Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-01 / 102. szám

4, 1914. május 1. sérje figyelemmel a 'Kormányos dri. által mondottakat. — Rendben, van, elfogadjuk a 'tanács javaslatát! — kiáltják és a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a tanács javaslatához. A belügyminiszter — mint ismeretes — jóváhagyta a köz rendészeti szabályrendeletet. A közgyűlés ezt tudomásul vette. Az uj szegedi megfigyelő és kolerakórház ügyében érkezett miniszteri leiratot is tudomásul vették. Több város átiratának elintézése után a csorvai kerület orvosi állását a tanács javaslatára ideiglenesen Róna Móriccal töltötték be. A számtiszti állásra a közgyűlés ifjabb Gruber Andrást választotta meg. A középitészeti iktatói állás betöltésénél husz városatya névszerinti szavazást kért. Mialatt a leadott szavazatokat a szavazatszedő bizottság összeolvasta, az elnök jelentette a központi választmány megválasztásának eredményét. Eszerint a választmány tagjai lettek: Back Bernát, Becsey Károly dr., Bokor Adolf, Cserő Ede dr., Csonka Ferenc, Gál Kálmán, Ivánkovits Sándor dr., Kovács József dr., Kószó István dr., Lantos Béla, László Kálmán, Papp Róbert dr., Pálfy Dániel, Pálfy József dr.. Rósa Izsó dr., Szarvady Lajos, Szmottény Nándor, Taschler Endre, Tóth Imre dr., Turóczy Mihály dr., Vadász Lajos, Vajda Sándor, Ujj József dr., Végrnan Ferenc dr. A három albizottság elnökévé Taschler Endrét, Pálfy József dr.-t és Turóczy Mihály dr.-t választották meg, majd a választmány tagjai a közgyűlés előtt letették a hivatalos esküt. Ezután jelentette az elnök, hogy a középitészeti iktatói állásra pályázók közül Borbola István 45, Tompos Andor 31, Barabás János 39 és Zsíros Lajos 15 szavazatot kapott. A közgyűlés tehát szótöbbséggel Borbola Istvánt választotta meg. A megüresedett írnoki állásra Jójárt Jánost választották meg. A tanácsi előterjesztések kerülitek sorra ezután. Piüich Kálmán a mult közgyűlésen azt indítványozta, hogy a Tisza túlsó oldalán elterülő Gerliczy-birtokból a város 24 holdat vásároljon meg 64,800 koronáért. A gazdasági bizottság véleménye alapján a tanács sem javasolja a birtok megvételét, mert semmiképpen sem volna előnyös üzlet a városra. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Kátai Sándor a felsővárosi nyomáson 4 hold földet akar vásárolni a várostok A tanács javaslata az, hogy csakis nyilvános árverés utján adják el azt a területet. A tanács javaslatát a közgyűlés elfogadta. Osztrák felelet Károlyi Mihálynak. A Neues Wiener Tagblatt szembeszáll Károlyi Mihály grófnak az expozéra vonatkozó kijelentéseivel. Károlyi Mihály grófnak, aki hódoló útra Pétervárra akarja vinni a magyar ellenzéki képviselőket, saját hazájában sem maradtak adósak a hármasszövetség ellen intézett exaltált támadásaira való válasszal. Nem veszik őt komolyan, mert ismerik akciójának tisztán belső politikai indító okait. Azonban a német kereskedelmi verseny ellen tett gyűlöletes szemrehányásait, amelyek a valósággal ellenkeznek és amelyeket Károlyi Mihály gróf az orosz és a francia sajtóból kölcsönzött, még sem lehet felelet nélkül hagyni. Valóban igaz ugyan, hogy például Szerbia ma szivesebben vásárol Németország ban, mint Ausztriában és Magyarországban, azonban ebben sokkal inkább hibás Magyarország elzárkózó agrárpolitikája, mint a Ball platz politikája, • ^ C 111 Mffe óriási választékkan a ^^^•••Cil UH legújabb mintákban ===== leszállított Arakon ===== FONYÓ SOMA ülláoltásl uállalafónál SZEQED, KÖLCSEY-UTCA 4. SZ. (Wagner-palota.) A Belvárosi-kávéház elégiája. — Elárverezték a berendezést. — Szombaton újból megnyitják a kávéházat. — (Saját tudósítónktól.) A Belvárosi-kávéház története szomorú fejezethez jutott ma délután. A kávéház tudvalevőleg hónapok óta nagyon gyengén ment. Nappal még csak akadtak vendégek, ide este már kilenc órakor be kellett csukni a kávéházat, mert. annyian sem látogatták, hogy a fogyasztás kifizette volna a világítási költségeket. Ma aztán a Belvárosi válsága fordulóponthoz jutott. A törzsvendégek pontosan megjelenitek délután félkettőkor, hogy az ebédutáni feketéjüket elfogyasszák. Alig foglaltak azonban .helyet, kellemetlen meglepetés érte őket. Lengyel Lőrinc szegedi bútorgyáros elküldette a kávéházba hat emberét, hogy a székeket vigyék el onnan. Lengyel ugyanis értesült arról, hogy a délután folyamán árverés lesz a kávéházban és mivel ő a székeket a tulajdonjog fentartéisával bocsátotta Kossák és Komlós, a tulajdonosok rendelkezésére, elejét akarta venni annak, hogy az ő székiéit is elárverezzék. A vendégeknek tehát feketézós közben fel kellett kelni a székekről és állva itták meg kávéjukat. Nem kevésbé humoros jelenetek következtek ezután is. Miközben a billiárd-golyók nagyban csattogtak a Ibit! iárdnasztalokon, egyszerre csak megjelentek a végrehajtók. Farkas Elek és Kun Ede. Velük jött az Alföldi Takarékpénztár képviseletében Papp Róbert dr. ügyvéd, továbbá a többi hitelezők képviseletében Vadász .János dr. és Holló Samu dr. ügyvédek. A kávéháznak 120.000 korona adóssága van; ebiről 26.000 koronával van érdekelve az Alföldi Takarékpénztár; bútor-, billiárd gyárosok és éleimiszerszáIlitők a töblbi érdekeltek. ,A végrehajtók megjelenése után a .főpincér odament a billiárdozóklioz, udvariasan meghajolt és ünnepélyesen szólott: — Szíveskedjenek kérem abbahagyni a játékot, mert az asztalok árverésre kerülnek mostan. Az egyik játékos, aki már közel volt a százhoz és egy közönséges ziccert kihagyott, épen akkor mondta busán: — Ez volt a párti! — Dehogy is ez volt, — nevetett a társa, — ez volt a párti — és a végrehajtókra mutatott. Az árverés hirére hamarosan megtelt a kávéház. Megjelentek nagyszámban az árverési „hiénák" is, akik mindég arra lesnek, hogy hol lehet valamit jó olcsón megkaparitani. Egy törzsvendég maliciózusan jegyezte meg: — Ha mindig ennyien jártak volna ebbe a kávéházba, akkor mostan nem kellene árverezni. Az árverés délután öt óráig tartott. Egymás után kerültek eladásra a billiárd asztalok, Kártya asztalok, tükrök, díványok, mosdók; a ka.sszaberendezés, az üvegajtó, a csillárok; minden a falakon kivül. Különösen az V^ü, n*»gy réz rámás falitükör volt a kapós: negyven korona kikiáltási árból, hamarosan ötszáz koronára verték fel az árát. Mikor elhangzott az utolsó: „senki többet", akkor összeszámlálták a pénzt: 8800 korona folyt be a berendezés eladásából. Tekintve, hogy a kávéháznak 120.000 korona adóssága van, a hitelezők szép pénzt veszítettek. A Belvárosi kávéház ma egyébként uj gazdák kezébe került. Ólmosi József és fia 'bérelték ki ,a kávéházat, akik sokáig voltak tulajdonosai Budapesten a „Fészek" kávéháznak. Szombaton délben nyitják meg újból a Belvárosit és a szakavatott emberek kezében bizonyosan .ismét fel fog virágozni ez az üzlet, amely egy időben Szegeden nagyszerűen prosperált. Akik az égre törnek. — Mekkora az a magasság, amit aviatikus elérhet? — (Saját tudósilónktól.) Ugy szakemberek, mint laikusok között sokszor vetődik fel ez a kérdés. Mindenki szeretné tudni, hogy hány ezer méter az a magasság, amelyen tul aviatikus nem juthat. Optimisták azt tartják hogy eljön majd az idő, miikor 'az ember repülőgépen fog érintkezni a (Mars lakóival. Ez persze csak csalfa ábrándozás marad.. A XX-ik század csodálatos találmányai után Ítélve, mindenre el lehetünk 'készülve. Kellermann izgalmas regényét, az „Alagut"-at olvasva, egész egyszerűnek és keresztül vihetőnek tűnik fel nekünk, az Európa és Amerika között lévő alagút megépítése. A regény elején pedig egész biztosra vesszük, hogv ez a hiu álom, Mac Ailan álma, nem válik valóra. így vagyunk az aviatikával is, ha ma gondolna valaki a Mars megközelítésére, akkor nevetségessé! tenné önmagát; mer íj ez a terv a mai viszonyok között lehetetlennek látszanék, Azok az emberek pedig, akik akkor fognak élni, amikor ezt a tervet valaki keresztü'lviszi, egy cseppet sem fognak csodálkozni. A „repülés pesszimistái" tátják e,l legjobban a szájukat, ha egy repülőgépet meglátnak, de azért nem felejtik el a fejüket rázni és igy morogni: — Szép... szép... Csak ennek a röpködésnek mégsem lesz jó vége. Ha a repülés jövőjét akarjuk tisztán látni, akkor le kell vetni ugy az optimista, mint a pesszimista szemüveget. E cikkem fölé azt irtam cimül, hogy „Mekkora az a magasság, amit aviatikus elérhet? Az olvasó ne várjon itt precíz feleletet. Nem látok én a jövőbe és nem vagyok jós. Csak a dolgok realitását mérlegelem. Perreyon, a híres francia aviatikus, mondta barátainak a tiszteletére rendezett banketten, midőn a mult évben felállította az ötezernyolcszáznyolcvan méteres világrekordot : — Négyezer métert mutatott a barograf és én minden pillanatban azt hittem, hogy kiesek a gépemből. Az alkatrészek recsegésének szörnyű muzsikája kisért. A tengeri betegség hamar elfogott és már leszállásra gondoltam, amidőn rettentő áramlattölcsérbe kerülve, gépem vadul forogni kezdett, Likkor szédület fogott el és kénytelen voltam leereszkedni. Ezeket mondotta Perreyon és íme láthatjuk, hogy mennyi bátorság, erő és lélek- jelenlét kell egy pilótának ilyen óriási magasságban. Titáni erővel kell 'küzdenie, hogy ura maradhasson gépének. 'Mi történne akkor, ha a pilóta elvesztené az eszméletét, a neki is szokatlan légkörben és a nagy gépmadár teljesen a légáramlatok szeszélyének volna kitéve?... önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy ha négy- és ötezer méter magasban ilyenek történnek, akkor mi lehet feljebb. Mi lehet feljebb?... Erre a kérdésre Peros, a brazíliai léghajós ad választ, aki évekkel ezelőtt a „Crac" nevü léghajón 9540 méter magasságot ért el. — Már ötezer méter volt mögöttem, •— irja utieirásában, — és le akartam szállani, amiről szó sem lehetett. A léghajót annyira rángatták a különböző szelek, hogy kénytelen vol:am megkapaszkodni. A légáramlatok olyanokat rántottak a léghajóm gömb-