Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1914-05-20 / 117. szám
Szeged, 1914. május 20. — DBLM A QY AE-ORSZ ÁG 5. pletóliságoe francia bohózat-korszakára emlé'Gztet a Léni néni, ia szezon utolsó bemutata- A tárgya: bajsza egy festmény után, niely bárom milliós örökséget tesz eSedéessé. S a darab tartalma maga ez, a bajsza, olyasvalami tehát, aminek folyamán a fékGlenségek, lázas tempók, kacagtató zűrzavarok, egymásra való bukdácsolások, összegabayodások értliető módon jönnek létre. A Ke .°ul és Bar re irodáimii cég a jókedv jegyé!Gn született meg, viszont Heltai Jenő, a "arab fordítója, felékesítette [Léni nénit a aga nagyszerű ötleteivel és vers-szövegeiei egyéni kedvességével fokozva a bdliézat hatásosságát. Viineze Zsigmond irt a darab-, tó finom, ötletes, vérbeli vaudevilleimuzsiat, amelynek nem egy száma előreláthatóan ,°'y'an népszerű lesz, mint akármelyik ter-ett-isláger. De legnagyobb biztosítéka a ^ Kernek az előadás. iA színtársulat pompán Játsza ezt a bohózatot s túláradó jókedj Kétségtelenül átragad a nézőtérre. Heltai amilyen fárasztói, épp olyan hatásos tógéphez, jut. Három felvonáson iát vágtató k at q csinálja a legkülönfélébb mókában' •y-mos'i/ száraz humora, Balázs énektóíre® elí11' la®10' \ vé®' # t<; utók' S< lőa^j 113 nt' a tóe ^ karó. Irt1 *f í Ó10 Jr A (edltóa róf A 1. ~-".1 "IWt V5/.C11 a/. Jiii.iiv.xiv, j. gja, Sümegi panamista igazgatója, Déri ^nasi temperamentuma, Pálmai Tusi és KosA,es Kanna pajkos játéka épp ugy érvénye kaí mird Karóti muzeumi őr alakítása. Al»a tIlaSabb njfionsággal inem is zárhatta vol]10n,a SZ|inház a szezont, ámbár előrelátható, a tó1®11" néni ősszel feltámad s tovább ^ eagtatja a közönséget. Keresik Szeged határát. A kis Gyála holdakat akar. — \'al tudósítónktól.) Debrecen után tud(ár V lg Szegednek van a legnagyobb halán- 32 0rszá|gl)an és igy .nem ágén lehet csoSzu ^tó ra,jta, ba Gyála felé azalatt a hoszrp alatt, .amig a kis- és bolt Tisza modj^tó^taás termőtalajjá vedlett át, a város — egyszerűen elveszett. Gyála közvá ez,k a körülményt igyekezett a maga jaKi'Ás. aszna7lli ós tegnapelőtt .a község előlinöltsé tangyállást kezdett a. szegedi mérés a ktarfi ügyészséggel annak a g«d a tapitására, hogy hol is legyen hát ISzeArr fatára: a holt Tlisza medrénél, vagy tol. Biely 6 Ó taHil el ugyanis Tompasziget, a .Valamikor a városhoz tartozott, — a tarom tó azonban .azt vitatják, hogy ez a Viiá talmegyei közigazgatás .alá tartozik, totrői S an: hétszáz hold nagyságú terüGyálaIan SZÓ s azon 'kerekedett a vita a kis Jbely^ tazsóg Ós .a nagy Szeged között, hogy Yan J'i közigazgatás ott az ur: a szegedi-e, "rórontálmegyeiLJ k'Oza} ajllS. Kzenlhatodikán összeültek tanácskozás a '""ékérdekeltség képviselői. A tanácsr°ntá]0n a italai elöljáróságon kivfül a tota m törvényhatóság is képviseltetJakai* ®Ze8ed város képviseletében pedig k'taméj.27 városi mérnök és Simkó kJ'áte;.<lr' Kiszti ügyész vettek részt. fásról, sem pedig kormányhatósági jóváhagyásról nem tudnak. Ök .ezt ennélfogva érv gyanánt nem akceptálják, nyugodjék bele tehát a város, hogy a határ ott van, ahol ők mondják. A város képviselői természetesen kijelentették, hogy nem hajlandók belenyugodni s igy a, tárgyalás halt pontra jutott. Hogy mi lesz most? 'Megkeresni bizonyára megkeresik majd a város határát, — előbb azonban a temesvári (felmérési felügyelőséget fogják megkeresni, állapítsa meg pontosan, hogy 1884. előtt hol volt a határ Szeged és Gyála között. (Ezeknek az adatoknak az alapján pedig majd a közigazgatási bipóság dönt véglegesen, hogy a kettő 'közül melyik közigazgatás kormányozza a vitás kétszáz ivóidat. Hogyan magyarosit Szabadka ? — Ha a színházban szerbül játszanak... - Tanulságos történet sovinisták számára. — László városi mérnök ós Simkó A "^biáak i ~~ Pem aiv azt vitatták, hogy a tulaj donkepsza róatar Szeged és Gyála között a kis Titos j a "K'Olt Tisza középvonala s természeVto;0fry €zt -vitatták, mert a két százholdas ZájU]í ;|y'en módon kapcsolódhat .csak hozto. ih Sz,on|t Simkó Elemér dr. füiemlitettáliVony már 1884-ben megállapították a ha8 ^^rint a vlitás terület 'Szeged a .rQ(atóatálSÍ kormányzata 'alá tartozik. Ezt bak; tóU!',apitást ia tiszti ügyész szerint anrn'J0U a k'°raiány is jáváihagyta és igy Q)b6 i a,'ad más hátra, mintihogy a gyálaia'k Belenyugodjanak. , "Nem kogy "ágy azoníban ők. iKijelentettók, Se'n err°l az 1884-beli határ meg állapi (Saját tudósítónktól.) 'Most vasárnap délután a szabadkai városi színházban szerb ifjak részére előadták a Ködmön és a sipka „csodálatos" történetét, szetib nyelven. A nem mindennapi eseményről a következő érdekes tudósításban számol be az egyik szabadkai lap: A sziniházra nyi'ló utcák már kora délután ontották az apró bunyevác gyermekeket, akik látható felügyelet nélkül is szép kettősrendekben közeledtek az oszlopos épület felé, amelyen a büszke fölirás ékeskedik: Városi színház. Rövid idő alatt, minthogyha egy láthatatlan óriási kéz feneketlen szakajtóból öntötte volna ki az apró madárfiőkákat, száz és száz bunyevác csemete hemzsegett a színház előtti téren. Azután időnként egy-egy úriember jött ki a sziniházból, megállt egy gyermekcsoport közepén és jegyeket osztogatott szét. Szép rendben körülbelül kétezer gyerek zsúfolódott be a színházba, a páholyok olyanok voltak, mint a szapora költésii madarak fészkei, egy egy fészekben 25—30 bunyevác fiókával. S a kerek fejekben tágranyiit szemek, kétezer bunyevác gyerek szemei áhítatos figyelemmel szegeződtek a szinpadra, amelyen kezdetét vette a Ködmön és a sipka csodálatos története. Ez a kétezer bunyevác gyermek a szerb nemzeti színtársulat előadásán, a legizgatóbb látványa volt a májusi vasárnapnak. És izgató kérdése a mának s még izgatóbb kérdése a holnapnak: vájjon ki súgta meg a gáti és vucsidoli és kisbajimoki bunyevác gyermekeknek, hogy vasárnap délután -a Ködrnönke és sipka cimü lélekemelő látványosságban lesz részük a városi szinházban s hogy akkorra meg kell nekik jelenniök a szin háztéren s ott jegyeket fognak nekik osztogatni. A tanitók, akikhez ezt a érdést intéztük, nem tudtak erre felelni. Nem, tudtak felvilágosítást adni a titokzatos intéző felől, aki •mágneses hatalommal be tudta terelni a gáti és vucsidoli és kisbajmoki bunyevác-csemetéket a szerb színtársulat előadására. A tény az, hogy bent voltak és a szerb előadáson látottak és hallottak és értett vagy félig értett, de mindenesetre káprázatos dolgok sokáig fogják táplálni a bunyevác gyermeki fantáziákat. Akárki keze és akarata és áldozatkészsége hozta mozgásba a gyermek erdőt, el kell ismernünk, hogy az a kéz és az az akarat jól működött és az az áldozatkészség igen gyümölcsöző befektetés — sajnos, hogy nem a magyarosodás szempontjából. Nem volnánk őszinték, ha be nem vallanók, hogy ezt a kétezer bunyevác gyereket szivesebben láttuk volna a magyar szinházi szezon valamelyik vasárnapján a városi szin házban, sőt szivesebben láttuk volna több vasárnapon is, amelyeken nem. a „Ködmönke és a sipkácska" érzékeny története, hanem egy szép magyar iíjulsági darab játszódik le a színpadon. Ennek azonban még a kísérletét sem láttuk a hét hónapos magyar szezon alatt, amikor nemcsak, hogy bunyevác gyermekeket nem láttunk a szinházban, hanem, mit szégyenkezzünk, valljuk meg: még csak magyar gyerekeket se láttunk. Elemi iskolás gyerekeket gondolunk itt, ámbár a középiskolások sem nagyon tolongtak az ifjúsági előadásokon, amelyeknek klasszikus műsorát összeállitották ugyan a tanári karok, de hogy az ifjúság kíváncsiságát felkeltsék, arról csak nagyon elvétve gondoskodtak. Pedig, hogy nem ördöngös mesterség a legfiatalabb nemzedéknek a színházba való beterelése, annak bizonyítékát láthatta mindenki, aki csak megfordult a színház környékén; amit a magyar szinházban még sohasem láttunk: kétezer apró emberkét egy rakáson, amint a 'legérzékenyebb lemezt, gyermeki lelküket tartják a kwltura sugarai felé. A szerb kultura tegnap kétezer ilyen érzékeny lemezre hintette sugarát . . . 'Magyar urak, félő, .hogy ezek az érzékeny lemezek már elvesztek a magyar kultura számára. És még az a .mentségünk sem lehet, magyar urak, hogy titokban hódítják el tőlünk. A szemünk láttára viszi el előlünk az idegen. Az öngyilkosok hónapja. — Tizenhárom öngyilkosság tizenkilenc nap alatt. — (Saját tudósítónktól.) Valóságos kis statisztikát lehet már összeállítani azokból az öngyilkosságokból és öngyillkos-kásérletekből, amelyek májusban Szegeden történtek. Majd minden napra esik egy öngyilkosság, de volt néhány olyan na.p is, amelyen ketten is meg akartak válni az élettől. Ha az alábbi adatokon végignézünk, akkor azt Játjuk, liogy az öngyilkosok (legnagyobb .része a szegény nóposztálytoól került ki. 'Ezek fegyver helyett inkább zsirszódát és kötelet használnak; de szerepel a statisztikában revolver, méreg, .kés meg kútba ugrás is. Hogy miért épen májusban akarnak aránylag ily nagy számban elköltözni az emberek az élők sorából, azt már nehezen lehet megállapítani. Legtöbb öngyilkos titkolni akarja az okot, de amelyiknél kitudódik, ott is olyan általános természetű, bogy inkább a szociológia hatáskörébe vág, mint az óv legszebb hónapjának, a májusinak terhére könyvelendő. A legutolsó öngyilkosság nHa éjjel félegy órakor történt. Özivegy Horváth Pálné, Czinner Júlia, 51 éves, Teréz-utca 13. szám alatti lakes, Horváth Pál sertésvágó és. Ihusmérő özvegye, a házának udvarán levő kutiba ugrott ós mire tettét észrevették, már meghalt. Horváth Pálné már régibb Idő óta betegeskedett, vizibetegség .gyötörte. Egyik orvostól a másikhoz járt, de ifájdalmlas kinzó bajától nem tuidott megszabadulni. Emiatti elkeseredésében többször emlegette a szomszédok előtt, hogy öngyilkos JeSz. Ezek természetesen vigasztalták, de hasztalanul Horváthné az éjjel, amikor paár a bázibeliek aludtak, beváltotta fenyegetését ós a kútba ugrott. Reggel akadtak rá holttestére, melyet a közkórház hullaházéiba szállítottak. Ez volt már a tizenharmadik öngyilkosság ebben a hónapban, amely valósággal már az öngyilkosok hónapjává válik. Már mindjárt 1-én törtónt egy öngyilkosság. Mezei József gyógyszerészgyakorook átutazott Vátorhelyről Szegedre és itt a Tisza-kávéház-