Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-15 / 113. szám

Szeged, 1914. május 14. DÉLMAGYARORSZÁG A A. ér­niiú97'' láosk©­ról t.vval ^ aktnft i, ^í ta kij •fia^í Politikai hirek. (A kormány őszi munkaprogramja. — üiő törvényjavaslatok. Vázsonj i ís a Reformklub. — A szekularizáció kérdése.) i (Saját tudósítónktól.) Az a munkaterv, folyel tizenegy hónappal ezelőtt Tisza Ist­Va" grói miniszterei nők kitűzött, jórészben táár megvalósult. Néhány kisebb törvényja­tásiat tárgyalása még a ínyári szünet ellőtt Var a képviselőházra, azután szünet lesz, rtleg Pedig előreláthatólag október 20-ig. Ősszel a közigazgatás államosításáról fog a nyári szünet előtt beterjesztett javas­, tárgyalásával alkarja megkezdeni a teimany a munkát s ezt fogja követni az ' Poteári törvénykönyv. A javaslatokat tedeg niég most letárgyalják a bizottságok. A közigazgatási reform három lörvény­• Vaslattal fO'glalivO'zilk: a törvényhatósági z Viselők kinevezéséről, az uj beosztásról, a közigazgatás uj rendszeréről. Az őszi munkaprogram még: taf' a középiskolai reform, melyet a Közok­lanács javaslatai alapján terjeszt elő közoktatási miniszter. Va • ^ 'Kereslí6deimi miniszter két legelső ja­v- .aía '©sz a munkásbiztositó pénztárak re­iáról és a teleforítarifa reformjáról ké­Z'Jl° két tervezet. ertg- 'dldmiivelési miniszter készíti az uj 0 örvényt és az állategészségügyi tör­ly revízióját. szül ^ Pdnzügyminiszteríumbau javaslat ké­Zet 7.a betéti üzletekkel foglalkozó pénzinté­Tn5 k reformjáról; ez a javaslat azonban g_sok megbeszélést és tanácskozást kiván. ni Jöbb javaslat készük az igazságiigymi­ré^mban is a büntetőtörvény egy novel­s Módosításairól. f0rt1 ^'tettük, hogy a Választójogi Liga a Re­zett1 ll«bbal együttesen akciót kezdeménye­vj. aj szeriute tiszta választójogi program tö^í'ítáSa céljából. A Klub és a Liga köré 0rüit tényezők az általános, titkos és a zére közt, akivel az országos radikális párt szervezése, illetve a pártnak a demokraták­kal való közös működése érdekében hosz­szabb ideje tárgyalások folytak. Vázsony! ugyanis akként nyilatkozott, hogy soha nem volt a szekularizáció hive és most sem tart­ja azt aktuálisnak. Ez a kijelentés valóságos megdöbbenést keltett a radikálisok között, miután túlnyomó többségük egész meggyő­ződésénél fogva kötve van a szekularizáció jelszavához. A nyilatkozat folytán a Reíormklub illet­ve a radikálisok részéről tegnap állítólag hi­vatalos formában közölték Vázsonyival, hogy ilyen körülmények közt a radikális párt együttes megszervezése kilátástalan, miután a polgárság ama rétegeiben1, amelyekre e cél­ból egyáltalán számítani lehet, a szekulará­ció elvének mellőzésével, különösen pedig nyílt megtagadásával agitálniok és eredmé­nyeket elérniük nem tartozik a valószínűsé­gek közé. Miután pedig Vázsomyi legutóbbi kijelentéséhez már csak az ellenzékkel való szoros összeköttetésénél fogva is kénytelen lesz ragaszkodni, újra előtérbe lép a válasz­tójogi Ligának országos politikai szervezetté való kibővítésének terve. BOHB29 választójog követelését kívánják ­harc tüzvonalába vinni, tehát nem HUfírlAU , í-u.xM.ni,, es -la Kisebb lesz a nagykórház. - Redukálják a terveket. — (Saját tudósítónktól.) Az uj kórház ter­veinek átvizsgálására kiküldött bizottság csü­törtökön délután öt órakor ült össze, hogy végleges javaslatot készítsen arról, mennyi­ben redukálhatok az uj kórház tervei. A bi­zottság ülésén Cicatricis Lajos dr. főispán is részt vett, hogy mielőtt az ügyet Korb Flórissal együtt tárgyalják, behatóan tájéko­zódjék a tervek minden részletéről. A bizott­ság ülése előtt a főispán Faragó Ödön dr. tiszti főorvos, Gaál Endre dr. tanácsos és Bárdoss Béla főispáni titkár kíséretében lá­togatást tett a közkórháziban, megtekintette az összes helyiségeket és aziránt érdeklődőit különösen, hogy milyen stádiumban van a kórház ideiglenes renoválásának az ügye. A kórházépitő bizottság ma tartott ülé­sében az uj kórház összes vázlatterveit le­tárgyalta és arra az eredményre jutott, hogy a tervek 'tetemesen redukúlhatók anélkül, hogy ez a betegek elhelyezésének és kezelé­sének hátrányára volna. A bizottság különö­sen arra törekedett, hogy ami egyszerűsít­hető, az egyszeriísittessék. A legtöbb pa­villonnái talált olyan épületrészeket, ame­lyeket (fölöslegesnek tart és majdnem két­százezer korona megtakarítás elérését re­méli a kórházi berendezés és a környékren­dezcs költségeinél. ü*dók az ellenzék ama részévei feltétlen "Jes szolidaritást vállalni, amelyet a vá­telj fotó --VI1UU1 UUÜl Y i^iaMi'", — U hat7°10S kérdésében nem ismernek megbíz l^fok. Evégből tervezték ug -v&.uu1 IUumv,> a Választójogi Y^jrszágos politikai szervezetté való kibő­egyidejüleg azonban a radikális or­as®^ >lt. . <* ik­Ő/Őiy OJ íVlVJUlV/5 UÍXWll^W" ­ré ,s Párt megszervezése érdekében is fofly­k'sérletek. á !<eformklub minapi közgyűlésén a ve­§ nyiltam beismerte azokat az ©Uertté­ról* k-Kfjf 11 lUWiomvi — dó í ame'yek a választójogi program és ak­- °'gában a radikálisok és az ellenzék isiért a fel .^"urtn a raumaiisuiy w au — e közt felmerültek, taktikai okokból szükségesnek tartotta, hogy az ell­fof^fo' való elvi szolidáritását, bár némi "ül a SaL újból kinyilatkoztassa. Közvetle­után azonban már újra súlyos \0 'rés merült fel a radikális vezetők és Vilmos dr., a demokrata párt ve­Az ülésen Gaál Endre dr. tanácsos is­mertette a belügyminiszter kívánta változta­tásokat, valamint a bizottság orvos- és épi­tész-fagjainak a tervek redukálására vonat­kozó véleményét. Sorra vette a bizottság a kórház vázlatterveit és minden épületrész­nél külön-külön állapította meg, lehet-e ki­sebbítésről szó vagy sem. A fölvételi épületnél konstatálta a bizott­ság, hogy több helyiséget kisebbíteni lehet anélkül, hogy ebből a betegekre nézve hát­rány származnék. A látogatók terme egyhar­madrészének elhagyását javasolja a bizott­ság. Ugyancsak a fölvételi épület vázlatter­veinél merült föl az a kérdés, hogy érdemes-e gyógyszertárat a kórházban fentartani, mert kétséges, hogy kifizetődik-e? Cicatricis Lajos dr. főispán mutatott rá arra. -hogy a gyógyszertár fenntartása a kórház adminisztrációs költségvetésére olyan súlyos terheket róhat, hogy sokkal többe kerül a gyógyszerek beszerzése igy, mintha a városi gyógyszertarakból vásárol­nák. Föltétlenül tartani kéli egy provizort, egy segédet és egy laboránst, akiknek az illetményei magas összegre rúghatnak. A bizottság a főispán javaslatára ugy határozott, hogy ezt a kérdést számítás tár­gyává téteti és számok alapján fog végleges javaslatot tenni, hogy gyógyszertár legyen-e a nagykórházban, vagy sem. A sebészeti pavilíonnál csekély mérvű redukciót kívánt a belügyminiszter is. Ez a redukció abban állna, hogy a betegszobák szélességét kell majd csökkenteni. Minthogy ez ellen az orvosoknak sem volt kifogásuk, hozzájárult a bizottság is. Amint a bizottság megállapitotta, tete­mes megtakarítás érhető el a belgyógyászati épület kisebbítésével is. A belgyógyászati épület kiképzése a bizottság szerint kiváló épitőmüvészeti alkotás, de roppant drága. A mostani megoldás helyébe tehát a bizottság azt ajánlja, hogy a bélgyógyászati pavillon középső része maradjon el, a gyógyfürdő pe­dig, amely külön épületszárnyat alkotott a belgyógyászati épületben, a szuterénbe ke­rülne. A bőr- és bujakór-betegek pavillonjúndl is megtakarítás érhető él. A bizottság ebben az épületben a mansard-emelet elhagyását javasolja. Redukálható itt a folyosók széles­sége is 3.60 méterről 3 méterre, végül el­hagyhatóknak mondja a bizottság a végső mellékhelyiségeket is. Az elmebetegek pavillonja került sorra ezután. Itt arra az érdekes tapasztalatra ju­tott a bizottság, hogy ennek az osztálynak a berendezése nemhogy költséges, hanem hiányos. A csendes és a dühöngő betegek számára külön-külön nagy park létesítését javasolja a bizottság legalább egy hold terü­leten, továbbá langyos-fürdő berendezést tart szükségesnek a dühöngő elmebetegek ered­ményesebb gyógyítása érdekében. A tüdőbetegek pavillonjánál kisebbítés­ről nem lehet szó, ez megmarad az eredeti tervezésben. Az elkülönítő pavillon fölépítésénél is ta­karékoskodni lehet. A kis felvételi épület te­tőzetének egyszerűsítését javasolja itt a bi­zottság. Végül mintegy százötvenezer korona megtakarítást remél a bizottság a kórház be­rendezésének és a környék rendezésének költségeinél is. Cicatricis Lajos dr. főispán ennél a pontnál annak a nézetének adott ki­fejezést, hogy valóságos pazarlás volna a kórháznak a tervező költségvetése szerint való berendezése. Ezeket a tételeket szerinte alaposan korrigálni, csökkenteni kell és ad­dig senkinek nem szabad felhatalmazást adni MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN í^égsőben • ' _ _ - ||s ^ . t SZT. ISTVÁN : ÓVAKODJÉK . krtrztáf. j.. pl a malátasört." utánzatoktól,!

Next

/
Oldalképek
Tartalom