Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-09 / 108. szám

8. DÉLMAGYAROHSZÁG Szeged, 1914. május ti­kárát senki sem fogja megtéríteni. A kirá­lyi adóhivatal' pénztáránjak ablakánál ugyan­is hirdetményben közlik a felekkel, hogy •melyik tisztviselő van a pénzkezeléssel meg­bízva és a befizetések elfogadására feljogo­sítva. A hirdetmény azt a figyelmeztetést is tartalmazza, hogy amennyiben a fizetések illetéktelen, egyénnél teljesíttetnek, az ebből folyó kárért a kincstár szavatosságot nem vállal Szilvágyi pedig hat-hét év óta nincs feljogosítva pénzkezelésre, merít ezt a jogot különféle kisebb szabálytalanságok miatt el­vették tőle. A helyzet tehát ma az, hogy Szilvágyi nem az államot károsította meg, hanem azokat a magánfelleket, akiik jóhisze­műen hozzá fordultak, hogy ne kelljen órá­kat tölteniöik a zsúfolt adóhivatalban. Előfor­dult azonban az az eset is, 'hogy Szilvágyi maga kereste fel klienseit, igy például a Ti­sza Lajos-köruton lévő Daniner-féle üzletben mindig ő maga vette át a befizetendő össze­geket, másnap pedig szabályszerűen kiállított hamis nyugtiát- kézbesített róluk. A magáno­sokat ért kár igen jelentékeny, hír szerint meghaladja a harmincezer koronát, más ver­zió szerint az ötvenezret is. A polgárság kö­rébem különösen az italméirők között, álta­lános a konsternáció amiatt, hogy ugyanazt a tartozást másodszor is meg kell fizetni. — Nem lesznek nöl jogászok. A Feministák Egyesülete még 1912. augusztus havában kérvényt adott ibe Zichy János, ak­kori közoktatásügyi miniszterhez, amelyben. a nőknek az egyetem jogi fakultására és a jogakadémiákra való beengedését kérték. Az egyesület hosszú ideig nem' kapott választ a kérvényre, tavaly még egyszer megsürgette az elintézést, de akkor is eredménytelenül. Ezután a Magyar Nőegyesületék Országos Szövetsége vette kezébe az ügyet s hasonló tartalmú kérvénnyel' fordult a közoktatás­ügyi kormányhoz. Hivatalos értesítést eddig a szövetség sem kapott, napok óta hir-e jár azonban, ihogy Jankovich Béla közoktatás­ügyi miniszter kedvezően intézte volna el a szövetség kérelmét és ezt az információt egy-két lap is magáévá tette. A Délmagyar­ország budapesti munkatársa Jankovich Bé­la kultuszminiszterhez fordult ebben a (kér­désben s a miniszter a következőket volt szí­ves mondani: — A híreszteléseknek semmiféle pozitív alapjuk nincs. Az egyetemek jogtudományi kara és a jogakadémiák olyan túlzsúfoltak, hogy a nőknek beengedéséről egyelőre szó sem lehet, ugv, hogy ebben az irányban még csak tárgyalások, illetve megbeszélések sem folytak. Valószínűnek tartom, hogy az egész kombináció onnan eredt, hogy büdzsébeszé­demben a nők oktatásának fejlesztése mel­lett nyilatkoztam. Ebben az irányban minden lehetőt meg is fogok tenni, amennyiben, és amennyire a viszonyok megengedik. — Képviseleti közgyűlés. A szegedi zsidó hitközség május 12-én, kedden délután öt órakor a hitközség székházának tanács­termében (.Margit-utca 20. I.) képviseleti köz­gyűlést tart. Tárgy: ,A megválasztott főkán­tor véglegesítésének ügye. — Kanírsai-Csuka Ferenc meghalt. Budapesten, egyik szanatóriumban ma dél­után meghalt Kanizsai-Csuka .Ferenc iró és újságíró. Ismét kidőlt legszebb férfikorában egyiik magyar iró, akit a túlságosan nehéz robot tett tönkre. Ujságirókörökben az utób­bi évtizedben szinte közmondásos volt, hogy senki nem dolgozott annyit, .mint Csuka Fe­renc. Még Szegeden szokta meg ,a robot mun­kát: éjjel-nappal dolgozott, fáradhatatlanul. Vezércikket irt, tárcát, politikát, riportot, kritikát, színes dolgokat, (krokit és vicceket, — ahogy jött. Valósággal tékozolta szellemi kincseit, szentül hívén, hogy az igazi iró véna olyan, mint valami mesebeli király: uleninél több kincset elszór, annál több ma­rad még neki. Kanizsai Szegeden nőtt nagy­gyá, itt fejlődött ki és e várost Budapestről is imádta. Nagy szó ez, mert akik elkerül­nek innét, a legtöbbször mostohán bánnak vele. Nem ugy Kanizsai, aki minden alka­lommal, amikor aktuális volt, irt [Szegedről, rokonszenvvel, ia nemzeti fővároshoz illően. E városban bizonyára sokan emlékeznek a tréfás, sápadt és sovány Csukára, aki nyolc­kilenc évvel ezelőtt hirtelen eltűnt a korzó­ról és a szegedi utcákról: tfölvitték Buda­pestre, a Magyar ,Hírlaphoz. Ekkor irt leg­többször, volt olyian vasárnap, hogy kilenc­tíz lapban jelent meg egyszerre tárcája, glosszája ós krokija, valósággal rekordot tartott abban, ki tud legtöbbet írni. És min­den cikke élvezetes volt: Maupassantra emlé­keztetett. Páratlan humorérzéke volt; voltak olyanok, akik uj Mikszáthot láttak annak idején, benne. Kanizsai aztán a Világhoz, majd a Pesti Hírlaphoz és a Pesti Naplóihoz került. Nem egy lapnál segédszerkesztő volt s a sz© brutális értelmében, agyondolgozta magát. Két évvel ezelőtt, bevitték a iSchwar­tzer-szanatóriumba. Attól kezdve lassú ver­gődés volt az élete: ma délután négy órakor 37 éves korában meghalt. - Helyreigazítás. Bartha Ödön dr. an­nak a megírását kérte tőlünk, hogy néhai Csernovics Agenor a Gazdasági és Iparbank­kal semmiféle összeköttetésben sem állott. — A csendőrök uj egyenruhája. A magyar csendőrség egyenruhája hamarosan megváltozik. A sorát emlegetett kakastollas kalap eltűnik s helyét a rézveretes magyar sisak foglalja el. Á kalapot azért törlik el, mert nem tartós, szélben, nagyon kellemetlen viselet, a sisak pedig jobban védi a fejet, esetleges ütés ellen is. A sisak huzatot kap, hogy ne csillogjon és nyáron, ne melegedjék fel annyira. A zubbony és köpeny csukaszür­ke lesz. A tisztek zubbonyukra és dolmá­nyukra vállzsinórt kapnak, mint a lovassági tisztek. Díszben ehez erősifik a gomb sortól odafutó bojtzsinórt, ami az osztrák csendőr­fiszteknél is meg van. A tiszt sisakkal és a diszes meliro-jttal igen mutatós megjelenésű lesz és hasonlítani fog a testőri uniformishoz. - Német diplomaták egymás között. Berlinből táviratozza tudósítónk: Nagy föl­tűnést kellt Kriesinger belgrádi német követ és Schlieben ibelgrádi német konzul legújabb afférja. A két diplomata már régen -ellensé­ges viszonyban van egymással. A legújabb affér a belgrádi tennisz-iklubban történt, a •melynek tagja az egész diplomáciai kar és minden hivatásos konzul. 'Kriesinger a klub legutóbbi -gyűlésén azt követelte, hogy Schlie ben konzult töröljék a tagok sorából és 'ki­jelentette, hogy amig ezt a kívánságát nem teljesitik, nem fizet tagdijat sem ő, 'sem a hármusszövétség másik két képviselője: az osztrák-magyar és az olasz nagyikövet, sőt a három követség és három: konzulátus egyetlen tagja sem. Erre a tennisz-klub egyik tagja fölvilágosítást 'kért Kulcsingertől, hogy miért akarja kizárná Schliebemt, de a német követ csak annyit felelt, hogy az titok, — írni-olvasni tud ? A választójogi tö.­vény alapján több városban már megkezdő­dött ,a választók irás-olvasás vizsgái. A vizs­gákra leginkább az ipari munkások jelent­keznek, a jelentkezés a következő kérvény­mintán. történik: Polgármester Ur! A kibocsátott hirdetménynek megfelelő­leg tisztelettel alulírott ezennel levél utján jelentkezem az lí>13:XIV. t.-c. 49. és öl. pa­ragrafusainak végrehajtása, tárgyában ki­adott 1184—1914. V. K. M. számú rendelet­ben meghatározott írás-olvasási vizsgára. Kérem a tekintetes Polgármester urat, szí­veskedjék engem értesíteni, hogy mely na­pon jelentkezzem a vizsga letételére. Tisztelettel (aláírás és lakhely.) A vizsgák idejét majdnem- mindem pi­rosban különböző órákra tűzték ki a hatosy gok. Szegeden például a polgármester wi/j tányolta a (kívánságot és a vizsgák idejét esti órákba tűzte ki. Szabadkén, Soprow'j Désen, Nagyváradon, Salgótarjánban, JTC'j csénben a nappali órákra tűzték ki a vizsfll idejét, emiatt a munkások a belügymin1*-;',' terhez előterjesztéssel éltek. A törvény/;'; szakasza szerint minden huszonnégy eS-' betöltött egyén vizsgázhat, ennek ©lenére ' salgótarjáni szolgabíró állítólag csak á/" évet betöltött egyéneket bocsátja vizsgaU E miatt is panaszt tettek a munkások. Fiumei jelenés szerint a városi tanács mate 18-ára tűzte ki a vizsgák kezdetét és P az esti óráikra. — A fővárosban a szociál­demokrata párt titkárságának kérésére B°r' czy István dr. polgármester .póthirdetmény bocsátott ki, amelyben a vizsgák idejét hé'' köznap délután 5 órától este 9 óráig és vaj sár-nap s ünnepnap délelőtt 8 órától 12 óra/ állapította meg. Ennek dacára megtöri/' ' hogy ugy a VI., mint a VII. kerületi elolíte róság mintegy báromszáz munkást a dél­előtti óráikra idézett be. Ezért ma ezek 3 munkások panaszt tettek Bárczy polgjáo meste-rnél és/kérték, hogy utasisa az róságokat a rendelet szigorú betartására. — A drótnélküli telefon. Londont jelentik, hogy Marconinak, a szikratávíró zseniális feltalálójának sikerült végre 3 drótnélküli telefon problémáját megoldaná' Marooni már hosszabb idő óta végzett e1" irányban kísér leteket olasz hadihajókon 3 ezek oly kiváló eredménnyel jártak, h az egész olasz flottát fölszerelik most nélküli telefonkészülékekkel. A találmány*3 nyilvánosság előtt csak tegnap mutatták I"1 Londonban nagyszámú közönség előtt, akü nek soraiban egy orosz katonai bizottság 1 részt vett, amely harcászati szemponttá rendkívül fontosnak tekinti a tudományi"1 ezt a legújabb vívmányát. A drótnélküli 4e lefon kezelése ép olyan egyszerű, mint & r gi rendszerűé és a távolság kérdése sem ok°z semmiféle nehézségeket. Állítólag legköte lebb már drótnélküli telefonösszeköttete fognak létesíteni London és Newyork zött. — A leobenl gyilkosság. Megírtuk tejT napé-lőtt, hogy Menz Frigyes főbadn/fj Leobenben éjnek idején agyonlőtte bátyPV Menz Félix ezredorvcst. Most bécsi tu/te tónk a gyilkos ismerőseitől a következe*., tudta meg a tragédia okáról: Menz Frigy ^ főhadnagy megismerkedett Gráoban egy let4 redes fiatal szép leányával és szerelmes^ belé. De sem a főhadnagynak, sem a 103,11 to nak nem volt pénze a kaucióra ós így, ezredes is, a főhadnagy rokonai is elten a szerelmesek egybekelését. Ám a főhadn3^ nem tudott szerelméről lemondani ós a .házban vett lakást, ahol az ezredes . kott. Ettől kezdve igen vigyáztak a Icám s a főhadnagy nem is tudott találkozni a dottjávai. Mikor újra meg újra megkér*^ kezét, az ezredes azt mondta neki, hogy remtsen előbb ©xiszteneiát magának S tán próbálkozzék újból. Menz Frigye® akart lépni a hadseregből és minden * , zelthető állást elfogadott volna, hogy meg'13 zasodhassék. De rokonait felháborította j terv, megvonták tőle anyagi támogatás1' s és az ezred orvos kivitte, hogy Menz Frrp^j, kérvényét, amelyben a hadseregből vaJ° j, bocsátását kéri, ne terjesszék föl, Ettől *f .jr ve a főhadnagy halálos ellenségének * ,|1f), tette ezred orvos bátyját. Teljes extázis3^ melyet még csak növeltek anyagi zava , megfogamzott agyában a szörnyű terv, b boszut áll bátyján, élete megrontóján. ^ De mielőtt tervét végrehajtotta, miö4^"

Next

/
Oldalképek
Tartalom