Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-08 / 107. szám

• . ... .• 'Szeged, 1914. május 8. DÉLMAGYARORSZÁG gyázására. Tudomása szerint a város erre nem fektet súlyt és a bérlők sem ugy trá­gyázzák a földeket, mint ahogy kívánatos volna, mert nem szorítja rá őket senki. A külterületen ma az az állapot, hogy a gaz­da tavasszal kiveri a jószágot a közlegelőre és kint hagyja ősziig. A .föld javításával azon­ban senki se törődik, a város legelői tehát évről-évre rosszabbak és ennek a következ­ménye a szegedi állattenyésztés erős hanyat­lása is. A bizottság ezdkután .abban .állapodott meg, hogy javasolni fogja a tanácsnak, mi­szerint a közlegelők bellerjesebb hasznosm­sával foglalkozzék és kötelezze a bérlőket is orra, hogy a földeket ne csak kihasználják, hanem javítsák is. A delegáció napja. — A hadügyi albizottság ülése, — (Saját tudósítónktól.) A magyar delegá­cióban a hadügyi albizottság kezdte meg ma az előkészítő tárgyalások sorát. Az ülést délelőtt tiz órára hirdették, de a delegációs •terem előtt húzódó folyosó már jóval élőbb megtelt a- hadügy,minisztérium -ragyogó egyenruhás képviselőivel és a delegáció tag­jaival. Az ellenzéki delegátusok közül' csak Hadik János gróf és Chorin Ferenc jelentek meg. Hadik gróf eleinte félre vonult, később azonban barátságos beszélgetést kezdetit Ka­ti ós Ferenccel. Tisza István gróf miniszter­elnök Dániel Gábor báró társaságában vala­mivel tiz óra után érkezett. Útjában, elfoga­dóterme felé nagy székelyudvarhelyi' kül­döttségbe ütközött, amely Ugrón János főis­pánnal az élén, katonaságot kér elárvult ka­szárnyája számára. A küldöttség mindezi­deig nem tudja, kihez forduljon, Krabatin­hoz-e vagy Hazaihoz? Az albizottság délután, két óráig egyfoly­tában tanácskozott, délután, azonban a had­ügyminiszter képviselőjének az osztrák de­legációban való elfoglaltsága miatt nem ült össze. Legközelebbi ülése holnap, pénteken 'délelőtt tiz órakor lesz. Az albizottság ülés­rendje holnaptól fogva az lesz, hogy a tár­gyalás délelőtt 10—l-ig, délután pedig 3-7­i'g tart. (Bizalmas értekezlet.) A .hadügyi albizottság ülését, amely előtt a szűkebb elhelyezési albizottság Czi­róky Antal gróf elnöklésével bizalmas érte­kezletet tartott, negyed tizenegy órakor nyi­totta meg Tallián Béla báró elnök. Az ülésen a közös hadügyminisztérium részérői Kroba­Hii lovag közös hadügyminiszter, fogaraisi 1amássy József altábornagy osztályfőnök, Haus Antal tengerészeti parancsnok és a Szakelőadók, a magyar,kormány részéről pe­'®'g Tisza István gróf miniszterelnök, Hazai ^rnu 'báró honvédelmi miniszter és Harká­nyi János báró kereskedelemügyi miniszter Jelenteik meg. Tallián Béla 'báró elnök bejelentette, h°gy a határozatokra adott miniszteri vála­szok előadója, Werner Gyula, megbetege­dett; ennek folytán az ügynek előadójává ukolicsányi Lászlót kérte fel. (Az őrség és a delegáció.) A .napirend tárgyalásának megkezdése előtt Hadik Já.nos gróf kért szót: — Az utolsó -delegáció alkalmával fel­emelte tiltakozó szavát az ellen, hogy a de­mgáció plónumának tárgyalása alkalmából a képviselőházi őrség ki volt rendelve. A viszonyok azóta nem változtak. Bármennyi­tó meg van győződve arról, boigy tiltakozása eredménnyel nem fog járni, addig, mig ez a törvénytelen állapot' fennáll, kötelességsze­rűen mindig tiltakozni fog az ellen, hogy ezen önkényes eljárassál törvényes szabad­ságunkat, a delegáció tekintélyét mélyen sértsék. , Kérdi azutáni az albizottság elnökétől, van-e hivatalos tudomása arról, hogy a par­lamenti őrség a bizottsági tárgyalások ide­jén is ki van rendelve és ha igen, ki rendel­te ki? Az elnök bejelenti, hogy ezeket az in­tézkedéseket a Ház elnöke rendelte el. Mi­után az 1912. LXVII. t.-c. 6. szakaszában megállapított szolgálati ügyrend 4. pontja alapján s házszabályaink értelmében az őr­ség a közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság tanácskozásainak céljaira szolgáló épület (belsejében eljárni jo­gosult, nem látja szükségét bármiféle intéz­kedés megtételének. Hadik János gróf nem veszi tudomásul a választ és ennek alapján is konstatálja, hogy az elnök és — sajnos — ugy látja, az albizottság többsége is egészen törvénytelen álláspontra helyezkedik. A többség az el­nöki választ tudomásul veszi. (A hadügyi vita.) Az albizottság ezután áttért a hadügyi költségvetés tárgyalására. Hegedűs Lóránt előadó: .Felveti azt a kérdést, hogy a költségvetés összeállításánál a hadügyminiszter mennyire felelt meg az utolsó öt év delegációs határozatainak. Ki­mutatja, hogy a hadügyminiszter a határo­zatok Legnagyobb részét szigorúan keresztül­vitte. Igy a mostani költségvetés az előb­bieknél egyszerűbb és jobban ellenőrizhető. Miután a bosnyák-hercegovinai hadügyi költségvetés most egyesittetett az egész költ­ségvetéssel: ezért indítványozza, hogy a bos­nyák útépítés költségeit ezután vegyék ki a hadügyi költségvetésiből és azokat Bosznia saját költségvetése fedezze. Kifogásolja, hogy a hadügyminiszter az 19)14. év első fe­lében 9 és fél millió korona pátihitelt kért, miután az 1911. és 1913. évi költségvetésben már 30 millió koronát költöttünk szanálás­ra. Indítványozza, hogy a bizottság ennek a megszavazását tartsa függőben addig, amig az élelmezési szűkebb albizottság megfelelő felvilágosítást nem ad. Ezután bizalmasnak kéri a felvilágosításait tekinteni és a had­ügyminiszter imegibizátsából fegyvernemien­ként közli, hogy a jövő évben a védőreform mennyiben fog megvalósulni. Végül részle­tes áttekintést ad a költségvetés kereteiről és azt elfogadásra ajánlja. Chorin Ferenc kérdi, hogy az egyszerű költségekként megszavazott százmillió koro­na, az Auffenberg-féle százbuszonötmillió ós a fejlesztésre forditott száznyolcmillió koro­na -elköltetvén, nem fog e címeken többé ki­adás fölmerülni; fölszabadulnak-e ezek a té­telek és a hadsereg azon elodázhatatlan szük­ségleteire lesznek-e fordíthatók, amelyek a jövőben kétségtelenül felmerülnek? Utal a hi­vatalos és félhivatalos lapok cikkeire, ame­lyekben a hadsereg ujabb követeléseit jelen­tik be. Kérdi, mi igaz ezekből a jelentések­ből? Kérdi továbbá, mi igaz a készülő fegy­verek átalakításának szükségére vonatkozó hírekből? Szükséges ezeknek a kérdéseknek a tisztázása a hadsereg harcképessége és a nemzet teherviselése szempontjából. A köz­véleményt nyugtalanítják az uj átszervezés­re vonatkozó hirek és azért ezekre vonatko­zólag is felvilágosítást kér a hadügyminisz­tertől. Szükségesnek tartjia a várak építését. Erdélyben, ami nem jelent ugyan semmiféle ellenséges lépést Romániával szemben, ha­nem tisztán óvatos intézkedés. Szükségesnek tartaná Erdély megerősítését. Kéri a had­ügyminisztert, hogy akár bizalmas, akár nyilt válaszban feleljen erre. Hegedűs Lóránt röviden válaszol Oho­rin kérdéseire, majd Miklós ^ Ödön sajnálattal látja, hogy a tiszti pályára menők nem származnak oly rétegből, amely intellektuális tőkét biztosí­taná a hadseregnek. Noha az ország pénz­ügyi .'helyzete nem engedheti a tiszti fizeté­sek emelését, mégis szükségesnek tartja a szolgálati idő megrövidítését. Tisza István gróf miniszterelnök csupán pár szóval válaszol Miklós Ödönnek a tisz­tikar illetményeinek emelésére vonatkozó ja­vaslatára. Nem foglalkozott a dologgal érde­mileg, de óva inti az albizottságot attól, hogy az ország mai pénzügyi helyzetében bármi­lyen agit vagy bátorítást adjunk a katonai kiadások további fejlesztésére, ö, akit a fe­lelősség terhel ebben a tekintetben, tudja, hogy milyen rettenetes pénzügyi helyzetben vagyunk; tudja, liogy a polgári szolgálat­ban levő személyzetnek a legjogcsuliabb igé­nyeivel szemben is milyen kérlelhetetlen szi­gorral kell a takarékosság álláspontjára he­lyezkedni: ép ezért nem helyesli, hogy ha a katonai tisztikarban az ilyen lizetésjavitási aspirációkat növelik. (Helyeslés.') Miklós Ödön kéri, hogy felszólalását meg nem történtnek tekintsék. lEziután Windisehgraetz Lajos herceg részletesen bírálta a hadügyi expozét. Fog­lalkozik a Gerő-ügygyel és sajnálatosnak tartja, hogy a polgárság és katonaság közt a jó viszony részben megromlott. Issekutz Győző, majd Chorin Ferene be­szólt még röviden és ismételten hangsúlyoz­ta Erdély megerősítését. lEzzel az ülés bevégződött. Csernovics Agenor a ravatalon. — Pénteken délután temetik. — (Saját tudósít ónktól.) Csernovics Age­nor tragikus halála városszerte nagy meg­döbbenést és igazi részvétet keltett. A fő­mérnök ma már a ravatalon fekszik. A Tem­plom-téri gyászház valóságos búcsújáró .hely lett. A halottat még az este ideiglenesen, ko­porsóba helyezték és ma reggel diszes ra­vatalra helyezték. Az ebédlőben hatalmas baldachin alatt álll a koporsó, melyhez lép­csőkön kell felmenni. A koporsót 'koszorúk borítják iés körülötte viaszgyertyák égnek. A ravatalos szoba állandóan teli van látogatókkal. Csernovics kollégái, nagyszá­mú barátai, rokonai, ösmerősei, tisztelői, klub-társai egymás kezébe adják a ravata­los szoba kilincsét. Az özvegynél kondoleált a délelőtt folyamán az Ármentesitő Társulat hivatalnoki kara; a Csongrádi Takarékpénz­tár képviseletében Koós Elemér igazgató; Rcök Iván országgyűlési képviselő és család­ja, azonkívül még igen sokan Szeged uritár­sadalmábói!. A temetés pénteken délután öt órakor lesz a Templom-tér 6. számú gyászházból a görög-keleti vallás gyászszertartása szerint. Sevity Lázár görög-keleti plébános fényes papi segédlettel fogja bes zen telni a kopor­sót. A halottat a belvárosi temetőben lévő családi sírból tban helyezik örök nyugalomra. Mint már inai számunkban megírtuk, Csernovics Agenor öngyilkosságának okáról többféle verzió kering. A híresztelések — ugy látszik — abban meg egyeznek, hogy a főmérnök halálát súlyos anyagi veszteségek idézték elö. Erre vonatkozólag két feltevés­ről hallottunk. Az első szerint a Délmagyar­országi Közgazdasági Bank ügyeivel kap­csolatban, — amely bank jelenleg fölszámol, — ujabb kötelezettségek terhelték volna Cser novics Agenort, amelyek összege körülbelül 80—100.000 korona. A másik feltevés szerint a főmérnök részt vett a Szegedi Bankegye­sület szanálására alakult konzorciumban és előzőleg abban a szindikátusban, amely a bank alaptőkéjének felemelésékor nagyobb összegű részvényeket vásárolt. A szindiká­tus tagjait egyetemleges kötelezettség ter­helte, .többen állítólag kibújtak a kötelezett­ség alól és ezek helyett Csernovicsnaik kel­lett nagyobb összegeket kifizetni. a Délma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom