Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-15 / 113. szám

6. MIIMAGYÁRÖBSZÁG Sregecl, 1914. május 15. dőhöz toppant be, aki romlott árut szállított neki. Nagyon sokszor tapasztaltam, .hogy úriasszonyok egy világért sem változtattak volna azon kijelentésükön, ihogy: ebbe a boltba többé nem teszem be a lábamat. Nekünk különösen figyelnünk kellene a vevőkör megelégedésére, amivel azután kivívhatjuk magunknak azt a bizalmat;, amelylyel örökre megalapozhatjuk üzletünket, mert ha egy üzlet a futóvendógre számit, akkor annak nincs sok alapja. Igaz, hogy a mi álláspontunkat rendkívül nehezíti az a körülmény, hogy minden jobb fogyasztó ma már Bécsben fedezheti a szükségletét, de viszont az is igaz, hogy például Bécsből és néha a Párásból hozatott cikkek, a szállítási költség és vám mellett is, olcsóbbak, mint ideihaza, pedig jól tudott dolog, ihogy a uyersáru, munkadíj sfb. sokkal drágább ott, mint itt. Azonban mindez az ottani egészségesebb viszonyoknak az eredménye, pedig hát mindig nem volt Franciaországban sem igy. A francia bank alapszabályai értelmében három aláírásnak kell szerepelni a Leszámítolásra benyújtott váltón. Az alapszabályok megszerkesztésénél a bank megalakulásakor állítólag az akkor uralkodó viszonyok miatt kellett az alapszabályokban a bárom aláírást megállapítani és pedig mert a 33 százalék szoros arányban állt a csődök befolyt eredményével, de a csődesetek számával is. Akkoriban természetesen a többi bankoknál még súlyosabb feltételeket szabtak azokra, akik a Banque de France-ból kimaradtak. Rendesen a benyújtott bordereau 10—15 százaléka biztosítékul maradt. Persze ma már ez egészen máskép van. A francia bank ma már úgyszólván nem vészit semmit kétes követeléseken és a többi bankok ;is csak azoknak engedélyeznek hitelt, akiknek a francia bank leszámítolja váltóit. Természetes dolog, hogy aki a Banque de Francé hitelét élvezi, annak áruiliitelt is szivesen adnak. Lassan-lassan megerősítették a kereskedők a Banque de Francé*ot, viszont a Banque de Francé a francia kereskedővilágot és igy lettek a láncszemekből láncok. Azonban ne .higyjük, bogy a francia kereskedő milliomosnak vagy különösebb becsületérzékkel születik és annak volna betudható az a metamorfózis, amelyen a francia kereskedelem az utolsó száz évben keresztülment. Dehogy! A francia kereskedő is kifejlett hajlamot érez a gyors meggazdagodás iránt, de sok körülmény akadályozza őt ebben. Az akadályok között elsősorban ott van a nagy áruiházak versenyképessége, valamint a (francia csődtörvény. A francia ©sődtörvény olyan szigorú, hogy kereskedőnek csak az mer lenni, aki annak biztos előfeltételeit birja, akinek megfelelő tőkéje van. Többnyire csak régóta fennálló üzletet vesz át, amelynek a „lelépési" dija az üzlet jövedelmével áll arányban. Ha egy k.is szakértelme van és elég jó anyagi viszonyok között levő kereskedő az, aki tulajdonosa lesz régi üzletnek, amelynek lehet mondani, egyedüli alapja a bizalom, akkor rendesen szép gyarapodásnak néz elébe. A francia kereskedőnek tulaj donképen csak az a célja, hogy a pénzének jövedelmezőségét egy kis munkával fokozza és csak az birja arra, hogy üzletalapot vegyen. Nem is nevezi azt üzletnek, amit. vásárol, hanem: fonds de commerce — üzlet/alapnak. (Magától értetődik, hogy nem .minden francia kereskedő becsületes, de anélkül, hogy a becstelenek csoportjára kiterjeszkednék, meg kell említenem, hogy éppen az előbb említett körülmény ; következtében francia kis svindler alig van, hanem ha már valamelyik kereskedő előre megfontolt szándékkal szédeleg, akkor az rendesen nagy stilü szélhámos . . . ia la Roehetite. A rendes kereskedővel: a becsületessel élvezetes a közlekedés nálunk is, de még inkább külföldön. A vásárlást épen ugy, mint az eladást, rövidesen végzi .a nyugati kereskedő. Az a körülmény, bogy ia bizalom az egész francia kereskedelemiben nagyon el van terjedve és a szigorú szabott árak ren- i des számokkal vannak az árun feltüntetve, úgyszólván teljesen fölöslegessé teszi a kiszolgáló személyzetet. A dolog ugy történik, bogy a vevő bemegy mondjuk ia Bon Marché-ba, a bejáratnál kap egy füzetet, a mely 40—50 egyforma számú bélyeget tartalmaz minden olyan árura, amely a vevőnek megfelel, arra ráteszi a számát s odaadja bármely segéd vagy szolgáinak. Reg"geltől estig tehet igy. Mikor aztán a vevő elkészült a bevásárlásaival és elhagyja a nagy áruházat, akkor bemondjia ia ©imát és mire haza ér, már otthon is van a (kiválasztott, áru, amit minden további nélkül vissza is vesznek . . ., ha nem felel meg. No de a francia csődtörvényről lakiarok tulaj donképen beszélni: Ismétlem a francia esődtörvény olyan szigorú, hogy az az elenyészően csekély számú kereskedő, aki nem is őrzi féltékenyen a becsületét, Bamokles kardját látja a törvényben. Ugyanis az a Ihelyzet, hogy a francia törvény értelmében a kifizetetlen váltók már 48 órán belül megóvatolitatnak és a fizetés1 beszüntetését követő 8 napon belül ia kereskedelmi törvényszék, .amely egyébként választott birákból, kereskedőkből áll, ítéleti] eg kimondja a csődöt. (Franciaországban teljesen ismeretlen fogalom a nálunk felkapott, illetve tűrt fizetésképtelenség. iA fizetés felfüggesztése kimaradhatatlan folyománya: a csőd. Ott nincs pardon! (És az, aki csődbe jut, az elveszti polgári jogait, Ha van közöttünk olyan, iaki ia franciákat ismeri, az bizonyára tudni fogja, hogy milyen drága kincse és milyen büszkesége minden francia bonpolgárnak, az ő „carte d'électeur"-je, a mellyel igazolja magát: rendőrségen, postán és báliból másutt. Már pedig /aki csődbe jut, attól épp ugy elvonják Vt ssktvmójegyetit akár egy gályarabtól. Megtörténik azonban néha, bogy valamelyes körülmények között kiegyezés létesül; a kiegyezést a kereskedelmi törvényszék szentesíti, de csak annyiban enyhíti a csődöt, begy az üzlettulajdonost vállalkozásának élén hagyják és módot nyuj3»AfcY. Tü®. SZÜHÜZ. TELEFON 8-72. Pénteken, szombaton, vasárnap Két világszenzáció! A Dansk koponhtgai gyár felvétele. Szélhámosok. IBBBBBSBZBBSSBEEBESBflBBBBBBBEBBBDnBSBBBB Dráma 3 felvonásban. A főszereplő: Edith B. Psylander. Á legújabb Sharloch Holmes film EZÜSTSUGÁR. Egy lóversenycsalás története 2 részben. Előadások 6 és 9 órakor. Vasárnap 3 órától kezdve. tanak neki arra, hogy fellendítse azt a boltot, amely rendes körülmények között ;igen jól megy és csak egy bekövetkezett katasztrófa ingatta meg. Szóval megengedik, hogy az illető megmaradhasson kereskedőnek. De különben az a. kereskedő, akit ebben a concordat (kiegyezés) előnyéiben részesítenek, az még nem nyeri vissza, polgári jogait, mer* ez a kiegyezés tulajdon képen nem egyék mint a régi francia kereskedelmi törvényben megáll ap.it ott csőd második kategóriája. _ Előfordul .igen gyakran, hogy az ily®n „kiegyezett" kereskedő a kiegyezési kvótát a (hitelezőinek követelése erejéig (és legtöbbnyire kamattal együtt!) kiegészítik, mert csak igy juthat a rehabilitációhoz. Vagyis: csak akkor nyeri vissza választójogát, ha 3 törvényszék által a csődnyitás alkalmával' megállapított kereseti összegek és a kamatok teljes kiegyenlítést nyertek. « A franciák nagy része (antik tradíciók és a barbarizmus eredményének tekintik 3 csődöt és azért van sóik ellenzője a régi kereskedelmi törvényüknek. Igen régen folyik a harc a csődintézmény, illetve a francia kereskedelmi törvény ama része ellen, mely a esőddel foglalkozik. Ennek a régi harcnak tudható be, bogy a csődöt (az 1889. március 4-iki törvénnyel*) egyszer már enyhítették oly módon, bogy a csődnek az előbb érintett keltőn ikivül egy harmadik kategóriáját állították föl ré ezt liquidation judiciaire-né^ nevezik. Ugyanis az emiitett törvény megkülönbözteti azt a kereskedőt, .aki rosszhiszeműen vagy csak felületességhői jut f'ze" tési zavarokba, attól, akit bizonyos előre nefe látott körülmények juttattak bajba, amidőn az utóbbinak a hivatalos felszámolással nyújt módot a kibontakozásra. A (csődtörvénynek eme enyhítése sem mentesiti teljesen a kereskedőt a következményektől, mert •ezt is csak esődből eredő kiegyezésnek tekintik és csak annyiban üt el a többi csődesetektől, hogy az ilyen szerencsétlenül' járt, de jóhiszemű kereskedők csak a választójogot tartják meg, de már a megválasztlhatóság jogától megfosztatnak. Brüller Gyula. Távozóban a német kancellár. Berl'0 ból jelentik: Olyan körökben, melyeknek a politika dolgairól megbízható értesülésük sz*> kott lenni, napok óta kering a liire, hogy Bethmann-Hollweg kaincellár, akit feleségé; nak halála mélyen sújtott, távozni készül 0 vatalából. A távozásra elsősorban egészségi okok késztetik a kancellárt, aki sohase*1} tartozott ;a szívós, a megpróbáltatásokon gy° zedelmeskedő egyéniségeik közé; a hivatal* kellemetlenségek és családi bajai imind» nagy és maradandó hatással voltak rá. H*4' vesitársáinak huzamos betegeskedése is nagyon megviselte és ezen való fájdalmát meg fokozták azok a kellemetlenségek, melyek64 fia, Ernő Frigyes okozott, aki, mint emlékezetes. azon a napon is .mélyen elkeseritett® apját, amelyen Betbmann-Holilwegnek a fK berni esetről kellett nyilatkoznia a birodalr**1 gyűlésen. A kancellár helyzetét még inkán0 megnehezítette határtalan lelkiismeretesség® és alapossága, ami rengeteg elfoglaltság0) rótt rá és ami valósággal áldozatává, ralbjáva tette hivatásának. Es éppen nagy lelkiismn*"6' tességéből folvik. boffv imiótn ipnereiájánafe - - ——i ^ r».r x^ÍXWA o •• , _ i-f csökkenését tapasztalja, isimételten folytai0 tárgyalásokat távozására vonatkozóan. 1 jességgel megbizható forrásból közlik, Betihmann-Hollweg már az utódjáról is te előterjesztést, azonban oly diszkrét M/m ban, hogy közvetetten környezete sem 4lj róla. Egy nemrég megjelent hivatalos hely3 származó füzetben ez a mondat odvasba ^ — Olyan politikának állunk a küszöbén. mely döntő hatással lesz egész jövendőn*> és minden attól függ, hogy mindjárt első ^ pésünket helyes irányban tegyük meg• W'. mondat a beavatottak szerint a legtisz*3 *) nA francia törvényeket nem számozzák mináluk,hanem a kihirdetés keletével dezignálj3"'