Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-03 / 103. szám

8. 1914. májtta 8. met kiván fordítani a miniszter a borértékesítés ügyére, amiben örvendetes baladást jelent az osztrák földművelésügyi miniszterrel történt megegyezés. Végiil a lótenyésztés ügyével foglalkozik a miniszter -és kéri a költségvetés elfogadását. (Éljenzés.) Bujanovics Gyula a kistermelők fokozottabb védelmét kívánja. Szünet után Szilassy Zoltán a többtermelés kérdésével foglalkozott. A költségvetés tárgyalását délután négy órakor folytatták. Sztranyovszky Sándor földmivelési kormányzat ideeentrelizálását kívánja, Szász Pál a bankokat támadja, melyek a pénzválsáig idején bazaflatlan magatartásukkal óriás pusztítást vittek végbe. A bankóikat meg kell rendszabályozni és .'hogy hatalmukat letörjük, az adókat bankszerüen kell kezelni. Magyar Károly az állat egészségügygyei foglalkozik. Baross János a középbirtokososztály védelmét követeli és olyan intézkedést, mely meggátolja a birtok elaprózását. A hitbizományokat is föntartan dóknak mondja. Jakabffy Elemér a gazdasági felügyelőkről beszél. Juriga Sándor nem tartja veszteségnek, ha az életképtelen osztályok elpusztulnak. Semmi kárát sem látná -annak, ha az Andrássyak vagy Ziehyek üveg- vagy drótgyárat alapitanának, amikor elfogy a földbirtokuk. A költségvetést valamennyi szónok elfogadta, Az ülés este nyolc órakor ért véget. (A Szombati ülés.) Szász Károly alelnök háromnegyed 11 órakor -nyitotta m-eg az ülést. Folytatják a földmivelés-ügyi költségvetés tárgyalását. Az első szónok Krolopp -Hugó örömmel üdvözli a miniszter programját és mindazt, amit a termelés fokozásáról mondott. A méneslhirtc-kok gazdaságának eredményesebb kezelését óhajtja, mert részletekbe menő hosszas fejtegetéséből kitűnik, hogy ezeket a birtokokat -nagy költséggel, de kevés haszonnal niüve-l-ik. Ezután a pozsonyi egyetem mellett szervezendő gazdasági főiskola ügyéről, majd áljaiéban a gazdasági (szakoktatásról szól. Áttér a vámpolitikára és kifogásolja, hogy az egész világon a magyar gazdák fizetnek legnagyobb vámot a behozott gépekért. Végül a gyümölesszesz megadóztatásáról beszól- és a kis-exiszíenciák védelmét kívánja. Az elnök bezárja a vitát, aztán Ghillány Imre báró miniszter felel a felszólalóknak. Köszöni a megnyilatkozott érdeklődéit és elsősorban a szeszadóztatás terén észlelhető rendellenességről nyilatkozik. A szanálásra mindenesetre törekszik és pedig a gyümölcspálinka termeléséinek koetingentálásával. Valóban az a helyzet, h-ogy a kisembereknek szánt -kedvezményeket ma a közvetítők élvezik, ami ellen azzal lehet védekezni, hogy állami beváltó teli-epeket fognak létesíteni. A •szanálás tehát meg fog történni. (-Helyeslés.) A műtrágya dolgáról nyilatkozik ezután a miniszter. Majd- kijelenti, hogy az élőállat behozatalára vonatkozóan fönn -kívánja tartani a mai állapotai!. (Élénk helyeslés.) Miután több apróbb, fölhozott panaszra reflektál, hosszasabban foglalkozik a miniszter az állategészségügy kérdésével. A földművelésügyi költségvetést megszavazta a Ház. Ezután a vallás- és közoktatásügyi költségvetésre került a sor. Kened-i Géza ismerteti a javaslatot ós elfogadásra ajánlja. Szól a magyar kultura követelményeiről ós arról, hogy hatalmas áldozatokat hozunk, de igazán ez ciyan kiadás, amelyet mindíen igaz magyar szívesen meghoz a magyarsága, a ma.gy.ar kultura miatt. Gieswcin Sándor szólalt ezután. A nyelvtanítás fontosságáról beszélt, modern szellemben. Elismeri, hogy a kultuszminiszter erre is tekintettel van, viszont a törvénytervezetet még sem fogadja el, mivel a kulturális oélt még mindig nem eléggé szolgálja. Telefon 11-85. Ma vasárnap Nagy szenzáció léghajón. IBBBfi!3BFaB*uaBBOBMBKfflBOall«OlIBBHa»aBna?arJD Dráma 4 felvonásban. inauR* A magyarországi \ pokoltornácz. BBBBBBBiBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBf és begyszaMéM. BBBOBBBBBBBBBflaasnBBSBflBBflEBaBBBBBBBBaií Rendes helyárak! Márton ff y -Márton örömmel veszi tudomásul, hogy a kulturális célokra már százötvennyolc millió koronát áldozunk. Annak a jele ez, -hogy van már magyar kultura és mind inkább jobbam be is bizonyítjuk, hegy van. A költségvetést elfogadja. Farkas Pál a nyelvtanit-ásrói beszélt és azt kívánja, hogy az iskolákban a modern nyelveket tanítsák, ne csak a németet, Az ellenzékről beszélt és sajnálja, hogy ilyen fontos tárgyaláson nem jelenik meg, liol-ott a magyar kultura nem pártügy és a pártokon felül áll. Juriga -Nándor tót nemzetiségi azt kívánja, hogy a pozsonyi egyetemien állítsanak egy tót -tanszéket is. Hosszasam beszél, ugy, hogy a körülötte ülök elkezdik rángatni a kabátját, hogy fejezze be a beszédét már. — Nem fejezem be a 'beszédemet, — fortyan föl Juriga, —• én addig beszélek, ameddig jól -esik. — De mikor nem esik jól-, — mondotta valaki. — Hiába rángatják a kabátom, én mégis tovább beszélek! S a fenyegetését be -is tartotta: este nyolcig beszélt. A költségvetést különben elfogadta. Az -ülés negyed kilenc órakor végződött. .-.ni:aaa«aaaaaaaaaanBaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaiiaaaBaaaaBa FölmentettékGulyásFerencet — A rehabilitált tanfelügyelő. (Saját tudósítónktól) Gulyás Ferenc dr. .volt Csongrád,megyei tanfelügyelő súlyos -váddal terhelten kerüli ti ma- a szegedi •törvényszék második büntető -tanácsa -elé. Ez a jobb s-örsra érdemes szerencsétlen ember -az utóibbi év-ekben anyagilag teljesen tönkrement. Anyagi -bajaihoz, családi -kelllem-elensége'k is járultak; felesége elhagyta, bútorait elárverezték, hitelezői megrohanták és v-égre i-s. a vádlottak padjára .került. Közben -még az állásétól is föl függesztették ugy, hogy egzisztenciája -is k-oekán forgott. A mai itéllet azonban valósziniü'leg .rehabilitálni fogja ,a balsorstól sújtott, sokat zaklatott tanfelügyelőt, aki saját jószívűségének az áldozata. A mai -tárgyaláson Hevesy Kálmán elnök öllt, a tanácsban, részt vettek Gerhauser József dr. és Schweiger József. Jegyző Kern Aurél. A vádhatóságot Horváth Jenő dr. ügyész .képviselte, a vádlottat Reiniger Jakab védte. Az ügyészség csalással vádolta Gulyás Ferenc dr.-t. A vádiirat szerint -a tanfelügyelő 1911. -októberében szerződésileg megvásárolta Korom István balástyai földmives tizenkét hóid földjét és házát, huszonnégyezer koronáért. Nem fizette ki a vételárat, hanem- az ős-szeget Korom István javára bekebel ezt-ett-e az ingat-lamra, Tizenötezer kororonát törlesztett ,a vételárból és aztán- 1912. február 7-én- eladta az -ingatlant Csukonyi András és társainak és ezzel -a kielégítési alapot -elvonta a hitelezőjétől. A vádirat szerint -Gulyás összesen tizenháromezer és száznegyvennégy koronával1 -károsította meg Korom Istvánt. A tanfelügyelő a kihallgatás során elmondta, hogy -negyvennégy éves, nős, két gyermek atyja, a feleségéitől jelenleg válófélben van. Á magyar nyelven -kivül a német, angol és a francia ínyelveket is beszéli. A szerencsétlen ember szánalmasan, megroppon-t, összetört, alig lehet ráismerni. Beteg, a sulyo-s gondok m-egőrölték idegzetét, most is gyógykezelik. Nem rég került k-i a közkórházból, ahol hónapokig feküdt sárgaságban'. Az elnök -kérdéseire elmondta, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert- a birtokot kényszerűségből adta el. A hitelezők annyira megrohanták, hogy már n-em tudott kitérni követeléseik elől. P-edig mikor még a -birtokot vásárolta, hetvenötezer korona vagyona volt és ezzel szemben csak 40,000 -korona adóssága. Édesanyjától házat, szőlőt örökölt. A vagyonát résziint szerencsétlen spekulációk, r-észint másokért való jótállások miatt veszítette el. Gulyás dr. vallomása után a megká-ro-