Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-23 / 119. szám

1914 MÁJUS GG. DÉLMAGYARORSZAG 3 Ezeu alkalommal megemlítem azt, hogy W12—-l3-bail épült is 1914. február ihavában adatott át a közforgalomnak a „Bodrogközi Mzdasági vasút". Ezen vasutat is műszaki­tag Szesztay László készítette elő és építette A - - - ­-v\A,y lAJCUO/JlKJ iVqaZíi.VDU.'Q v^xv ~ x ,.. - vonal hossza 90 kilométer, az építési Költsége 2.900,000 korona. Ezen építési tőké bol — 1 1 - - i 1­-"6-c ű.cuu.uuu noruna. Bcu eí,^, ®,JS "/ érdekelt községek és birtokosok fedez­adott"l0,000 boronát és 1.500,000 ke-—*' 1 kölcsön egy érdekelt cukorgyár „k gazdaságá vasút fővonala: Sáros­Pléna "tecz'V7*' x x., "éd"' /u'nyVl>nalai: a sárospatak—dis—ke­Ból°í' ros~fanyai, Dessewffy-tanyai és a ei"-tanya,i szárnyvonal. (Javaslat az engedély-okiratért,) I, előad-ottak után tisztelettel kérem -a t-etes Tanácsot, miszerint ezen jelenté­ig * tárgyalás végett a vonatkozó iratok a bizottságnak kiadni méltóztassék • iz°ttsági vélemény beérkezései után oly j' S üt°t tegyen a közgyűlésnek, hogy a be­dél Vopa^Vezetés fogadtass ék el s az enge­i)J'°kirat Kinyerése végett felirati kérelmet en a közgyűlés a kereskedelemügyi mi loz r Urkoz s az engedélyezési tárgyalás jj. a Varo® képviseletében küldje ki Balogh főíi ° 7 tónáesost, Turóczy Mihály dr. tiszti ff„/f.SZt' Tóth Mihály főmérnököt és Szesz­lat m©rnököt, műegyetemi tanárt s ?edé,]maZZa °ket arra, hogy az építési en­y elnyeréséhez szükséges nyilatkozatot fos közönsége nevében a -tárgyalás ao­fo Megtehessék. A haldokló Kossuth. Beállott az agónia! ­%1 ' ttJá! tl'dósitónktól.) Kossuth Ferenc bsJ óráit éli. Most már orvosai sem élnek tózetl !nek sz°kott kimélet-ességével és lep­heit, jelentik, hogy a nagybeteg állapota c$auSak re>nényteen, de a katasztrófa már 0rák kérdése lehet. -líjj^'foionáló és emberfeletti az 7„., m» amelyet e kivételes tökéletességű « ím i 7 ttiiiciycl c rvívciti^o — fovezet folytat még roncsaiban is a halállal é betegség nem tudta legyűrni, a szivpangás n . . ,,,, i i.„(A Szer\, t-i ii-ciu luuia jvsi"'1"! w Vk minden percben katasztrófát okozható fotalob —J­nem bírt vele eddig és kész- csoda, "em halt éhen a rettenetesen szenvedő össJS' aki két hét óta nem vett magához ;sága fj~ Kfi, liet, UÍU #»«••»» vk»» o — \0Sen egy napra való táperőt. Csak jól táp pótolhatta ezt a szükséges életszük­heh Teg"ap délután olyan súlyosra fordult a lelk/ete' hogy Baffay Sándor evangélikus tes 7Z tómét könyörgő imát mondott a be­tóyánál. Agya körül volt egész nap és éjjel- felesége, öccse, Ambrozovics La­j0s íeiesege, öccse, /um/imv"'. , Rágalmazott főispán, — unokaöccse, titkfy Mária sógornője, Pallay es Jakab a két -inas és ápolónő. A Szívműködése jelentékenyen hanyatlott, ugy, hogy a katasztrófától minden percben tartani lehet. Ettől kezdve felesége, öccse, titkárai, só­gornője és Ambrozovics el sem mozdultak a beteg ágyától. Miiller báró Korányi Sándor báró ta­nárt hivta a beteg ágyához és a következő jelentést adták ki: A 'tüdőbeli pangás tünetei kissé javultak; szívműködés gyenge, egyébként állapota vál­ságos. Miiller Kálmán báró, Korányi Sándor báró. Ezután még rosszabbra fordult a Kos­suth állapota. Arca a nagy fájdalomtól eltor­zul, egész teste remeg, bár egy szótagot sem tud kimondani. — Kibirhatátlan fájdalmak gyötrik! Em­berfeletti! — mondja az orvosa. Fél öt óra tájon egy kicsit leszendere dett, alvása nyugtalan volt és éber, majd el vesztette öntudátái és azóta eszméletén kiviil van a súlyos beteg. Korán reggel megjelent Müller báró, ve­le szinte egyidejűleg Apponyi Albert gróf, a ki egész éjjel telefonon értesítette magát a betegség fázisairól. Ot sem eresztik a beteg elé. Percenként csilingel a titkári szoba tele­fonja és érkeznek az érdekelődők, akik közül az elsők: Láng Lajos báró, Károlyi Józsei gróf, Horvai szobrász és Szatmári Mór. Fél tízkor délelőtt Müller báró a következő bnl letint adja ki: A reggeli órákban a szívműködés ismét hanyatlott, állapota súlyosbodott. Orvosi vélemény szerint a katasztrófa már esetleg csak percek kérdése. Ez már agó ni a! A lakásról leszedik a csengőket, nyitva tartják az előszoba ajtaját, hogy a vendégek csengetés nélkül léphessenek be s ne zavar­ják a beteget. Féltizenegy-kor Müller báró a következőt jelenti ki: — A beteg szívműködése percről-percre gyöngül. Résen kell mindnyájunknak lenn-i. Percek, legfeljebb órák választanak esetleg el a katasztrófától. Tizenegy órakor érkezett meg Károlyi Mihály gróf, aki Apponyi Albert és Kossuth Lajos Tivadar társaságában lesi percenként a fogadószobában azokat a híreket, amelye­ket a szomszédos hálószobából hoznak ki a titkárok, akik a grófnéval, Jancsók -inassal és az ápolókkal állanak a beteg ágyánál. Háromnegyed óránként oxigént lélegez­tetnek be az agonizáló Kossuthtal és Pallay dr. tízpercenként vizsgálja a pulzusát. A ka­tasztrófa bekövetkezése szombat*, reggelig alig huzódhatik el. Szanálják a kórház anyagi válságát. Fölirat a kormányhoz, körirat a tör­vényhatóságokhoz. — ró, t fontán folyamán Müller Kálmán bá­tothot°tesszor többször meglátogatta Kos­tl,óott' ak' íegnap óta semmi táplálékot sem % 1 111 agához venni. Kossuth már két nap 'tel v n tud beszélni, de teljesen eszméleté­kedvenc szolgájához, Jancsók Ist­% akar szólni többször, de nem tudja ton, h..ani' amit akar. Csak ennyit bir nehe­r0qí,' 01 kimondani, szinte gépiesen, há­leRed óránkint: Nem • • Jiem . . . l(l fote 11 órakor Müller tanár meg-látogat­ki'; professzor a következő bulletint adja tó. Uj görög-török konfliktus Konstantiná­polyból jelentik: A görög követ náhány nap előtt szóbelileg közölte a nagyvezérrel, hogy az üldözések, amelyeknek ,a török területen lakó görög alattvalóik ki vannak téve, lehe­tetlenné teszik a helyzetet. Görögország a legjobb szándékkal viseltetik Törökország iránt, az ily -események -azonban igen ked­vezőtlen hatással vannak a jó viszonyra. A nagyvezér hír szerint kijelentette, hogy szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. (Saját tudósítónktól.) A szegedi' koz­kórház anyagi válsága ügyében Balogh Ká­roly pénzügyi tanácsos napokon át tárgyalt Boross József dr. kórházi igazgató főorvos­sal, hogy valami utat-módot keressenek a kórházi válság szanálására. A pénzügyi ta­nácsos elkérte a kórház adminisztrációjára vonatkozó összes adatokat, hogy azoknak az áttanulmányozása után konkrét javaslatot tegyen a tanácsnak egyrészt a kórház ál­landó deficitjének megszüntetésére, más­részt, hogy a város milyen .úton-módon- ér­vényesítse. a kórházzal szemben fennálló száztízezer koronás-követelését. A pénzügyi tanácsos — amint értesü­lünk — a jövő héten terjeszti a tanács elé a (kórházi zavarok szanálására irányuló ja­vaslatát. E szerint a város nem orvosolhat­ja másként a bajokat, csak ugy, ha a kor­mányhoz fordul, hogy ez vegye kezébe a kórház anyagi ügyeinek végleges rendezését. A város tehát — a javaslat szerint — föl­iratot fog terjeszteni a kormányhoz, amely­ben arra kéri, hogy a kórház valódi szükség­leteire előirányzott összegeket a jövőben ne csonkítsa meg, mert ha a költségvetést olyan mértékben redukálja a belügyminiszter, mint eddig, a kórház anyagi zavarai állan­dósulni fognak és a deficit ennek következ­ményeképen évről-évre nagyobb lesz. A kór­ház anyagi zavarainak tulajdonképeni oka az, Ihogy az országos betegápolási pótadó­kat, amelyek a kórházi alapot alkotják, több, mint fele részben gyermekvédelmi szükség­letekre fordítja az állam, tehát a kórházi ala­pot két különböző célra is fölhasználja. Ezért kell aztán redukálni a költségvetést s ez az oka annak, hogy a kórházak nemcsak Szegeden, hanem országszerte folytonos anyagi zavarokkal küzdenek. A fölirat éppen ezért Szeged érdekein ki­írni kiterjeszkedik az ország többi kórházaira is és a kórházi viszonyok országos rendezé­sét fogja kérni a kormánytól. A -fölirattal -egyidejűleg a város a javaslat értelmében köriratát fog intézni azokhoz a törvényha­tóságokhoz, amelyeknek a kórházai hasonló bajokkal küzdenek és fölhívja ezeket a tör­vényhatóságokat, hogy hasonló szellemű föl­iratot terjesszenek majd a kormányhoz. A Délmagyarország munkatársa érdek­lődött Balogh Károly pénzügyi tanácsosnál a készülő akció -egyéb részletei iránt is. A ta­ianácsos ur a következőket volt szives mon­dani: — Feltétlenül valami utat-módot kell ta­lálni arra, hogy ugy állítsuk össze a kórház költségvetését, hogyha abból a miniszter tö­röl is, a kórház szükségletei hiteltullépés nél­kül kielégíthetők legyenek. A kórházi igaz­gató-főorvos úrral hosszasan tárgyaltam eb­ben az ügyben, aki adatokat bocsátott ren­delkezésemre, amelyek átvizsgálása után próbáltam -közrehatni abban, hogy a főorvos ur financiális nehézségeit megszüntessék. A kórházi deficitek abból származnak, hogy a miniszter nem állapítja meg a gyógydijakat olyan összegben, mint amekkorára szükség van. A kórház fenntartási szükségleteit okvet­lenül fedezni kell és annak ellenére például, hogy a -kórházi élelmezés az idén 18 száza­lékkal drágább lett, mint a mult évben volt, az -ennek megfelelő költségelőirányzati ösz­szeget a miniszter törölte és a kórházat az élelmezési költségek régi alapon való meg­állapítására utasította. A különbözet csak en­nél a pontnál legalább tiz-tizenkétezer koro­na. — Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a bajokat hogyan szanáljuk, erre vo­natkozólag azt a javaslatot fogom tenni a város tanácsának, hogy intézzünk fölirati ké­relmet a kormányihoz, hogy a kórház valódi szükségleteire előirányzott összegeket ne , redukálja többé. Egyidejűleg köriratot intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom