Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-07 / 106. szám

2. DÉLMAGYARORSZÁG •Szegeti, 1914. május 7. már az ősszel kezdik meg működésüket, de orvosi fakultásaikat csak 1916-ban nyitják meg. A magyaróvári gazdasági akadémiát bekapcsolja a pozsonyi egyetembe. A budapesti tudományegyetem túlzsúfoltságának a megszüntetését azáltal reméli elérhetőnek, hogy itt felemeli a leckedijakat, de ugyanakkor nagy kedvezményekben fogja részesíteni a vidéki egyetemek hallgatóit. Ezzel távolról sem merítettük ki azt a gazdag programot, amit Jankovich miniszter tárcája költségvetésével kapcsolatban adott. De dióhéjba szorított körvonalaiban is biztató perspektívát nyújt a magyar kultura jövője. Ha pedig ezt a programot a helyi érdek szempontjából tekintjük, Szegednek többféle kulturális intézménnyel való gazdagodásiát remélhetjük e program alapján. Remélhetjük a leánygimnázium felállítását, egy mezőgazdasági szakiskola Szegeden való létesítését, a városi felső kereskedelmi fíu- és leányiskola államosítását. S miután a miniszter maga konstatálta a műegyetem túlzsúfoltságát, nincs kizárva, hogy kellő indokokkal és megfelelő anyagi áldozatokkal meggyőzhető arról, hogy a budapesti műegyetemen a túlzsúfoltság megszüntetése a legbiztosabban és a legradikálisabban a Szegeden felállítandó műegyetem által érhető el. Mindezek a dolgok persze azonban csak ugy érhetők el, ha minél előbb, sőt rögtön, céltudatosan és minden tétovázás nélkül a tettek mezejére lépünk. De vájjon ki teszi meg az első lépést és — mikor? Ugy tudjuk, hogy Jankovich Béla kultuszminiszter junius elején három napra lejön Szegedre. Beszéljünk a — miniszterrel! goik iközött ... És most vége imindöniniek . . . EiiHci'tálták a fejünk fölött a cserepes tanyát, íábunk alól a buzavirágos szép földet... Á más háza ez, a más földje ez . . . Már űznek innen bennünket, hajtanak, fenyegetnek, mint a rosszul fizető lakost . . . Kapás János 'megsimította a felesége szenvedő arcát. Lágyan, melengető érzéssel. Jószive egész melegével vigasztalta a feleségét. •!,•?•' J ••! — Mönjünk falura . . . Messze, messze, ahova még hirt se hozhatnak, — mondotta Kapás János és merengő tekintettel bámult bele az őszutói alkonyati pirkadásba. — Holnap elmögyök! . . . Többet nem szólt, de nem' is kellett szólnia. Tera asszony megérzett mindent. És a nyugtalan éjszakán át volt ideje végig gondolni a múlton, a múlt gyönyörűséges napjain. Öreg, ősz embert, az édes apját látta maga mellett, amint oktatja, a kiságyon ülve. — Lányom, böcsüld rnőg a vagyont . . . Vigyázz rá, el ne veszelődjön! És ime, ma már csak emléke maradt a régi földnek, a fájdalom szakgató kínjaitól kisérve. Vádolta magát, a sorsot, -mely az emberek életét igazgatja. Nem szerette a fekete nádfödelet az öreg falakon, nem volt elég épület a jószágnak, hát átala'kitotta. A nád helyett cserepet rakatott az épületekre, csináltatott istállókat, ólakat, módisosan berendezve. Erre pénz kellett. Adtak a bankok hitelt, amennyi kellett. És amint az első teher ránehezült a szép örökségre, megérezték a súlyát. Gondoltak egyet. Hátha kitudják heverni más utón. (Folyt, köv.) Wimmer Fülöpöt a kamara alelnökké választotta. — Teljes ülés. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma délután; két órakor Szarvady Lajos elnöklésével teljes ülést •tartott. Az ülést az ipari osztálynak ülése előzte meg, amelynek egyetlen tárgya volt a Rainer Károly halálával megüresedett alelnöki állás betöltése. Az ipari osztály erre az állásra Landesberg Mór indítvány ára egyhangúlag Wimmer Fülöp gyárigazgatót választotta meg, akit uj minőségében a teljes ülésen Szarvady Lajos elnök üdvözölt. Wimmer Fülöp válaszában, köszönetet mondott az őt ért .megtiszteltetésért és kijelentette, hogy a maga részéröl-rajta lesz, hogy az iparnak és kereskedelemnek érdekei ugy a kamarában, mint más hatóságoknál minél teljesebb mértékben érvényesíttessenek. Az jejnöki .bejelentések (során sajiniájlatta;l vette tudomásul a kamara, hogy & kereskedelemügyi miniszter nem járult hozzá ahoz a felterjesztésihez, hogy Magyarország, Ausztria és az annektált tartományok közötti postatakarékpénztári csekkforgalom bélyegmentessó tétessék. Ugyanazon miniszter közölte, hogy a szegedi városi szegényházat nem veheti meg a várostól felsőipariskolai internátus céljaira, utasította ellenben a felsőipariskoía igazgatóságát, begy az internátusnak más alapon való szervezésére javaslatot tegyen, örömmel vette tudomásul a kamara, hogy kezdeményezésére az államvasutak szabadkai üzletvezetősége ugy intézkedett, hogy ,a szeged—zentai vonalon május 1-től kezdve egy uj vonatpár állíttassák forgalomba. A kereskedelemügyi miniszter fölszól itására foglalkozott .a kamara az iparfejlesztési törvény revíziójának a kérdésével. .A közös bizottságnak erre vonatkozó határozatát hosszabb beszéd keretében Tonelli Sándor dr. ismertette. Az alapgondolat az, hogy Magyarországnak, melynek nincs meg az önálló vámvédelme, ennek pótlása gyanánt szüksége van a mesterséges iparfejlesztésre. Annál is inkább, mer.t ezt indokolja a mezőgazdaság elégtelen fejlődése, a fizetési és kereskedelmi mérlegek passzivitása, a kivándorlás ós az állami szükségletek növekedése is, amelyeknek fedezése céljából uj adóalanyokat kell teremteni. Általánosságban a most érvényben levő iparfejlesztési törvénynek alapelvei megtartandók volnának, de bizonyos támogatási módozatokkal szemben nagyobb óvato&stígot kieljlene tanúsítani. Ezek a támogatási módozatok az állami részvényjegyzés, a kamat-garancia vállalása, .az olcsó vagy kamatmentes kölcsön nyújtása, továbbá .a válságba jutott vállalatok állítólagos megmentése. Igy általános támogatási módozatok gyanánt .a gyáriparnál elsősorban a szubvenció és a szokásos állami kedvezmények engedélyezése volnának fentartandók. Vezető elvül pedig az volna, .fölál litandó, hogy elsősorban azok az iparágak támogaltassan.ak államilag, amelyekben nagy a behozatalunk, amelyek tömegtermelésre alkalmasak, továbbá., amelyeknek termelési előfeltételei az országban megvannak, A kisipar támogatását illetőleg azt határozta a teljes ülés, hogy a kormány szakítson az ingyenes gépadományozások mai rendszerével, amely az egyes iparosokra mindig sérelmet jelent és helyette egy szervezendő központi hitelintézet közben jötté vei olcsó részletekben bocsássa a gépeket a 'kisiparosok rendelkezésére. Végezetüli ugy határozott a kamara, hogy a. kereskedelmi miniszter kerestessék meg abban a tekintetben, hogy az uj iparfejlesztési törvény meghozatala (lialasztassék el addig, mig 1917-ben az uj vám és kereskedelmi szerződések életbe lépnek, hogy az igy beálló változások is figyülembevehetők legyenek. Véleményt mondott még a teljes ülés az ipari bíróságokról és a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényjavaslatok ügyében is. Mindkét törvényjavaslatnál különösen azt a szempontot látja kidomboiitan dónak a kamara, hogy a törvényjavaslatok szövegezése világosabb legyen és hogy azok az alternatívák, .amelyek a legkülönbözőbb magyarázatokra adhatnak alkalmat, a törvény végleges meghozatala alkalmával elimináltassanak. A szabadkai kereskedelmi egyesület kívánságához képest elhatározta a teljes ülés, hogy a hiteltudósitó irodákról szóló törvényjavaslat beterjesztése érdekében felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez öly értelemben, hogy a hiteltudósitó iiodák működése engedélyhez köttessék és hogy a hiteltudósitás terén tapasztalt nagymérvű visszaélések a jövőben lehetetlenné tétessenek. örömmel vette tudomásul a kamara iSzeged város tanácsának azt az értesítését, hogy elvileg hozzájárul a női inasiskola felállításához. Ennek kapcsán megállapította a teljes ülés mindazokat a szervezeti, tantervi stb. szempontokat, .amelyek az uj iskola létesítésénél tekintetbe veendők volnának. Hasonlóan Szeged város tanácsának megkeresésére foglalkozott a kamara a Szegeden lén tesitendő kereskedelmi kikötőnek az ügyével ÓS' elfogadta az iroda által készített 'memorandumot, amely fölsorolja mindazokat a momentumokat, amelyek a kereskedelmi kikötőnek létesítése mellett szólnak. .Különösen szükségesnek .látja a kamara,, hogy költségkímélés szempontjából a város keresse meg a földművelésügyi és kereskedelemügyi minisztériumot abban a tekintetben, hogy az építkezés minél előbb megkezdessék, hogy igy a kiemelt földanyag a megindítandó máv. építkezéseknél .fölhasználható legyen. Javaslatba hozta a kamara, hogy a pénzügyminiszter Szabadkán vámhivatali kirendeltség létositése iránt intézkedjék. A mai helyzet ugyanis, hogy a szabadkai kereskedők máS városokban kénytelenek külföldi szállítmányaik 'elvámolását intézni, egyáltalán nem á,ll arányiban egy százezer lakosú városnak kereskedelmi forgalmával. Szabó Gyula titkár előterjesztésére kimondotta a kamara, hogy foglalkozni kíván a kamarai kerületet érdeklő rnenetrendmédositásoknak az ügyével és hogy a szükséges anyag beszerzése után e tekintetben megkeresést intéz a kereskedelemügyi .mini&zt,erhez. Kimondotta a kamara azt is, hogy csatlakozik az aradi kereskedőimi .és iparkamaránk állásfoglalásához, amely tiltakozását fejezi ki a fiumei kiviteli tarifáknak tervezett felemelése ellen. Fiume lévén ugyanis Magyal'-, országnak iigyszélván egyetlen tengeri kiviteli útja, az odavezető vasúti szállítás megdrágítása iparúinknak a világpiacon val° versenyképességét veszélyeztetné. Az ülés végén az 'elnökség 'bemutatta Schátfer Márton kamarai beltagnak inditanyát, hogy a kaimara foglalkozzék az i'Parl szövetkezetek ügyével és tegyen javaslatot a kereskedelemügyi miniszternél aziránt, hogy az ipari szövetkezetek ügye a ikeresk'kedelm;' miniszter és a kamarák kiküldötteinek 'közbenjöttével beható vizsgálat tárgyává tétessék és a szövetkezetek ügye e vizsgálat 'tapasztalatai alapján gyökeresen rendeztessék. ••••••••••••••••••••••••••••••naa.an.nBnMHnvjHHMiM**"" A mexikói háború. Washingtonból jelentik: Mayo tengernagy jelenti, hogy TampL ko körül a szövetségi csapatok és konstitu" ciona,listák harca tovább tart. Mayo közölte a tengerészeti minisztériummal, hogy a rendelkezésére álló haderővel könnyen elfogd' ja majd Tampikót. Villa tábornok Hi&rta híveinek ama felszólitására, hogy csapatával csatlakozzon hozzájuk és szövetkéz®011 velük az amerikaiak visszaszorítására, nJ'0' matékosan visszautasító választ adott. A f^' kelő vezér kijelentette, hogy Huerta hívei aZ idegenek intervencióját saját cólj'aik érdekeben provokálták. •