Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-31 / 126. szám

10. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. május öreg alsóvárosi templom (környékén kopog­tatnak még be a napsugaras végii házikók portáira, ezzel a szerény szóval köszöntvén a háziakat: — Dicsértessék . . . Szabad-e pünkös­dölni? A város, a nagy herberg, kifelé ontja né­pét a napos ligetek felé. A természet szeretete évről-évre fokozódik. A lakosság száma is nagyon megnövekedett. AjVillanyosok csak ugy öntik az emberanyagot kifelé és minden­hova jut belőle, Újszegedre és Gedóba, ló­versenytérre és Stefániára, korzóra és kör­töltésre. Nagyváros lettünk, legalább népünk számaránya szerint. — A fogadalmi templom alapkőletétele. A polgármester fölkéri ez uton a törvény­hatósági bizottság tagjait, hogy a fogadalmi templom alapkő oklevelének aláírása végett pünkösd vasárnap délelőtt 9—12 óra között a főispáni hivatalban megjelenni szive,skedje­nek. i , i : • . , j , — Vilmos császár Konopistban. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon: Jelentettük, hogy Vilmos császár junius 12-én Ferenc Ferdi­nánd főherceget meglátogatja Konopistban, ahol két napot fog -tölteni. A császár tizenket­tedikén este érkezik meg. Wilczek János gróf most Ferenc Ferdinánd főhercegtől meghivót kapott, hogy ugyanekkor látogassa nreg a konopisti kastélyban. A gróf a meghivás ér­telmiében junius 12-én Konopisba utazik, hogy a német császár látogatása idején a főherce­gi pár vendégeként a kastélyban tartózkod­jék. — Személyi hir. Cicatricis Lajos dr. fő­ispán szombaton délután lcét órakor eluta­zott Szegedről. — A közös miniszterek elutazása. Berch­told Lipót gróf közös külügyminiszter ma reggel Maechio báró és Forgách gróf osztály­főnökök kíséretében visszautazott Bécsbe. Bi­linski lovag iközös pénzügyminiszter Szalay László és Kuh-Krobák Pál osztályfőnökök kí­séretében Bécsbe utazott. Krobatin lovag kö­zös Ihadügymiiniszt-er ma éjjel Budapestről visszatért Bécsbe. Kíséretében voltak szárny­segédei: Csobány vezérkari alezredes és Dő­ry őrnagy. — Giesswein Sándor dr. előadása. A Szegedi Feminista Egyesület meghívásá­ra Giesswein Sándor, az ismert keresztény szocialista képviselő, ma este 9 órakor a vá­rosháza közgyűlési termében előadást tartott „Békemozgalom ós nőmozgalom" cimmel. A közgyűlési termet ebből az alkalomból zsú­folásig megtöltötte igen előkelő közönség. Főleg az elegáns és szép 'hölgyek voltak nagy számban képviselve, akik élénk érdeklődéssel hallgatták Giesswein megfontolt, lassú gör­diilósü szavait, különösen, amikor a nők hi­vatásáról beszélt. Az, előadás előtt. Jóny Lászlóné, a Feministák Egyesületének elnöke bemutatta a közönségnek -az. illusztris vendé­get, aki a sokszori meghívásnak végre ele­geit tett és eljött Szegedre. 'Giesswein azzal kezdte beszédét, hogy tényleg már sokszor hivták, de -eddig nem volt ideje ,lejönni; mcst azonban, amikor az eszperantásták is gyűlé­seznek, mégis csak eljött, bogy hármas el­vének bitvallást tegyen; mert ő pacifista, fe­minista és esaperantista. Ezután áttért az előadásának tárgyára és a békemozgalomról beszélt. Elmondotta, liogy ezen fontos és ne­mes mozgalom főkelléke: a tömegek, a köz­vélemény intelligenciája. Példákat is hozott fel erre a közelmúlt eseményeiből: Svéd és Norvégország, Mexikó ós 'Obille békés meg­oldást nyert háborús szándékait idézve. Majd azt fetjegette, bogy ,a nők tevékenysége mi­lyen sikerrel járhat társadalmi téren. No­csak a betegápolást tanulják a nők, hogy a társadalomnak hasznára legyenek, hanem azt cselekedjék meg, hogy ne legyen betegápolásra. Az anyai hivatáshoz tart' hogy a népeket a béke eszméjének meg«Lr jék. A francia papoknak semmi hatásuk csen a népre, de a német papok még ®1CS' nagy .befolyással rendelkeznek, mert sitik kötelességüket, amit az irás '*, papok menjenek ki a sekrestyéből". És 3 ' » & á "51: is menjenek ki szentélyükből á nép/0®' mert az ő szivük melege kihat me^.®1/ mikor manapság annyi az anyátlan. e gyatot egzisztencia. Van manapság s°k föladat, amit igazán csak a nők valósit' nak meg. Ilyen a békemozgalom és aZ hólizmus. Mint a történelem is és a mány is mutatja, a férfiak itt célt érni met papok ki is mennek a nép köze es git-eni igyekeznek szociális bajaikon aP t# irf ad> tudtak. A nők indítsanak téliát társ akciót és az ő munkájukat siker koronu^^ Giesswein előadását az egybegyűltek tapssal honorálták. — A monitorok tisztjei a MMÍp Cicatricis Lajos dr. főispánnál flottila délelőtt tisztelegtek a dunai re érkezett monitoi •egyik tiszt neve és eim-e: re érkezett monitorainak paranos^'^ger, Friedriöh Grund, a másiké K. nn a d stíkiffsleutnant. John T. Vok Collins mandant S. M. Schiffes „Ternes". ^ — Az albán események. A érkező legutóbbi hdrek szerint a "f11^ 9 bizottság Tiranában több órán át tárgy ^ fölkelőkkel, de a tárgyalás eredmén?'6 ^ koljá-k. Biztos forrásból származó e/ró/f szerint a remélt megegyezést nem sl^ végrehajtani. A fölkelők ragaszkod®3^ hoz ,a követeléshez, hogy Vilmos ^jfc távolítsák el. Megbízható helyről F' hogy amennyiben a nagyhatalmak $ nának megegyezná arra, hogy Duraz20 érdémszámba megy, .addig ,a törvénytelen anyaság a legnagyobb társadalmi bűn, egy soha meg nem bocsátjtható szégyen s a bol­dogtalan anya képes inkább gyermekeit ön­kezűleg elpusztítani, semmint ezt a gyalá­zatot elviselni. Igy került az anyaság, me­lyet az őskorban a legnagyobb tiszteletben tartottak s a legmagasabb társadalmi polc­nak tekintettek és mely a természetben is a legfőbb érdemet jelenti s méltán minden­nél nagyabb megbecsülést követel: igy ke­rült az anyaság összeütközésbe a magántu­lajdon társadalmának képmutató és önző fel­fogásával. A szerelem törvényesítése sok millió és millió nő örökös boldogtalanságá­nak kútforrása s az emberi /faj nemesítésé­nek egyik legfőbb akadályozója. És a sze­relem, melyben a Természet megleli önma­gát s mely az érzelem ösztönszerű nemes­ségével hivatva volna kiegyenlíteni a szo­kások és törvények ütötte különbségeket, kö­zelebb ihozni egymáshoz a társadalmi .osztá­lyokat, kényszer vagy érdekházasságok kö­tésének ad helyet. Ezzel pedig még inkább szétválasztja az osztályokat, sőt a kasztszel­lem megteremtésével éket ver az egyes tár­sadalmi osztályokon belül ,is ember és ember közé s egyszersmind szomorún világit rá ko­runk legnagyobb 'betegségére, a pénz isten i­tésére. Az aranyborjú! Aki ennek imádása alól nem tudja magát kivonni, az nem tarthat számot a legnagyobb emberi boldogságra. Az embernek nem az a rendeltetése, hogy va­gyont vagyonra, ,pénzt pénzre halmozzon fel, mert minden gazdagodás egy csomó ember­társunk rovására történik s a jelenkor mór­hetetlen magánvagyonai milliók kisajtolt könnyéből, kiömlött véréhői, elpusztult- éle­téből és egészségéből tevődtek össze. Milliók egy miatt! Mcst.is csak ugy, mint a Phá­raók korszakában. És ezek a milliók lennt a bányákban, p mezőkön, a gyárakban, hi­vatalokban egész sivár életükön át másak számára robotolnak, mások számára gyűjtik a gazdagságot, teremtik a jólétet, a kultú­rát. És az emberek milliói mások érdekében éheznek egy-egy gazdasági válság alatt és mások érdekében pusztulnak el egy-egy vé­res háborúban. Mindenkinek fájj a saját le­igázása, a saját nyomorúsága, ihogy ha en­nek öntudatára ébredt. De akinek a mások nyomora fáj, akit a mások sorsa nyugtala­nít, aki azt tekinti legfőbb élete -céljául, hogy minél több nyomort szüntessen meg, minél nagyabb lépéssel vigye előre az elnyomott emberiség ügyét: az ,az igazi ember és csak az hivatott arra, bogy a legnagyobb emberi boldogság részese lehessen. És miinél na­gyobb az áldozat, amelyet hoz, minél érté­kesebb életet, minél több tehetséget és aka­ratot tud e cél szolgálatába állítani, a bol­dogságnak, a lelki megnyugvásnak annál magasabb lépcsőfokát tudja megközelíteni. Ezelknek a munkája termókenyitette meg mindenkor uj tömegek szelleméit és érlelte meg az elnyomottak akaratát arra, hogy sorsuk javítására törekedjenek. Hatalmas népmozgalmaik, szabadságharcok, forradal­miak keltek életre, amelyek évszázadról-év­századra enyhítettek >az elnyomáson és min­dig több és több embert tettek szabaddá. De a polgári forradalmak bires szabadság-jel­szava inkább a kizsákmányolás és meggaz­dagodás szabadságává alakult és az emberi­ség legnagyobb és legértékesebb része: a munkásság ós a nők végleges felszabadítása még mindig csak a jövő feladata ma­radt. önök, tisztelt Hölgyeim, bizonyára azt hiszik, hogy a feminizmus az, mely a Nő felszabadítására hivatott. Kétségkívül a fe­minizmus is termel értékes eredményeket, hozzájárul a nők öntudatra ébresztéséhez, de csak szűk körre szoritkozhatik es $ ményében azokat a gazdasági Pr° A amelyek egyszersmind az összenő'61/ szabaditásának problémái, érinteti6111] M' ja, .Sokkal mélyebb, általánosabb, // # talmasahb tömegmozgalom az, fflrtóit K felszabadítására hivatott. A felsza:ba" 0 gári osztály kiválóságai voltak aró életre keltették és fejlesztették, de a mott munkásosztály óriási 0 meg és viszi lépésről-lépésre legnagyobb világmozgalomnak: a musnak eszméit. Egy uj vallás „.g 9 / " " ' jj amelynek istene az igazság, tér/ ^^ / dás, .fundamentuma a szolidaritásai <i • szakkal, nem is véres forrada]'11//,^ meg csatáit. Csupán az agy vei ok • ^ s/itását végzi, a tudomány, a szer ^ ei" világositás fegyvereivel. rek közötti faji, vallási, nemzeti/* jel fi tálykülönbségeket és az. aiun/'b0^ ^ az emberi méltóságot -helyez1-. va' 0 -szellem legnagyobbjai szegődtek - „ de tőivé, elég legyen Ostwaldot, U • tőle Francét említenem. 0 A szociálizmus nem ismer 1 férfi és nő (között. Erkölcstani-lx>' a törvényes szerelem, a törvény mek s -az egyházak és -szokások előítéletek. A magántulajdon $ re törekszik s amidőn végleg lllCgföicPró zedelmes csatáit, amidőn minden minden gyár, minden bánya » kásrf » nába ment át: nem csupán a fi elnyomatása szűnt- meg, de csakis akikor fejeződik be a no J 0V J szabadulása is, bogy sok ezerev6 ^ je» tása után visszanyerje termész®1 j és méltóságát • W A láthatáron dereng és az \r(l, nála nem sokáig fog váratni

Next

/
Oldalképek
Tartalom