir. honvédCTi^T ZENEKARA I i A fel G V £ R S E H V íT: Z. Tisztelettel horváth sferesic, vendéglős.