Délmagyarország, 1914. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1914-05-13 / 111. szám

tőzeged, 1914. május 12. DÉLMAGYARORSZÁG Az iparfejlesztés reformja. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara teljes Ülésén elmondta Tonelli Sándor kamarai titkár. (III.) Lényegesen más szem-pontok veen'ö/k figyelembe a kisipar állami támogatásánál és a cél különbözőségére való tekintettel teás eszközck is alkalmazandók. A gyáripar támogatásának -és uj gyári vállalatok létesitéser.ck célja ugyanis -az — m-iin-t már említettük —, -hogy uj kereseti -alkalmiak •teremtessenek és hogy az országnak pass-ziv kereskedelmi mérlege megjavittassék. Ezzel szemben a kisiipar támogatásának célja csak az 'tehet, ho-gy versenyképessé tétessék a teegváltoz-ott viszonyok mellett is. Ez a különbözőség indokolja azt is, h-o-gy azok a támogatási indokok, amelyeket a gyáriparra Vönatkozóan felsoroltunk, -a kisiparinál nem tekalmazhatók. Adóelengedésekkel, illetékmentességekkel kisipart teremteni nem lehet. ert hiszen az igy -elengedett -összegek, legyenek -azok az egyes iparosok szemp-ontjábármilyen fontosak is, senkit sem irndianak arra, hogy uj kisipari üzem-eket lét-eshsen. Hasonlóan a befektetett tőke után adott szubvenció és készpénztámogatás, tekintettel- az alapot szolgáltató tők-e csekély voltára, jelentőséggel nem -bírhat. Azza-1 már eddig is tisztában voltak és fz in. t.-c. a kisipar támogatása céljá, m azt a felhatalmazást -adta a k-ereskedelZ1'1 minisztériumnak, hogy adott, esetekben- a ls-iPart gépsegélyben részesítse, illetőleg in8/en bocsássa az üzem-ük kibővitéséhez szükges -gépeket rendelkezésükr-e. Ez a rendter számos esetben hasznosnak bizonyult, e 'm-a már nemcsak az elméleti szakem-be/ hanem maguk a kisiparosok -is -igen * es-etben ellene nyilatkoznak. Az egyes mohereknek adott gép segély ugyanis a ilegh esetben a többiek sérelmével jár. Pé.1m, ha egy községben egy szabó,iparos géet kapott az államtól, ez azt jelentett-e, a többi ottani szabók vele szemben Sazság-ta-la-nul háttérbe •szoríttattak. Epén ezma már az ipartestületeknek és az iparo1, nagy-része abban a véleményben van, az állam -az ingyenes -gépadományozá' töndszerét szüntesse be és 'helyette cse, y részletekben részletfizetésre bocsássa a sére a kárelmiezö kisiparosok rendelkezét Hogy az ingyenes gépadományozás a ' bl 'iparosokra sérelm'es lehet, azzal a tö-rmegalkotói már 1906-ban is -kétségtelePo /Etában voltaik. Mégis volt egy sziemA amely -e-nnek a rendszernek az alkalmsát akkor indokolttá tehette. Az, hogy tórtf raykáliis eszközzel a meglehetősen elmaPek .ktetearosság előtt dokumentálják a gé^ használatának és a motorikus erő alkalsj,^nak nagy előnyeit. Amennyiben ezt e elérni- -és amennyiben- -a kisiparosok m-óri tudjatara ébredtek, -tényleg a másik dszere: a gépeknek részletfizetés ellenében való beszerzésére kell áttérni. Itt azonban felmerül egy nagy aggodalom. M-i-g az állam -a gépeket adományozta, -addig helyezkedhetett arr-a az álláspontra, hogy annak adja, akit érdemesnek tart. Mihelyt azonban a gépeket részletre adja, bizonyos mértékig fennáll az a kötelezettsége, hogy mindenikiinek adjon, aki kéri, mert hiszen az illető fizetni akar érte. Ez -esetben azonban fokozott mértékiben -következik be az, amit a gyáripar részére -adott kamatmentes kölcsönöknél mondottunk, hogy a .részletek visszafizetése nem történik pontosan, mert az államira nézve erkölcsi lehetetlenség, hogy azokat, akiket támogatott, erőszakos eszközök alkalmazásával is kényszerítse kötelezettségeik teljesítésére. Ha az állam az összes kérelmező kisiparosok igényeit ki akarja elégíteni, -rengeteg összegeket kell -ebből a célból a (költségvetés keretébe beállítaná és óriási mennyiségű dubi-ózus követelést kell aktiva gyanánt vezetni. Amellett fennforog még egy másik, nem -kevésbé fontos, politikai jellegű .aggodalom i-s : h-o-gy -azok, akik az állammal adósi •laasbbabbaaaiiaiia.abaiiüsbbeaaaasbhissgasicaa.kbeaasnsiii viszonyban állanak, politikai függésbe is kerülnek a mindenkori kormánytól. Ez pedig egy olyan szempont, amelyet feltétlenül el kell kerülni. Igy tehát dvül felállítjuk -azt, hogy az ingyenes gépadományozás helyett az állam szerezze be a gépeket a kisiparosoknak részletfizetésre, de ugy, h-o-gy m-agu-k az ipar-osok ne az állammal -szemben kerüljenek függő helyzetbe, hanem egy megszervezendő központi ipari hitelintézettel, pénzintézettel, vagy erkölcsi testülettel szemben. Ez ugy értendő, hogy a garanciát a részletek fizetéseért a hitelintézet vállalja el, az iparos nem az államnak, hanem a hitelintézetnek -adósa és az állammal szemben mindig az utóbbi felelős, Igy a csekély részletek -ellenében való gépadományozást jelentékenyen ki lehet terjeszteni anélkül^ hogy amellett politikai aggodalmak felmerülnének. Magától értetődik, hogy az állam,nak ugy is módjában volna, hogy a rész letek bizonyos hányadának, például héttizedének pontos befizetése esetén a -hátralévő részleteket a kisiparos-oknak elengedje. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszer keresked ésben Berchtold és Tisza a külügyi helyzetről. (Saját tudósítónktól.) A magyar delegáció külügyi albizottságának mai tárgyalása nagy jelentőséget nyert a fontos külpolitikai nyilatkozatok által, melyekben a közös külügyminiszter és a magyar miniszterelnök tájékoztatták a delegátusokat a függő balkán-i balkánproblémák állásáról. Ugy a külügyminiszter, mint a magyar miniszterelnök meggyőzően igazolták, hogy a monarchia a balkánbonyodalmak egész ideje alatt soha Oroszország ellen irányuló politikát nem folytatott és soha nem volt oélunk, hogy Oroszország nak kellemetlenkedjünk. A külügyminiszter határozottan kijelentette, hogy ezidő szerint sincs semmi okunk, hogy Oroszor szág magatartása miatt bizalmatl-ankodjunk. Tisza István gróf hozzátette, hogy a monarchiának állítólagos oroszellenes magatartása Károlyi Mihály grófnak valami rossz álma. Nyugodt lélekkel konstatálhatta a magyar miniszterelnök, hogy a magyar nemzet óriási többsége hive a hármasszövetségnek. Igen világosan precizirozta a mínisz terelnök a maga álláspontját Károlyiék különböző külföldi utiterveivel szemben. A dolog egyszerűen ugy áll, hogy Tisza gróf szerencsétlenül látja megválasztva az időpontot a tervezett vagy nem tervezett külföldi utakra, mert tagadhatatlanul tüntető jellege van annak, ha más nemzetközi szövetségcsoport tagjainál éppen olyan poli ükusok vizitelnek, akik a hármasszövetség ellen nyilatkoznak. Ennek az okfejtésnek találó igazsága kétségtelen és nagy helyeslés közepette jelentette ki a korm MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN! mányelnök, hogy ő a jövőben is meg fogja ragadni az alkalmat, hogy ilyen tervezgetésekröl véleményét elmondja. Felette sajnálatos, hogy a vitát, mely fontos balkánpolitikai és gazdasági részlet-kérdések körül forgott, Rakovszky Béla és Rakovszky István minden ok nélkül elmérgesitették a miniszterelnök ellen intézett indokolatlan, személyes támadással. Kétségtelen, hogy a két harcias fivérnek ezen a téren nem virul babér, mert Tisza István nem olyan fából van faragva, hogy az ilyenfajta támadásokkal el ne bánjon. A magyar delegáció külügyi .albizottságának mai ülés-e elé fokozott érdeklődés nézett, amit a várha-tó -esemény-ek bőségesen magyaráztak. -Kevé&s-el az ülés megnyitása előtt hangos riadalom morajlott á-t -a beszélgető csoportokon: Khuen-Héderváry Károly grófhoz Kossuth halálának hire érkezett. A hiirt később -megcáfolták ugyan, a nyugtalanság azonban tovább tartott, mert a szerzett információ nagyon szomorú volt. Kossuth eszerint menthetetlen. Az ülést féltizenegy órára tűzték ki, de tizenegy lett, mire .a zsibongó folyosó elnéptelenedett. Ugy látszik, csak Berchtold gróf külügyminiszterre vártak, aki megkésetten érkezett. Az elterjedt hir szerint a külügyminiszter közvetlenül az ülés előtt Avarna herceg bécsi olasz nagykövettel- tanácskozott. Az első szónok Károlyi Mihály gróf volt, aki a külügyminiszter expozéjára reflektált és kijelentette, h-o-gy egyáltalában nem -elégíti ki. A balkáni -események folytán nagyobbszabásu külügyi politikára van- szükség és ennek nyomát az -expozéban nem látja, mert csak frázisok vannak benne. Kijelenti, hogy ezúttal részletes kritikát -nem akar mondaná. A külpolitika és általában a hármas szövetség kritikáját a plenáris tanácskozásra tartja fenn. Hibáztatja azonban ÓVAKODJÉK • uszerkereskeaesdcn f , iimcg^cu^n duplamalátasört.« UTANZATOKTÓLI I