Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-23 / 119. szám

> Szeged, 1914. MEGÉPITIK^^H A TANYAI VASUTAT. A korszakos alkotásnak ígérkező látó; yasut közeledik a megvalósulás 'felé. taros tanácsának. pénteki ülésén Balogh aroly tanácsos terjedelmes claborátuiei teJÍesztett elő, melyben részletesen fos*<% a kivitel lehetőségeit és kézzel ?natóa,n bebizonyiitja, bogy egy kis jó jattal már a folyó évben meg lehet kezm a vasút építését, 'ha a város közön-' akarj aZ in'téZímény létesítéséit komolyan ^ A legnagyobb elismerés illeti Balogh Oj. • y tanácsnokot az energikus kezdeezésért, mélyítek komolysága megíetos tóranciáit nyujit az iránt, hogy a vátár ez 'alkalommal igazán elhiafelé°ZÓ llépést kíván tenni 'a megvalósulás a • tez alább közölt elaborátum szerint taodíf r°$ bánmely pillanatban íolya0Sitik az engedélyokirat kiadásáért és npriTw..M_ r, , „,1, /Uot L-rvn_ lil. évfolyamJi9L8zám. Szombat, május 23. avuuütiK az engedélyokirat maaasaeri es Mennyiben a Balogh tanácsnok által konAmPláiüt anyagi alapot szinten minden tadály nélkül előteremtheti, a vasút megDbesének mi sem áll többé útjában. Ull Í9ÜII1 Cl'll lUU'UW Uf.jW.JXJ... 2ést tó~(am,rn,e' 'üdvözöljük a kezdeménye. vek. ta'eg azért, meít a Szesztay-féle ters, en lefektetett toeskenyvágányu gazdaámeiVa&Ut !éteslitése mélliett foglal állást, 5 s ^ Vasu'tnaik egyedül van jogosultsága jaVaegedi tanyákon. Egyetlen hiánya a ^tatnak, amiin különben a részletes tár r0s . . könnyen segíthet, az, hogy a vá!etöl taferületén létesítendő végállomás, ilje2j tó kiiinduló ponit tekintetében nem fetasát' h Varos közönségének azt az ó'hajsZjvÁ l0?y a kiinduló állomás a város m'jnt' en legyen. A Szesztay-féle terveik, tóegj tó* a Délmagyarország már többször Wnli ' a magyar államvasút tiszai telüló -TaUdvar'a ,táíá(n helyezik el a fciina'°má's't' aminek csupán abban az fendon 'enne értelme, ha a tanyai vasút kesjjcs nyomtávolsággal épittetnék. A nyvá'gányu kisvasúinak ellenben az a söbb érdeke, hogy a város legben Ajríj. P'acán rakja ie szállítmányait. rÖk C*** kö'rülliményt az hfeüélkes kö i"e njua?02h Károly tanácsnak elismerésSz^j.- , ° munkássága minden valószínűség Vár0s , ta^ fogja teremni gyümölcsét. A ütir;-,n zönségének kötelessége, hogy az ópitLy. tegleges megállapításával az ütbói Z6S. jetién akadályát elhárítsa az rtó, h a .'hatóságra pedig az a feladat já3 kormányhatóság felsőbb jóróyasát soronikivül kieszközölje. A pénzügyi tanácsos elaborátumát, a mely szombaton délután letárgyalás céljából a pénzügyi bizottság és a tanyai vasút ügyében kiküldött bizottság együttes ülése elé kerül, nagy fontosságára való tekintettel egész terjedelmében itt közöljük: Tekintetes Tanács! A tervezett Szeged-alsótanyai keskenyvágányu gazdasági vasútnak közigazgatási bejárása 1912. március 31-én kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet alapján foganatosíttatott. Ezen közigazgatási bejárásról 1912. április 16-án felvett jegyzőkönyv a vonatkozó tervekkel együtt a nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter ur elé terjesztetett, aki 1912. szeptember 23-án kelt rendeletével arról értesítette a város közönségét, mint a Szeged-alsótanyai keskenyvágányu gazdasági vasút tervezőjét, hogy a jegyzőkönyvben megállapításokat és a bejárásnál alapul szolgált terveket egyes módosításokkal a vasút létesítése érdekében megindítandó tárgyalások alapjául elfogadhdtónak találta. Egyidejűleg elrendelte a miniszter ur, nogy Szeged város közönsége, a tervezett vasutvonalakról pontos és minden részletekre kiterjedő költségszámításokat készíttessen és azokat hozzá két teljesen egybehangzó példányban mutassuk be. (A technikai megoldás.) Ezen rendelet folytán a város tanácsa rövid uton azonnal kiadta a terveket és a jóváhagyó rendelet hiteles másolatát a tanyai vasút műszaki munkálataival megbizott Szesztay László mérnök, budaipesti műegyetemi magántanár urnák, hogy a kívánt költség száimitásokat készítse el és a város tanácsához küldje mieg. Szesztay a kívánt költség-fszálmitásökat a miniszteri rendeletinek megifelelőleg elkészítette s azokat a város tanácsának jelentése kíséretében megküldötte. •Ezek szerint a tervezett vasút összes vonalhossza 69'682 kilométer, kiépítési összköltsége 2.469,000 korona, vagy is kilóm éterenkint 35,423 korona, A tervezett? vasútnak építési és iüzlet1berendezósi tőkéjét, maximális tarifáját a város közönsége által kérelmezendő engedélyezési tárgyalás során, a kereskedelemügyi miniszter ur fogja megállapítani. A vasúti engedélyezési tárgyalás fog alkalmat nyújtani a város közönségének arra, hogy a külön állami segély a postakincstár hozzájárulása és egyéb a vasút, építési és üzletberendezési tőkéjének s a vasút üzletének javára szolgáló kedvezményekre vonatkozó kérelmeit előterjeszthesse s a kormánynál kieszközölje. A közigazgatási bejárás eredményét jóváhagyó kereskedelemügyi miniszteri rendelet nem tesz kifogást az ellen, hogy a Szeged-erdőőri iskolához létesítendő vonal a közigazgatási központból a müut folytatását képező szikes uton, s azután a Tüsök-soron vezettessék. Ha tehát a város közönsége ezen vonalvezetést és forgalmi és gazdasági szempontból előnyösebhnek tartaná a bejárt vonallal szemben, ugy ezen variáns vonal tervei elkészítendők és ennek alapján közigazgatási pótbejárás kérendő és megtartandó, a költség-számítás pedig ezen variáns vonal figyelembe vételével készítendő. Meggyőződésem szerint a bejárt vonal általános közérdekből forgalmi és gazdasági szempontból előnyösebb, mint a Tüsök-soron át vezetendő vonal, tehát az eredeti vonalvezetés fentartandó és az engedélyezési tárgyalás megtartása* és lefolytatása iránt, annak folytán az engedélyokirat kiadása iránt felirati kérelem intézendő 'a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Az engedélyezési tárgyalást kérő közgyűlési határozatnak magába kell foglabda, hogy a vasút építéséhez szükséges építési tőkét engedélyes Szeged város közönsége szerzi meg és adja azon összegen felül, amelyet a kereskedelemügyi miniszter ur az engedélyezési tárgyalás során külön állami segély és pontahozzájárulás cimén meg fog állapítani; továbbá Szeged város közönsége képviseletére meghatalmazottakat kell kiküldeni a közgyűlésnek az engedélyezési tárgyaláshoz, akik jogosítva lesznek az engedélyezési tárgyalás során a várost terhelő építési tőke megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot a fentebb előadott .formában megtenni. Az ügy mai állásában tehát véglegesén eldöntendő az a kérdés, hogy a. bejárt vonalvezetést a közgyűlés elfogadja-e vagy sem. Ha elfogadja, ugy nincs semmi akadálya annak, hogy az engedélyezési tárgyalás megtartassák és az építési engedélyt a kereskedelemügyi miniszter ur a város közönségének kiadja. Ha azonban ujabb vonalvezetést állapitana meg a közgyűlés, akkor ujabb terv készítendő, ez alapon uj bejárás, "költségvetés s végül az ujabb közigazgatási bejárás eredményének miniszteri jóváhagyás után kérhető az engedélyezési tárgyalás. Legjobb meggyőződésem szerint jelenthetem a tekintetes Tanácsnak, hogy nincs semmi elfogadható ok arra, hogy a meglevő és bejárt vonalvezetés alapján ne kérjük Iazt e ngedély-okiratnak kiadását. Szorosan véve a tanyai vasút közigazgatási ügye az építési engedély-okirat megszerzésével aktmzerüleg befejezést nyer és ma csupán az képezheti a tárgyalás anyagát, hogy a megtartott bejárás alapján kérjünk-e engedély-okiratot vagy Sem, mégis szükségesnek tartom, hogy a vasút kiépítése és üzemkezelésének kérdésével is már most röviden foglalkozom. (Városi részvénytársaság.) Szeged-alsótanyai gazdasági vasút építési tőkéje, — a költségvetés szerint előre láthatólag mintegy 2 millió 500.000 koronában dllapittdlik meg, a törvény szerint számithatunk arra, hogy a miniszter ur megadja ezen vasúthoz a 20 százalékos maximális építési segélyt, ami kitesz 500.000 koronát; a nyert információm szerint a város, mint engedélyes köteles lesz részvénytárságo>t alakítani, s a külön állami segély és pósta hozzájárulás cimén megállapított és adott összeg ellenében részvényeket kiszolgáltatni. A kereskedelemügyi iminiszter ur által eddig kiadott engedély-okiratokban a részvénytársaságok megalakítása feltétlenül mindig kiköttetett Az egyik közgyűlési határozatunkban még az is foglaltatik, hogy a 20 százalékos állami segelyen felül még külön államsegélyt is kérjen a város, ezen kérelem az engedélyezesi tárgyalás során a város meghatalmazottjai ultal elő is fog terjesztetni, ezt azonban