Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-31 / 126. szám

HHHHH Hl Vizet kér Újszeged — Küldöttség a főispánnál. — az ikyÍáJí?dódtönktóU Szombaton délelőtt Rett ff« polKárság: küldöttsége tisztelctó üertalan járásibiró vezetésével Cil'ása éSLÍ- A?SPá""ál ^szeged vizel koíSÖ * ÍAa tanácsot, hogy a Főfasor ikörfürasTl ,rV:b,eve:tt. vízvezetéket építtesse ki és ;a érH iái • lulsPannai újszeged vizei óta bS - Az újszegediek hónapok Snyo™ és memonandumioikkal ásson „• > vi^vczaieivet epinesse j vizelláflo arl'ézi kutat' imerí Újszeged mai s2ökséS,p.L+egYáiItalán mm elégíti ki a közdett és Z'; A tanács ezideig nem intézke®0tet-R a a kanikullia idejére az ujszegeeRész a veszedelem fenyegeti, ami az yizhiánv A 'lakosságát: a szokásos nyári "tlumoín ai beadványoknak, sem a memotak hflée atasa n!Íncs' a 'főispánhoz forisson oda, hogy Újszeged rendes váz yezetékp.f- uok.v ujszcgvci remii es vaz füldöttsJo- ®íleíí uj ártézi kutat kapjon.- A ezö bes-/ZHk°Szólója' Ikly Bertalan a követSaR k»váSá át-adta dŐ l3Z ujszCRedi Poleár^¿ft^^os Főispán Ur! Az ujszegedi i i andó U'iszegedi Bakosok képviwért- W7 tÜ,nk meg Méltóságod előtt ,.n Iétes1Laí»UjSzesíed'en a Főfasor környéJOnaan , 0 vizvezeték és esetleg egy ;n^délve"Jfnido artézikat munkálatainak S tanaSe es az e tárgyban Szeged váShk £ '1 már több Ízben beadott kér7Ír ^emorandumnnk mielőbbi ér Ü 'ta,mo^S-fé,Sé3iez Méltóságod nagybe^ gátasat kérjük. N vaf? Cul.mk az< Ft ma Újszeged Őlí kuffáb atásánaik ugy egészségügyi, szempontból való föltétlen féljük ?ét Méltóságod előtt bővebben i rvi-,,1 ®rre nézve ugyanis d'r. Leitner keim uj orvoc , 7fve ugyanis űr. Leitner kes;nyt szerv«1' íobb' terjedelmes; szakvélevám?ZS._és juttatott nevünkben DK^ vár NO á juuaiou nevunKDer ¿7 tanacsa elé, amely szaikvélel??er'm£ÍrrvVei?y6k azonban, dacára sür^sünkrí •ek' elintézését a mi nagy meg ^ min(i a mai napig nem nyerU|*kősdi irás a nőkhöz. t,er ta: Ho,,ós József dr^del«!?6^1 val° örököts és győzedelDÉLMAGYARORSZAG tek, noha a mi többféle formában beterjesztett terveink közül mindegyik aképpen van megszerkesztve, hogy annak kivitele a városnak pénzügyi szempontból semmiféle hátrányával nem járna; nem nyertek pedig elintézést azért, miért mint Szeged város több rnagasrangu hivatalnokától hallottam: „Újszegedet nem szabad túlságosan fejleszteni, mert ez feltétlenül az anyaváros rovására történne." — Méltóságos Uram! Hogy ez a felfogás mennyire sérelmes mireánk, ujszegedi lakosokra és mennyire nélkülözi a modern élét követelményeinek még a legszükségesebb alapelveit is, azt Méltóságod előtt fölöslegesnek tartanám ecsetelni. , — Ismételten csak azt kérjük, tehát Méltóságodtól, hogy Újszeged vízzel való ellátásának ügyét megfontolás tárgyává tenni s az e tárgyban Szeged város tanácsa elé több ízben beterjesztett, indokolt kérelmeinknek a lehető sürgős és érdemleges elintézésést tekintetében magas állása tekintélyével és egész súlyával az illetékes tényezőkre megfelelő befolyást gyakorolni méltóztassék. A főispán megnyugtató szavakkal válaszolt a küldöttség szónokának beszédére. — I isztett Uraim, én magam részéről köszönöm-, hogy ilyen nagyfontosságú ügyben szívesek voltak hozzám fordulni. Teljesen átérzem az ujszegedi érdekeltség kívánságainak jogosságát és szívesen teszek meg mindent, amit csak tehetek azért, hogy kívánságuk kielégítést nyerjen. Egyénileg abban a véleményben vagyok, hogy Újszeged fejlődése a város összhangzatos fejlődésére nem hátrányos, mert hiszen minden város ugy fejlődhet csak naggyá, ha a környezete is fejlődik és igy támadhat minden városban élénk élet és egészséges kultura. Újszeged fejlődését tehát aligha gondolhatnám komoly és elfogadható oknak s valószínű, hogy nem re ez az oka annak, hogy az újszegediek eleddig talan háttérbe szorultak, hanem inkább az az aggodalma a város hatóságának, hogy a kutak szaporodásával kimerül a vízhordó réteg. Ebből magyarázható talán, hogy a hatósag a közönségnek ilyen irányú mozgalmaival szemben bizonyos idegesség hatása alatt áll, amely idegesség azonban valószínűen alaptalan. Én magam részéről megígérem, hogy a kérdést objektív tanulmány tárgyává fogom tenni és tőlem telhetőleg mindent meg teszek az ujszegedi polgárság érdekében. A küldöttség a főispán válaszát megelégedéssel .vette tudomásul. Fölkereste ezután a deputáciő Bokor Pál helyettes polgármestert, Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt és Faragó Ödön dr. tiszti főorvost, akik valamennyien megígérték az ujszegediek kérelmének támogatását. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnepek miatt szerdán, a szokott időben jelenik meg. — Pünkösd. Teljes napsugár-özönben, gyönyörű ragyogásban köszöntött be a legszebb tavaszi ünnep, rózsák, klematiszok és centifóliák virágos napja. Hajdanta, nem is olyan régen, Pünkösd első napján fehérruhás, rózsakoszorus alsóvárosi Hányok járták be a várost, közéjük fogván a mirtuszágas menyasszonyt és énekelvén néki együgyüen butácska népies dallamokat. Nótájuk egyhangú zengésű, mégis szivsimogatóan kedves, elandalító, ifjúságunk legszebb éveinek ájtatos megilletődését kifejező volt. S a szövege! Ez a kedves érzel,metlenség, ez a bájos zagyvaság! így szól az ének: A pünkösdnek jelös napja, Szentlélök, isten küldöttye, Imádkozzál miéröttünk Az apostoloknak . . . _ Azután következtek szelíd versikék a nyiló bazsarózsáról, Mária szépségérői, angyalok bűbájos kórusáról ... Szép volt mindez, nagyon szép. Ma már alig-alig látni hírmondót is ,a pünikösdölő lányokból. Aszfalton nem szeretnek járni, legfeljebb odalenn az + Irta = Hollós József dr. 'Weiem + TI "il/iVUO ,lfi] Ti'1 tette meg az embert a Föld V, az százezer évek tűntek el, az p , ° oiazezer évén tunteü el la^nnk ™ állatias sorából kivetkő k !!ai|'H,tmLtárSaS' együttműködő lónybíi^Visé'a- véí?re a természeti erölcet WoJ az .,, szolgálatára kényszeritette és ¡.MMn-ak, a földnek, viznek és mtlan ui az ' . a Természet, leigázásával, Wt^Pk ko>.i a vrziieK. es í^tS-Jan urává, a mai knltnra Uk-i ,u]eve lön. a HC kultura és boldogság eszközt fkának té&év,el Párhiuzamosan hlav az embernek is 'a leiigázása, eilart/a^iankz r ^'uuerneiK is 'a leigázása, HeM L ^t olyan szokások, erkölcsök ;ameIy«k segítségével az embek KlságDeraűortja urává lehetett az egész 'A 4 tára a I®rruószetben az emíber lett Itidott i m'baa pedig. az' aki több ¡ t „ ^Uciotf —r"1^" peaig az, aia tom r^iialkodni ^^Igálatába ,haj tani és fölöt k"CÍ,1 Gí?yhái-Mek<3t földesuraiknak, kirá^áav aaf°knek, hadvezéreknek vagy i V?b«ágoVVezték s Szülök is a iegna-. . rÉe^t«íremtő.it, alkik miatt a ^tolódott ki, a legtöbb élet, KN* tü ?ra P^ztnlt el: a -legna•SS a ^telték és neveiket és eseleV615 Azok«i ?elem fámára megörö\Sá t, Segiw a legfőbb eszközöket pedig, a Uí"igével k "4 i 0gitsé ' ^/jivi^uKtíi pauig, t? tíz ebetLi!g®vel egyesek az ölsszesek M'eí 'es maradhattak, az őskore-Hi-x?lon'ek' későbben jognak, W ert-r :K> aesonooen dognair, KvSb lcsnek és társadalmi rend¿V'í^ekS15?11 az emberiség fölszaba\}%h VszaVi t' akik manaiiság ás, mint ypii,- ^zak'K a lk manapság m ~ fe kbau a tudás, az eszme, tázit5|tVG!'eivel harcoltak: ástenteak> forradalmároknak tekintették, akiket mindenütt és minden időkben gúnyolni, elégetni, bebörtönözni kellett. ¡Szerencséje az emberiségnek, Ihogy a bennük lappangó isteni szákra minden időkben lángra lobbant több-kevesebb emberben és ihogy ezek az istentagadó, izgató, ¡forrongó, ezek a lángelméjü és lánglelkü emberek saját önfeláldozásuk árán ás tördelték és lazították bilincseiket és ha már nem vagyunk valamennyien rabszolgák, Iha. nagy számmal vagyunk már szabadok, szabad testben ós szellemben, ugy ezt ezeknek az igazi nagy embereknek, az emberi szabadság ós kultura bőseinek és zászlóvivőinek köszönhetjük. önöket tisztelt Hölgyeim, bizonyára azok a sziabadságtörekvések érdekiák, amelyek ¡a Nő fölszabaditásával függenek össze •Méltán, mert hisz a nő kétszeresen szenved az elnyomatás alatt, szenved, mint részese az emberi társadalomnak és szenved külön mint nő. Ámbár talán nem helyesen mondom azt, hogy szenved, mert az emberek legnagyobbrészt nem is tudják azt, hogy ők elnyomottak, kizsákmányoltak, szabadságuktól megfosztottak. A legtöbben természetesnek tartják a megszokott állapotot, természetesnek tartják azt, hogy vannak szegények és gazdagok, a sors különös rendeltetésének azt, ¡hogy a nő alárendeltje a férfinek és bele is nyugosznak a változhatatlan^ ~ F 1 kell rázni az embereket boldog öntu íatlanságukból. Igenis érezzék nyomorúságukat, eszméljenek sorsukra és sajogjon minden seb, amelyet a társadalmi igazságtalanságok ütöttek. Az emberek öntudatra ébredése a szolgaságnak, ia kiváltságoknak, a babonáknak pusztulását, ¡az egész emberiség számára a boldogulás irányát jelenti. Az uralkodó erkölcsöik ós törvények tulaj donkópen csak a mindenkari gazdasági állapotok eredményei és igy nagyon természetes, hogy az őskorban, amikor az emberek még a boldog kommunizmus korában éltek, a nő helyzete ¡egészen más volt. A nő, mint családanya a legfontosabb szerepet töltötte be, mellette a férfi helyzete a természetes állapotnak megfelelően inkább alárendelt volt. Amilyen mértékben ¡azonban az egyesek magántulajdonra tettek szert, olyan mértékben ¡alakult át a nő helyzete is és vált szabad és független egyénből ő maga is magántulajdonná, rabszolgává. IAZ emberi társadalomnak talán az első forradalma volt nz,^ amely az anyajogot megszüntette s helyébe az atyajogot tette. A magántulajdonnal velejárt a.z öröklés s e célból megteremtették a házasság intézményét s ami ezzel egyértelmű: a nő rabszolgaságát. A nő eleinte csak ¡a közügyekbe való befolyását, lassanként személyes szabadságát is elvesztette, a férfitól függő ós alárendelt, sőt megszégyenítő helyzetbe keírült és nemcsak teste lett kiszolgáltatva, de szelleme és lelke és elnyomva, mesterségesen sötét tudatlanságban ós akaratnélküliségben tartva. Mennyire érezzük még ma is a nők évezredes elnyomását, amely annyira megnyomorította szellemüket, ¡hogy legnagy b' tömegükben még ma sem ébredtek öntnd « errrésaetesnek tartják, hogy ők a i . .yámolitottjai. A férfiak csinálták ¡a törvényeket és igy természetesen olyanokat csináltak, amelyek nekik kedveztek.'És az erkölcsöket is ők formálták szintén a saját képmásukra. És a kétféle remi erkölcs mely még az ókorban vette kezdetét, még 'ma is érintetlenül fönnáll, az a kétféle erkölcs a nely mindent megenged a férfinak és semmit a nőnek Az emberi lélek legszebb megnyilatkozását: a szerelmet is törvényesítettek, amelynek szigorú betartása természetesen csak a nore kötelező és mig a törvénytelen apaságon senki meg nem ütközik, sőt