Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-31 / 126. szám

10. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. május öreg alsóvárosi templom (környékén kopogtatnak még be a napsugaras végii házikók portáira, ezzel a szerény szóval köszöntvén a háziakat: — Dicsértessék . . . Szabad-e pünkösdölni? A város, a nagy herberg, kifelé ontja népét a napos ligetek felé. A természet szeretete évről-évre fokozódik. A lakosság száma is nagyon megnövekedett. AjVillanyosok csak ugy öntik az emberanyagot kifelé és mindenhova jut belőle, Újszegedre és Gedóba, lóversenytérre és Stefániára, korzóra és körtöltésre. Nagyváros lettünk, legalább népünk számaránya szerint. — A fogadalmi templom alapkőletétele. A polgármester fölkéri ez uton a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy a fogadalmi templom alapkő oklevelének aláírása végett pünkösd vasárnap délelőtt 9—12 óra között a főispáni hivatalban megjelenni szive,skedjenek. i , i : • . , j , — Vilmos császár Konopistban. Bécsi tudósítónk jelenti telefonon: Jelentettük, hogy Vilmos császár junius 12-én Ferenc Ferdinánd főherceget meglátogatja Konopistban, ahol két napot fog -tölteni. A császár tizenkettedikén este érkezik meg. Wilczek János gróf most Ferenc Ferdinánd főhercegtől meghivót kapott, hogy ugyanekkor látogassa nreg a konopisti kastélyban. A gróf a meghivás értelmiében junius 12-én Konopisba utazik, hogy a német császár látogatása idején a főhercegi pár vendégeként a kastélyban tartózkodjék. — Személyi hir. Cicatricis Lajos dr. főispán szombaton délután lcét órakor elutazott Szegedről. — A közös miniszterek elutazása. Berchtold Lipót gróf közös külügyminiszter ma reggel Maechio báró és Forgách gróf osztályfőnökök kíséretében visszautazott Bécsbe. Bilinski lovag iközös pénzügyminiszter Szalay László és Kuh-Krobák Pál osztályfőnökök kíséretében Bécsbe utazott. Krobatin lovag közös Ihadügymiiniszt-er ma éjjel Budapestről visszatért Bécsbe. Kíséretében voltak szárnysegédei: Csobány vezérkari alezredes és Dőry őrnagy. — Giesswein Sándor dr. előadása. A Szegedi Feminista Egyesület meghívására Giesswein Sándor, az ismert keresztény szocialista képviselő, ma este 9 órakor a városháza közgyűlési termében előadást tartott „Békemozgalom ós nőmozgalom" cimmel. A közgyűlési termet ebből az alkalomból zsúfolásig megtöltötte igen előkelő közönség. Főleg az elegáns és szép 'hölgyek voltak nagy számban képviselve, akik élénk érdeklődéssel hallgatták Giesswein megfontolt, lassú gördiilósü szavait, különösen, amikor a nők hivatásáról beszélt. Az, előadás előtt. Jóny Lászlóné, a Feministák Egyesületének elnöke bemutatta a közönségnek -az. illusztris vendéget, aki a sokszori meghívásnak végre elegeit tett és eljött Szegedre. 'Giesswein azzal kezdte beszédét, hogy tényleg már sokszor hivták, de -eddig nem volt ideje ,lejönni; mcst azonban, amikor az eszperantásták is gyűléseznek, mégis csak eljött, bogy hármas elvének bitvallást tegyen; mert ő pacifista, feminista és esaperantista. Ezután áttért az előadásának tárgyára és a békemozgalomról beszélt. Elmondotta, liogy ezen fontos és nemes mozgalom főkelléke: a tömegek, a közvélemény intelligenciája. Példákat is hozott fel erre a közelmúlt eseményeiből: Svéd és Norvégország, Mexikó ós 'Obille békés megoldást nyert háborús szándékait idézve. Majd azt fetjegette, bogy ,a nők tevékenysége milyen sikerrel járhat társadalmi téren. Nocsak a betegápolást tanulják a nők, hogy a társadalomnak hasznára legyenek, hanem azt cselekedjék meg, hogy ne legyen betegápolásra. Az anyai hivatáshoz tart' hogy a népeket a béke eszméjének meg«Lr jék. A francia papoknak semmi hatásuk csen a népre, de a német papok még ®1CS' nagy .befolyással rendelkeznek, mert sitik kötelességüket, amit az irás '*, papok menjenek ki a sekrestyéből". És 3 ' » & á "51: is menjenek ki szentélyükből á nép/0®' mert az ő szivük melege kihat me^.®1/ mikor manapság annyi az anyátlan. e gyatot egzisztencia. Van manapság s°k föladat, amit igazán csak a nők valósit' nak meg. Ilyen a békemozgalom és aZ hólizmus. Mint a történelem is és a mány is mutatja, a férfiak itt célt érni met papok ki is mennek a nép köze es git-eni igyekeznek szociális bajaikon aP t# irf ad> tudtak. A nők indítsanak téliát társ akciót és az ő munkájukat siker koronu^^ Giesswein előadását az egybegyűltek tapssal honorálták. — A monitorok tisztjei a MMÍp Cicatricis Lajos dr. főispánnál flottila délelőtt tisztelegtek a dunai re érkezett monitoi •egyik tiszt neve és eim-e: re érkezett monitorainak paranos^'^ger, Friedriöh Grund, a másiké K. nn a d stíkiffsleutnant. John T. Vok Collins mandant S. M. Schiffes „Ternes". ^ — Az albán események. A érkező legutóbbi hdrek szerint a "f11^ 9 bizottság Tiranában több órán át tárgy ^ fölkelőkkel, de a tárgyalás eredmén?'6 ^ koljá-k. Biztos forrásból származó e/ró/f szerint a remélt megegyezést nem sl^ végrehajtani. A fölkelők ragaszkod®3^ hoz ,a követeléshez, hogy Vilmos ^jfc távolítsák el. Megbízható helyről F' hogy amennyiben a nagyhatalmak $ nának megegyezná arra, hogy Duraz20 érdémszámba megy, .addig ,a törvénytelen anyaság a legnagyobb társadalmi bűn, egy soha meg nem bocsátjtható szégyen s a boldogtalan anya képes inkább gyermekeit önkezűleg elpusztítani, semmint ezt a gyalázatot elviselni. Igy került az anyaság, melyet az őskorban a legnagyobb tiszteletben tartottak s a legmagasabb társadalmi polcnak tekintettek és mely a természetben is a legfőbb érdemet jelenti s méltán mindennél nagyabb megbecsülést követel: igy került az anyaság összeütközésbe a magántulajdon társadalmának képmutató és önző felfogásával. A szerelem törvényesítése sok millió és millió nő örökös boldogtalanságának kútforrása s az emberi /faj nemesítésének egyik legfőbb akadályozója. És a szerelem, melyben a Természet megleli önmagát s mely az érzelem ösztönszerű nemességével hivatva volna kiegyenlíteni a szokások és törvények ütötte különbségeket, közelebb ihozni egymáshoz a társadalmi .osztályokat, kényszer vagy érdekházasságok kötésének ad helyet. Ezzel pedig még inkább szétválasztja az osztályokat, sőt a kasztszellem megteremtésével éket ver az egyes társadalmi osztályokon belül ,is ember és ember közé s egyszersmind szomorún világit rá korunk legnagyobb 'betegségére, a pénz isten itésére. Az aranyborjú! Aki ennek imádása alól nem tudja magát kivonni, az nem tarthat számot a legnagyobb emberi boldogságra. Az embernek nem az a rendeltetése, hogy vagyont vagyonra, ,pénzt pénzre halmozzon fel, mert minden gazdagodás egy csomó embertársunk rovására történik s a jelenkor mórhetetlen magánvagyonai milliók kisajtolt könnyéből, kiömlött véréhői, elpusztult- életéből és egészségéből tevődtek össze. Milliók egy miatt! Mcst.is csak ugy, mint a Pháraók korszakában. És ezek a milliók lennt a bányákban, p mezőkön, a gyárakban, hivatalokban egész sivár életükön át másak számára robotolnak, mások számára gyűjtik a gazdagságot, teremtik a jólétet, a kultúrát. És az emberek milliói mások érdekében éheznek egy-egy gazdasági válság alatt és mások érdekében pusztulnak el egy-egy véres háborúban. Mindenkinek fájj a saját leigázása, a saját nyomorúsága, ihogy ha ennek öntudatára ébredt. De akinek a mások nyomora fáj, akit a mások sorsa nyugtalanít, aki azt tekinti legfőbb élete -céljául, hogy minél több nyomort szüntessen meg, minél nagyabb lépéssel vigye előre az elnyomott emberiség ügyét: az ,az igazi ember és csak az hivatott arra, bogy a legnagyobb emberi boldogság részese lehessen. És miinél nagyobb az áldozat, amelyet hoz, minél értékesebb életet, minél több tehetséget és akaratot tud e cél szolgálatába állítani, a boldogságnak, a lelki megnyugvásnak annál magasabb lépcsőfokát tudja megközelíteni. Ezelknek a munkája termókenyitette meg mindenkor uj tömegek szelleméit és érlelte meg az elnyomottak akaratát arra, hogy sorsuk javítására törekedjenek. Hatalmas népmozgalmaik, szabadságharcok, forradalmiak keltek életre, amelyek évszázadról-évszázadra enyhítettek >az elnyomáson és mindig több és több embert tettek szabaddá. De a polgári forradalmak bires szabadság-jelszava inkább a kizsákmányolás és meggazdagodás szabadságává alakult és az emberiség legnagyobb és legértékesebb része: a munkásság ós a nők végleges felszabadítása még mindig csak a jövő feladata maradt. önök, tisztelt Hölgyeim, bizonyára azt hiszik, hogy a feminizmus az, mely a Nő felszabadítására hivatott. Kétségkívül a feminizmus is termel értékes eredményeket, hozzájárul a nők öntudatra ébresztéséhez, de csak szűk körre szoritkozhatik es $ ményében azokat a gazdasági Pr° A amelyek egyszersmind az összenő'61/ szabaditásának problémái, érinteti6111] M' ja, .Sokkal mélyebb, általánosabb, // # talmasahb tömegmozgalom az, fflrtóit K felszabadítására hivatott. A felsza:ba" 0 gári osztály kiválóságai voltak aró életre keltették és fejlesztették, de a mott munkásosztály óriási 0 meg és viszi lépésről-lépésre legnagyobb világmozgalomnak: a musnak eszméit. Egy uj vallás „.g 9 / " " ' jj amelynek istene az igazság, tér/ ^^ / dás, .fundamentuma a szolidaritásai <i • szakkal, nem is véres forrada]'11//,^ meg csatáit. Csupán az agy vei ok • ^ s/itását végzi, a tudomány, a szer ^ ei" világositás fegyvereivel. rek közötti faji, vallási, nemzeti/* jel fi tálykülönbségeket és az. aiun/'b0^ ^ az emberi méltóságot -helyez1-. va' 0 -szellem legnagyobbjai szegődtek - „ de tőivé, elég legyen Ostwaldot, U • tőle Francét említenem. 0 A szociálizmus nem ismer 1 férfi és nő (között. Erkölcstani-lx>' a törvényes szerelem, a törvény mek s -az egyházak és -szokások előítéletek. A magántulajdon $ re törekszik s amidőn végleg lllCgföicPró zedelmes csatáit, amidőn minden minden gyár, minden bánya » kásrf » nába ment át: nem csupán a fi elnyomatása szűnt- meg, de csakis akikor fejeződik be a no J 0V J szabadulása is, bogy sok ezerev6 ^ je» tása után visszanyerje termész®1 j és méltóságát • W A láthatáron dereng és az \r(l, nála nem sokáig fog váratni