Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-21 / 118. szám

2. DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1914. május 21. dául tanfelügyelő, ezen jóformán senlci sem ütközik meg, eltenben monstruózus gondolatnak tartaná mindenki, fiogy ha valakit tanári oklevéllel bírónak neveznének ki. Általánosságban tehát a diploma bizonyos pályáihoz köti az embereket. A szabad verseny tehát már odaikorlátozódik, hogy az csak bizonyos pályákon belül juthat érvényre. Még ott sem. Mert ha valamelyik pálya túlzsúfolt, sokszor a legszebb diploma* a legkiválóbb tehetség sem juttatja az embert végzettségének megfetólő kenyérhez. Minek fiatalságunkat ennek kitenni, mikor meglehetős pontossággal kiszámítható tiz-tizenöt évre előre, mennyi az előrelátható szükséglet az egyes életpályákon. Egyes pályákon igy is, ugy is tőrténnek intézkedések a túlzsúfoltság ellen. Legújabban ugyancsak aüaposan kitolták például az ügyvédi diploma megszerezhetésének az időporitját. Ez védelmi eszköz az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága ellen, mert csak rosszakarat mondhatná, hogy erre azért volt szükség, mert ügyvédi karunk nem vélt elég nívós. Ez semmivel sem kisebb akadálya a szabad szellemi versenynek, mint a numerus clausus. A különbség csak az, hogy igy olyanokat zárnak el az ügyvédi pályától, akiknek nem adattak meg az anyagi eszközök, hogy ezen a szellemi téren — jó későn — 'kenyérkeresethez jussanak. Amíg tehát az egyes pályákra vonatkozóan nem hozzák be kimondottan és törvényileg szabályozva a numerus clausut, addig legyenek pályaválasztás előtt álló ifjaink és mindazok, akik rájuk ingerenciát gyakorolnak, nagyobb előrelátással és ne tóduljanak fiaink olyan pályákra, melyekről köztudoinásu, hogy túlzsúfoltaik.. Ne rohanjanak nyitott szemmel a saját vesztükbe, mert a proletariátus legszánandóbb és egyúttal legveszedelmesebb fajtája; a szellemi proletariátus. Akinek példára van szüksége, az kísérje figyelemmel a napi sajtó bünkrónikáját. Tisza István nyilatkozata. Abból a célból, hogy Tisza miniszterelnök felfogása hitelek alakban álljon a közönség előtt, a Budapesti Tudósító felhatalmazás alapján közli a kormányelnöknek a becsületügyi választmány előtt tett következő Írásbeli nyilatkozatát: — Becsületügyr kérdésekben egész életemen át a lovagiasság legszigorúbb szabályaihoz tartottam magamat, soha senkinek, aki magát általam sértve vélte, az elégtételt meg nem tagadtam s érzékeny felfogást tanúsítottam azon kérdésben is, mikor kelljen nekem lovagias uton elégtételt keresnem. Ezen magatartásomat a közszolgálat és a reám bizott közügyek érdekében némileg módosítani keliett olyankor, amidőn felelős állásba, politikailag exponált helyzetbe kerültem. Általam elkövetett sértésért feltétlenül adok ilyen állásban is elégtételt mindenkinek, aki diszkvalifikálva nincs. Mindazokat a sértő kifejezéseket ellenben, amelyeket politikai ellenfeleim a politikai küzdelmek közben vagy ezekkel kapcsolatban használnak ellenem, lovagias eljárás tárgyává nem tehetem, mert hiszen ezáltal elvállalt hivatalos kötelességeim teljesítését tenném lehetetlenné. Ilyen körülmények között esetről-esetre kell mérlegelnem, vájjon kérjek-e elégtételt az ellenemi elkövetett ilyen természetű sértésekért. Ezen álláspontra helyezkedtem már első miniszterelnökségem alkalmával, ugyanezt tettem a képviselőtház elnöki székének elfoglalásakor és teszem mostani felelős állásomban is. Jól átgondolt álláspontom ez, amellyel állásomnak tartozom, amelyre tehát öntudatosan határoztam el magamat, egyúttal azonban feltéve magamban, hogy elégtételt kérek azon személyes ismerősömtől, vagyis velem egy társaskörhöz tartozó egyéntől, aki lovagiasság szempontjából kifogásolja eljárásomat. Épen ezért nyomban Rakovszky István úrral lefolyt szóváltás után érintkezésbe léptem herceg Oúesculchi Gézával s őt gróf Csekonics Gyulával együtt a lovagias ügy elintézésével megbíztam. Artézi vizréteget találtak a város alatt. — Érdekes fölfedezés a kenderakadémia építésénél. — Lehet már segiteni a vízhiányon. — (Saját tudósítónktól.) Faur Kornél, a szegedi államépitészeti hivatal főnöke szenzációs fölfedezésről értesítette szerdán Lázár György dr. polgármestert. Az ujszegedi kenderakadémia telkén 333—336 méter mélységben a Tisza nulipontja elett uj artézi vizrétegre bukkantak, amely percenként horribilis mennyiséggel több vizet termel, mirtt az ujszegedi, vagy a szegedi ártézi kutak bármelyike. Amíg az egyik szegedi ikut 150, a másik 72 liter vizet termel percenként, addig az uj vizréteg kútja ugyanennyi idő alatt 260 liter vizet ail, ami következtetést enged íarra, hogy milyen óriási víztömeg kívánkozik kifelé 333 méter mélységből a föld alól. A fölfedezés Faur Kornél műszaki tanácsosnak köszönhető, aki a kenderakadémiai kut fúrásánál nem akart megállni az eddigi artézi vizrétegnél, mert tudta, hogy nagyon kihasználták már és ha még a kenderakadémia is ebből a rétegből kapta volna az ártézi vizet, mindenesetre a városi lakosság vízellátásának terhére lett volna. Az építési vállalkozó ugyan ellene volt annak, hogy a megengedett mélységnél tovább fúrjanak, mert iámig a telken nem volt ártézi kut, a mészkeyeréshez szükséges vizet a Tiszából kellett szivattyuztatni, ami sok költséget okozott a vállalkozónak. Ezért a vállalkozó/ panasszal is fordult a belügyminisztériumhoz, ahonnan szakértő kiküldését kérte azon az alapon, hogy a rendes vizréteget már elérték, a továbbfurás tehát akadályozná nemcsak az építkezést, hanem sikertelenség esetén még £zrekre menő károkat is okozna az államnak. A földmivelésügyi minisztériumból tényleg ki is küldték Czárán István kutmérnököt, aki ezen a téren szaktekintély. Csakhogy maré Czárán Szegedre érkezett, a kut már készen állott, az ártézi viz bőségesen bugyogott az uj vizrétegböl és a földmivelésügyi mihiszterium kiküldöttje megelégedésének adva jcifejezést azon, hogv a kenderakadémiának ö kelleténél is sokkal több vizet termelő ártézi kútja lesz — elutazott Szegedről. Az államépitészeti hivatal főnökének a polgármesterhez intézett átirata részletesen elmondja a iölfedezés adatait. Eddig a legnagyobb mélység, ahova ártézi vizért lefúrtak 225 és 318 méter között volt a Tisza nulipontja alatt. Újszegeden három ártézi kut vizét ez a réteg szolgáltatja. Az egyik kut a villamos megálló közelében, a másik az Erzsébet főutnál, a harmadik pedig az ujszegedi kendergyárban van. A villamos megálló közelében lévő kut 150, a másik 72, a kendergyári pedig mindössze 30—40 liter vizet ad percenként. Ezt a réteget az államépitészeti hivatal főnöke nem akarta igénybe venni, csak végső esetben, ha nem talált volna uj ártézi vizrétegre. Minthogy a furócsöveket taiajgyürődés, vagy más természetes akadály töréssel nem fenyegette, a maximális 318 méteres mélységet is áttörték és ott kékesszürke, tengeri homokszerű rétegre bukkantak, amely mintegy 16—18 méter vastagságú. Megállapították, hogy ez a réteg.6 méteres nyomási magasságban a Tisza nulipontja felett 260, 8.50 méternél 160 és 8.60 méternél is még 50—60 liter vizet \termel percenként. A viz kristálytiszta ártézi viz, hőmérséklete tizennyolc fok, Celsius szerint. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött Faur Kornél műszaki tanácsosnál, vájjon ez a vizréteg az egész város alatt elbuzódik-e, vagy csak Újszeged alatt kis területen. A műszaki tanácsos ur érdeklődésünkre a következő felvilágosítással volt szives szolgálni: — Csak a kísérletek során, állapíthatjuk majd meg azt, hogy ez a vizréteg elhuzódik-e a belváros alá is, vagy csak Újszegeden van. A váras talaja ugyanis Újszeged felé lejtőisödik, kérdés tdhát, hogy a belváros alatt ezt a réteget már érintettók-e? Én csak az ujszegedi talajviszonyokat ismerem, mert nekeim csak az ezekre vonatkozó adatokat bocsátotta rendelkezésemre a (városi mérnökség, az összes adatok alapján azonban könnyűszerrel meg lehet állapítani, hogy az uj vizréteg befogja-e a város egész területét, vagy csak azt a kis részét Újszegeden. Kísérletek fogják továbbá eldönteni azt is, hogy csakugyan egészen uj vízhordó réteggel állunk-e szemben, én azon/ban nagyon valószínűnek tartam, hogy nem vagyunk tévedésben, ha azt mondjuk, hogy igen. — Ami azt a kérdést illeti, hogy ezzel a fölfedezéssel megoldást nyert-e a szegedi vizhiány kérdése, ebbe én nem avatkozhatom, annyi azonban tény, hogy ha valóban uj vizrétegre bukkantunk, furathat ott a várcs annyi ártézi kutat, amennyit akar és bőségesen elláthatja a lakosságot vizzel anélkül, hogy az uj réteg termelőképessége ezt megérezné. A városnak tehát — amint a nyilatkozatból is kivehető — az volna most a teendője, hogy az eddigi mélységeken tul néhány kísérletet tegyen. És ha az uj vizréteg megtalálható a város Újszegeden innen való részében is, néhány uj kut fúrásával egyszer és mindenkorra meglehet szüntetni a vizhiányokozta mizériákat. Bútorszállításokat hely.üngár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. s Telefon 34. ben és vidékre, berak.üngár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. s Telefon 34. tározást száraz raktár .üngár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. s Telefon 34. helyiségben eszközöl .üngár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. s Telefon 34. .üngár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. s Telefon 34. r • Vasárnap délelőtt a maqy. kir. honvédkatona ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Tisztelettel Horváth Ferenc, vendéglős.